Etelka, Aletta
-3 °C
1 °C

Az IMF hazament, Boc lemondott

2012.02.08. 00:31
Egyelőre nem dőlt el, meglesz-e a parlamenti többsége a hétfőn lemondott Emil Boc helyére javasolt új román miniszterelnök-jelöltnek. Az RMDSZ az új kormányprogramba foglalt feltételekhez köti a koalíció folytatását. Az ellenzék mindenképpen előrehozott választásokat sürget, amelyeken az RMDSZ sem szerepelne rosszul. A PD-L végül várhatóan elkerüli az előrehozott választást, de az új kormányfőre kemény gazdasági lépések várhatnak, miközben Băsescu pártja már a nyáron esedékes önkormányzati választások miatt is nehéz helyzetbe került.

Az ellenzék ragaszkodik az előrehozott választásokhoz, ezért a Traian Băsescu román elnök által hétfő este javasolt új miniszterelnök támogatása az eddigi koalíciós partner Romániai Magyar Demokrata Szövetségtől (RMDSZ) függ. A párt feltételekhez köti a koalíció folytatását.

Sikeres külügyminiszter volt

Băsescu hétfőn este jelentette be, hogy Mihai Răzvan Ungureanut, a Külügyi Hírszerző Szolgálat (SIE) vezetőjét kérte fel kormányalakításra, miután délelőtt Emil Boc román miniszterelnök bejelentette kormánya lemondását. Döntését az ország gazdasági stabilitásának megtartásával és az utóbbi hetek társadalmi feszültségeinek csökkentésével indokolta. Băsescu a bejelentéskor azt mondta, hogy a koalíciós pártok a délutáni megbeszéléseken „elvileg elfogadták” Ungureanu jelölését.

Mihai Razvan Ungureanu beszél Traian Basescu román elnök (j) mellett a bukaresti államfői hivatalban, a Cotroceni-palotában, miután az elnök őt bízta meg kormányalakítással.
Mihai Razvan Ungureanu beszél Traian Basescu román elnök (j) mellett a bukaresti államfői hivatalban, a Cotroceni-palotában, miután az elnök őt bízta meg kormányalakítással.
Fotó: Robert Ghement

„Jelentős külügyi tapasztalata van, elég sikeres külügyminiszter volt 2004 és 2007 között, ami nagyban segíthet az IMF tárgyalásokon. Nevezhető kvázi-techokratának, abban az értelemben, hogy nincs jelentős párton belüli bázisa. Ez egyben azt is jelenti, hogy nagyobb mértékben függ az elnöktől” – mondta az új miniszterelnök-jelöltről Kiss Tamás szociológus, a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet munkatársa. A Băsescutól való függést erősíti a Külföldi Hírszerző Szolgálatnál betöltött munkaköre, hisz ebben a minőségében közvetlenül az elnöknek van alárendelve.

A 43 éves történész 2007 óta vezeti a külügyi hírszerzést, és önéletrajza szerint több nyelven beszél, magyarul is olvas. Külügyminisztersége idején szereztek először pozíciókat a román diplomáciában magyar politikusok. A mielőbbi kormányalakítást nevezte legfontosabb feladatának,kedden pedig már tárgyalt az eddigi kormánypártokkal. A megbeszélések után a Demokrata Liberális Párt (PD-L) úgy döntött, hogy valamennyi miniszterét lecseréli, és helyükre új embereket javasol. Ungureanu ugyanakkor az ellenzék vezetőivel is találkozik, hogy megállapítsák az ország legfontosabb érdekeit.

Boc Băsescu embere volt

Emil Boc Băsescu egyik bizalmasának számított, ugyanakkor a Kolozsvár 2004-ben megválasztott, majd 2008-ban újraválasztott polgármestereként befutott politikus az elnök taktikáinak is alá volt rendelve. Miniszterelnöki jelölésekor azzal vádolták az ellenzékből, hogy bár Kolozsvár polgármestereként szerzett gazdasági tapasztalatokat, nehéz lenne azt állítani, hogy technokrata gazdasági szakember lenne. Ennek ellenére Kiss Tamás szerint Románia a környező országokhoz képest viszonylag jól kezelte a válságot, és Bocnak az utolsó évben sikerült gazdasági eredményeket elérnie.

Emil Boc 2012. február 6-án, kormánya reggeli ülésén bejelentette kabinetje lemondását.
Emil Boc 2012. február 6-án, kormánya reggeli ülésén bejelentette kabinetje lemondását.
Fotó: Robert Ghement

Boc három évig volt Románia miniszterelnöke. Első kormánya még 2008 végén alakult, akkor a Szociáldemokrata Párttal (PSD) nagykoalíciós kabinetet alkottak. A PSD kilépése után Boc első kormánya megbukott a bizalmi szavazáson, de 2009-ben Traian Băsescu újból őt kérte fel kormányalakításra. A második Boc-kormányban a PD-L az RMDSZ-szel kormányzott együtt, és a megszorításokat bevezető miniszterelnök öt bizalmi szavazást is túlélt, mielőtt hétfőn lemondott.

Tudták, hogy távoznia kell

„Bocnak mennie kellett, ez már világos volt több mint egy éve” – mondta Kiss Tamás, aki szerint inkább az volt a meglepő, hogy a PD-L idáig várt a lemondásával. Boc neve ugyanis összeforrt a megszorításokkal, ezért váltaniuk kellett. Băsescu hétfőn este azt mondta, hogy még tavaly decemberben tárgyalt Bockal a lemondásáról, de „nem kívánták instabillá tenni az országot a Nemzetközi Valutaalap (IMF), a Világbank és az EB tárgyaló-delegációinak soron következő, a hétvégén véget ért látogatása előtt”, írja a Krónika.

A megszorító intézkedések 2011-re visszavetették a kormány és Băsescu elnök népszerűségét, amely mélypontra jutott. Idén január közepén újra több ezer fős tömeg vonult utcára több nagyvárosban és Bukarestben is. Eredetileg az egészségügyi reformot bíráló államtitkár-helyettes távozása és a később visszavont reform ellen tiltakoztak, de később már Traian Băsescu elnök és a kormány lemondását követelték. Ezek a demonstrációk ugyanakkor azóta elhaltak, és Boc lemondásával várhatóan egyelőre nem is kezdődnek újra.

Boc lemondásában az IMF-delegáció látogatása mellett a tüntetéseknél fontosabb szerepet játszhatott, hogy az alkotmánybíróság az előző héten úgy döntött: nem lehet összevonni az önkormányzati és a parlamenti választásokat, ahogy a PD-L és Băsescu tervezte. Ez egyben azt jelenti, hogy az eredeti menetrend szerint nyár elején meg kell tartani az önkormányzati választásokat, míg a parlamenti választások ősszel lesznek. Kiss Tamás elmondta, hogy Romániában az önkormányzati helyeknek a mozgósítás szempontjából nagy jelentősége van, egy sikertelen nyár eleji szavazással a PD-L sokat veszíthetne pozícióiból, egyben a felkészülésre is kevesebb ideje lenne.

000 Par6788635
Fotó: Daniel Mihailescu

Băsescu már tavaly is felvetette, hogy egy független, szakértő miniszterelnöknek kellene lecserélnie Bocot, de akkor végül nem váltott a kormánykoalíció. Bocot tavaly májusban választották újra a PD-L elnökeként, akkor úgy vélték, hogy a pártnak is az a legjobb megoldás, ha politikus marad a kormány élén. Kiss Tamás szerint a választási matematika mellett a párt belső viszonyai, egymással szemben álló frakciói is indokolhatták ezúttal Mihai Răzvan Ungureanu személyében egy kvázi független jelölt felkérését.

Az RMDSZ a kulcs

Az elnök által felkért jelöltnek tíz napon belül bizalmi szavazást kell kérnie a parlamentben az új kormányról és a kormányprogramról, amelyről a képviselőház és a szenátus közös ülésén egyszerű többséggel dönt. Ha egymás után kétszer is leszavazzák a jelöltet, felmerül az előrehozott választások lehetősége.

A PD-L koalíciós partnere, az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor a párt Szövetségi Állandó Tanácsának (SZÁT) keddi ülése után bejelentette, hogy feltételekhez kötik a koalíciót. Kelemen azt mondta, hogy újabb koalíciós együttműködési megállapodás aláírását tartják szükségesnek 2012-re. A Manna.ro szerint azt mondta, hogy amennyiben Ungureanu meg tud felelni a feltételeiknek, már szerdán a parlament elé kerülhet a kormányprogram.

A koalíciós megállapodásban tisztáznák például a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar tagozatának megalapítását, amely hónapok óta húzódik az egyetem román többségű szenátusának ellenállása miatt. Az infrastrukturális beruházások közül pedig az észak-erdélyi autópálya építését említette. Feltételeik egy része az életszínvonal növelésére vonatkozna; ide tartozik a fizetések és nyugdíjak emelése az első negyedév gazdasági és költségvetési adatainak megfelelően. Ezeknek a feltételeknek a kormányprogramban, illetve a megkötendő koalíciós megállapodásban benne kell lenniük, idézi Kelemen Hunort a Krónika.

Kelemen Hunor még a hétfői egyeztetések előtt ugyan jelezte, hogy az RMDSZ nem zárkózik el az előrehozott választások lehetőségétől, de ezt csak akkor látja megvalósíthatónak, ha erről megegyeznek a koalíción belül, ezt támogatja Băsescu is, és az ellenzéki pártokkal is konstruktív párbeszédet folytatnak a kérdésről. Kiss Tamás szerint az RMDSZ pozícióit erősíti egy esetleges előrehozott választás előtt, hogy az őszi népszámlálási kampány is segített a mozgósításban.

Az ellenzék előrehozott választást akar

Az eddig a kormány mellett álló UNPR képviselői az államfőnél azt mondták, hogy támogatják a mostani koalíciót, nem akarnak előrehozott választásokat, írja a Transindex. Új szövetségesekre ugyanakkor nem számíthat Băsescu jelöltje, mivel a szociáldemokrata és liberális ellenzék már jelezte, hogy ragaszkodni fognak az előrehozott választások kiírásához, ezért nem szavazzák meg az új kormányt a parlamentben.

A Krónika szerint a hétfő délutáni konzultáción emellett Traian Băsescu lemondását is kérték, mert ezt tartják a politikai válság legjobb megoldásának. A legújabb közvélemény-kutatások szerint abszolút többséget szereznének a szociáldemokraták és a liberálisok, amennyiben most lennének a választások, mondta Kiss Tamás. „Az a kérdés, hogy Boc lemondása és az új miniszterelnök kinevezése elégséges lesz-e a PD-L népszerűségének növekedéséhez.”

Beütött a válság

A parlamenti többség várhatóan végül megszavazza Ungureanu kormányát, de az önkormányzati és a parlamenti választásokig hátralévő időben nem lesz könnyű dolga az új miniszterelnöknek, akire feltehetően még újabb megszorítások várnak az IMF elvárásainak teljesítéséhez.

A gazdasági válság rendkívül súlyosan érintette a román államot: míg korábban kiemelkedő ütemben, évi 6-8 százalékkal is növekedett a gazdaság, addig 2008-ban egy év alatt 6,6 százalékkal esett vissza a GDP. Az államháztartási hiány 7 százalék közelébe ugrott, és veszélybe került az állam finanszírozhatósága, így kénytelenek voltak az IMF-hez és az EU-hoz fordulni egy 26 milliárd dolláros hitelkeretért.

Traian Basescu
Traian Basescu
Fotó: Robert Ghement

A megegyezéshez és a hiány leszorításához drákói intézkedésekre volt szükség: csökkentették a közszféra béreit, 85 ezer embert elbocsátottak az állami intézményektől, 18-ról 24 százalékra emelték az áfát, és megnyirbálták a szociális juttatásokat. A gigantikus csomag után tavaly kötöttek egy második, több mint ötmilliárd eurós elővigyázatossági szerződést is az IMF-fel, azonban ez már nem járt a korábbihoz hasonlóan szigorú feltételekkel. Az országnak mindössze annyit kellett vállalnia, hogy betartja a korábbi megállapodás részleteit, rendezi a súlyosan veszteséges állami mamutcégek helyzetét, és törleszti a magánszféra felé a hiánycél érdekében csúsztatott kifizetéseket.

Az intézkedések meg is hozták a várt eredményeket, tavaly már előzetes becslések szerint 2,5 százalékkal nőtt a GDP, és a hiányt sikerült 4,4 százalékra csökkenteni. Az eredmények azonban nem voltak elegendőek a népszerűség visszaszerzéséhez. A húr végül az azóta visszavont egészségügyi reformtervezet miatt pattant el, mivel a javaslat az ellenzék szerint a sürgősségi ellátás privatizációjával szétrombolta volna a rendszer működését. Emellett sokan kritizálták a tervezett vizitdíjat és a magánbiztosítók bevonását is az állami egészségbiztosítási rendszerbe.

Az IMF több reformot sürget

Az IMF hétfőn megjelent országjelentése szerint ugyanakkor erre, és a reformok folytatására továbbra is szükség van a gazdaság stabilizálásához. A Valutaalap szerint javítani kell a veszteséges állami vállalatok működésén, és többet részben vagy egészben privatizálni is kell, hogy tehermentesíteni lehessen a költségvetést.

Bár az államadósság uniós összehasonlításban kifejezetten alacsony, alig éri el a GDP harmadát, Románia továbbra is küzd a szocializmus örökségével: a vállalkozások működését nagyban nehezíti az erős korrupció, a szociális ellátórendszert jelentősen terheli, hogy a rendszerváltás körüli leépítések miatt óriási tömegek mentek előrehozott nyugdíjba, és az ország a gyors növekedés ellenére továbbra is az EU második legszegényebb állama.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!