"Baráti és produktív" volt Orbán és az amerikai nagykövet találkozója
További Külföld cikkek
Kedd délután fogadta az amerikai nagykövetet, Eleni Tsakopoulos Kounalakist Orbán Viktor miniszterelnök. A találkozóra pár nappal azután került sor, hogy az általában jól értesült Washington Postban a magyar kormányt kínosan érintő véleménycikk jelent meg, amiben azt állították, hogy miközben Orbán Kínával és Szaúd-Arábiával barátkozik, nem tud időt szakítani, hogy találkozzon az amerikai nagykövettel.
A cikk szerint a nagykövet asszony – akinek kezdetben jó kapcsolata volt Orbánnal – augusztus óta próbál hivatalos diplomáciai jegyzékben, demarche-ban tiltakozni Orbán antidemokratikus lépései ellen. A jegyzéket személyesen szeretné átadni, a miniszterelnök azonban nem szakít időt rá.
Az amerikai nagykövetség a találkozóról kiadott közleményében nem ejtenek szót diplomáciai jegyzékről, annál inkább „barátságos és produktív” hangulatú megbeszélésről, amelyen a bilaterális kapcsolatok széles körét beszélték át, például az afganisztáni és a balkáni NATO-küldetések ügyét. A nagykövet a közlemény szerint külön köszönetet mondott Magyarország Líbiában nyújtott „rendkívüli szolgálataiért”.
Bár a Washington Post múlt heti beszámolója szerint Kounalakis jegyzékben készült tiltakozni az aggasztó magyarországi folyamatok miatt, a követség közleménye ennél szemérmesebben fogalmaz. Aszerint a nagykövet és a miniszterelnök tárgyaltak a magyarországi fejleményekről, köztük a Hillary Clinton júniusi látogatásán felvetett aggályokról, de a témát Kounalakis „barátként, annak tudatában vetette fel, hogy Magyarország demokrácia, melynek kormányát a nép ritka, kétharmados mandátummal választotta meg”.
A közlemény szerint ez kivételes lehetőség a gyors változtatásokra, és az Egyesült Államoknak „erősen érdekében áll, hogy Magyarország sikerrel járjon és még erősebb szövetségessé váljon”. A közlemény szerint a két ország kapcsolata „közös értékeken, közös érdekeken és kölcsönös tiszteleten" alapul.
Az amerikai diplomácia Clinton nyári látogatásakor se volt bőbeszédűbb az aggályokkal kapcsolatban. Az amerikai külügyminiszter tárgyalásain szélesebb körű alkotmányozásra biztatott, és „elkötelezettséget” kért az igazságszolgáltatás függetlensége és a szabad sajtó mellett. Azóta Magyarországnak új alkotmánya van, amit egyedül a kormánypártok szavaztak meg, a decemberi médiatörvény megváltoztatása pedig nem került szóba.
Kormányközeli forrásaink szerint az amerikaiak újabban más témákban fejezték ki aggályaikat. Elsősorban az új egyházi törvény izgatja őket, de ebben forrásaink szerint kielégítő választ tud adni a kormány. Az amerikaiak főleg a neoprotestáns egyházak miatt aggódnak, és ellenzik, hogy az egyházak nyilvántartásba vétele nem automatikus, de a kormány szerint ezeket az aggályokat kezelni tudják az új egyházi engedélyek kiadásával.
A másik téma a választójogi és a választási eljárási törvény, amiben forrásaink szerint az amerikaiak „az LMP-jére emlékeztető” álláspontot képviselnek. A Fidesz ez ügyben azzal érvel, hogy ők nyitottak az egyeztetésre, attól pillanatnyilag az LMP zárkózik el. A Fidesz elképzeléseivel szemben amúgy a vártnál kisebb az ellenállás az ellenzék részéről. Bár a parlament választójogi reformmal foglalkozó, paritásos bizottságában - ahol az ellenzéknek és a kormánypártoknak is három-három képviselője van – a Fidesz koncepciója sem kapott többséget, annak lényegi elemeit – az egyfordulós választást, a határon túliak szavazati jogát és a kisebbségi választás rendszerét - hat tagból négy támogatta.