Lujza
-2 °C
13 °C

Iránnak és az USA-nak sem érdeke támadni

2012.01.05. 19:03

Az Egyesült Államok nem fog háborút kezdeményezni Irán ellen, vélte Balogh István szakértő a Magyar Külügyi Intézetben az iráni helyzetről tartott előadáson. N. Rózsa Erzsébettel, a Magyar Külügyi Intézet másik munkatársával együtt úgy vélték, hogy Irán önként nem fogja feladni sem az urándúsítást, sem az atomprogramját, és a program átláthatóvá tételére sincs sok esély.

Ennek ellenére azért sem valószínű az amerikaiak által is támogatott, vagy csak Izrael által indított légi csapás, mert túlságosan instabil a közel-keleti helyzet, amelyet bonyolít az olajkereskedelem szempontjából kulcsfontosságú Hormuzi-szoros esetleges lezárása, de az is szempont, hogy az iráni létesítmények túlságosan is szét vannak szórva az országban.

Balogh szerint így maradhat a feltartóztatás politikája, amely többek között szankciók javasolását jelenti az Egyesült Államok részéről, miközben Washington implicit módon elfogadta, hogy Irán képes lehet atomfegyver előállítására.

A szakértő szerint lehetséges, hogy Izrael az arab forradalmak által teremtett bizonytalanság miatt kivár, ugyanakkor az is előfordulhat, hogy éppen az a percepció, hogy az Egyesült Államok hallgatólagosan elismeri, hogy a feltartóztatás politikájához fordul, késztetné lépésre a zsidó államot. Izrael ugyanakkor háttéralkut is köthetett, kivár, de ezért cserébe a háttérben a palesztin ENSZ-tagság elleni fellépést kérte az Egyesült Államoktól.

N. Rózsa Erzsébet úgy vélte, hogy ha az Egyesült Államok nem bombáz, akkor minden jel szerint Irán sem támad, ez az elmúlt évszázadok külpolitikájával is ellenkezne, a regionális hatalmi törekvéseknek ugyanakkor nagy hagyományai vannak. Irán emellett elsősorban a külső és belső fenyegetések elrettentésére koncentrál, emellett a feltartóztatás megakadályozásán dolgozik. Ezért fenyegetőzik a Hormuzi-szoros lezárásával, erről is szólnak a középtávú rakéták tesztjei, valamint a szövetségesek keresése Ázsiában és Latin-Amerikában.

Az Egyesült Államok és Izrael felől a háború lebegtetése, ezzel párhuzamos a cyberhadviselés, és a szankciók is a külső fenyegetések közé tartoznak. A belső fenyegetések része, hogy Irán a forradalom óta talán a legkomolyabb válságát éli. Március 2-án parlamenti választást tartanak Iránban, amelyen a részvétel lesz leginkább kérdéses.

Iránnak az Öbölbeli amerikai jelenlét megszüntetése is a célja. Ha gazdasági és belpolitikai okok miatt az amerikai jelenlét gyengül, azzal ugyanakkor együtt jár a térségbeli amerikai szövetségesek erőteljes felfegyverzése. Az Egyesült Államok tíz év alatt például közel 60 milliárd dollárt fordít Szaúd-Arábia felfegyverzésére, amely a jelek szerint egyfajta hidegháborúba keveredik Iránnal a térségben.