Megfigyeltethette Wallenberget a KGB
További Külföld cikkek
- Udvariatlanság vagy üzenet? Miért nem hívták meg Dél-Koreát a G7 csúcsra?
- Késelés egy walesi gimnáziumban, többen megsérültek
- Részeg utas miatt kényszerleszállást hajtott végre egy Budapestről induló gép
- Szijjártó Péter: Talán súlyosabb a helyzet, mint bármikor az utóbbi évtizedekben
- Medvebocsokat rángattak le egy fáról, hogy szelfizzenek velük
Anatolij Prokopenko az AP amerikai hírügynökségnek pénteken elmondta, hogy 1991-ben látott egy vastag dossziét, amelyben több utalás is történt Wallenbergre. A szovjet titkosszolgálat, a KGB Moszkva melletti létesítményének archívumában őrzött iratköteg Mihail Tolsztoj-Kutuzov gróf anyagát tartalmazta. Az arisztokrata az 1917-es forradalom után elhagyta Oroszországot és a második világháború idején együtt dolgozott Budapesten Wallenberggel.
Prokopenkónak csak néhány perce volt rá, hogy betekintsen a dossziéba, de többször látta Wallenberg nevét olyan iratokban, amelyek első ránézésre Tolsztoj-Kutuzov gróf jelentései voltak KGB-s megbízóinak.
Wallenberget a nyugat és a nácik közti kapocsnak hitték
Egy évvel az eset után a ma 78 éves férfit elbocsátották állásából, amit ő annak tulajdonít, hogy megpróbálta a nyilvánosság elé tárni a titkos szovjet archívumok anyagait. Elbocsátása után azt tanácsolta Guy von Dardelnek, Raoul Wallenberg féltestvérének, aki éveket töltött a svéd diplomata sorsának kutatásával, hogy kérjen engedélyt a Tolsztoj-Kutuzovval kapcsolatos dosszié tanulmányozására. A KGB utódszervezete azonban ezt megtagadta tőle, mondván, hogy nem létezik ilyen dosszié.
Prokopenko feltevése szerint a sztálini titkosrendőrség arra gyanakodott, hogy Raoul Wallenberg részt vesz a nyugati szövetségesek és a nácik közti titkos kapcsolattartásban, és szeretett volna többet megtudni a kapcsolatairól. Az egykori levéltáros szerint KGB-tisztek magánbeszélgetésben elmondták neki, hogy Wallenberget azért ölték meg, mert nem volt hajlandó együttműködni a szovjet titkosszolgálattal, amelynek számára így tehertétellé vált. "Szabadon nem engedhették, likvidálniuk kellett" – mondta Anatolij Prokopenko.
Hat nappal állítólagos halála után még élt
A KGB utódszervezete, a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) levéltárának vezetője tavaly szeptemberben azt mondta az AP-nek, hogy az a szovjet állítás, miszerint Raoul Wallenberg 1947-ben szívrohamban halt meg, hamis lehet, és elképzelhető, hogy fogva tartói okozhatták a halálát. Vaszilij Hrisztoforov altábornagy valószínűnek tartotta, hogy a Wallenbergre vonatkozó összes iratot még az 1950-es években megsemmisítették, és tagadta, hogy az FSZB bármilyen, az ügyre vonatkozó dokumentumot visszatartana.
Amerikai kutatók 2010-ben jelentették be, hogy hat nappal 1947. június 17-i állítólagos kivégzése után még biztosan élt. Több szemtanú évekkel később is látta börtönökben, munkatáborokban, de erről nem találtak kézzelfogható bizonyítékot.
A magyar zsidók megmentője
Raoul Wallenberg svéd diplomata 1944 júliusától teljesített szolgálatot Budapesten, ezalatt 20 ezer zsidó náci koncentrációs táborokba történő deportálását akadályozta meg, továbbá lebeszélte a német tiszteket arról, hogy a budapesti gettót felszámolják, így 70 ezer ember lemészárlásának tervét hiúsította meg. A diplomatát magyar sofőrjével, Langfelder Vilmossal együtt a szovjetek 1945 januárjában tartóztatták le mindennemű magyarázat nélkül.