Éjjel-nappal gyilkolják a lázadó város lakóit

2012.02.09. 17:03 Módosítva: 2012.02.09. 17:06
Homsz ostromával új szintre lépett a brutalitás Szíriában. A hadsereg hat napja tartja tűz alatt a várost senkit sem kímélve. A homsziak nemzetközi segítségért könyörögnek, erre azonban nem sok esélyük van.

“Nem tudod, hogy a rakéta a nappaliban, vagy a konyhában fog berobbanni a lakásodba. De valahol berobban. Mindenki megszokta már a halált itt” - mondja egy homszi lakos a CNN-nek. “Mivel máshogy nem tudnak megtörni, előhúzták az utolsó kártyát, a népirtás-kártyát” - mondja egy másik a Guardiannek.

Ez már túl sok

A libanoni határ közelében lévő, egymilliós szír város jó eséllyel a világ legpokolibb helye lett a hét vége óta. Hat napja folyamatosan tűz alatt tartja a várost a szír hadsereg, csak csütörtökre virradóra ötvenen haltak meg, az ostrom kezdete óta pedig összesen már több százan. A beszámolók szétroncsolt testű gyerekekről, az utcán haldokló sebesültekről, a helyzetet már kezelni képtelen orvosokról szólnak. Az élelmiszer és gyógyszer már fogytán van a városban. A halottakat éjjel próbálják meg eltemetni, de még akkor is lőnek rájuk. Napközben viszont tényleg esélytelen: a rakéták, tankok és mesterlövészek válogatás nélkül lőnek mindenkire. “Minden pillanatban gyilkolnak minket. Ez már túl sok. Az egész várost le akarják rombolni” - mondja a CNN-nek egy homszi. A szír kormány hivatalosan azt állítja, terroristák ellen harcolnak. A megrázó helyszíni felvételek viszont egészen mást mutatnak. A homsziak szerint pedig ezzel még nincs vége. A várost teljesen bekerítette a hadsereg, attól tartanak, hamarosan végső offenzíva indul.

Az, hogy az arab tavasz felkelői közül a szíreknek van a legnehezebb dolguk, eddig sem volt igazán kérdés. A tavaly március óta tartó lázongásoknak már több mint hatezer halálos áldozata van. Eddig is bevett gyakorlat volt, hogy a hadsereg városokra támad (ahogy arról Lattakia, Deraa, Douma, Dzsiszr-al-Sughúr és más városok lakói mesélhetnének), és általános volt civilek legyilkolása, gyerekek megkínzása is. Az utóbbi napokban Homsz ostomával azonban új szintre lépett a brutalitás.

Kivéreztetik a várost

Homsz, annak is elsősorban Baba Amr nevű városrésze az ellenállás egyik fontos helyszíne. Annak az ellenállásnak, ami ugyan tizenegy hónap alatt sem állt össze egységes erővé, de az utóbbi időben komoly sikereket ért el: a Szabad Szír Hadsereg (FSA) nevű lázadó szervezet teljesen felszabadított egy várost, Zabadanit, ahonnan sikerült kiűzni a kormányerőket, és a lázadók már a főváros, Damaszkusz egyes részeit is uralták. Ez a tendencia azonban megfordult, és a homszi ostrom intenzitásából úgy tűnik, Bassár el-Aszad elnök végleg meg akarja törni az ellenállást. Előbb Damaszkuszból szorították ki az ellenállókat, majd Zabadanit támadták meg, közben pedig kivéreztetik Homszot.

Ezt annál is inkább megtehetik, mert eközben szavaztak az ENSZ Biztonsági Tanácsában a szír rezsim elleni fellépésről, Oroszország és Kína azonban megvétózott bármilyen lépést, így az Arab Liga béketervét is. Aszad támogatói körében ennek meg is lett a hatása - amikor kedden Szergej Lavrov orosz külügyminiszter Damaszkuszba repült, hogy a szír vezetéssel tárgyaljon,tapsvihar és orosz zászlók erdeje várta őt. Aszad persze meg is ígérte, hogy vége lesz a civilek elleni támadásoknak és megoldják a krízist, csakhogy ezt már számtalanszor megígérte az utóbbi hónapokban. Miközben pedig erről tárgyaltak, zavartalanul zajlott Homsz ostroma.
Az internetre kikerülő megrázó homszi felvételek jó része arról szól, a lakosok a nemzetközi közösségtől kérik, segítsenek rajtuk. A helyzet pedig sokban hasonlít arra, amikor márciusban a líbiai kormányerők már az ottani ellenállás központját, Bengázit fenyegették azzal, hogy végleg lerombolják - ez pedig megadta a végső lökést a nemzetközi beavatkozáshoz. Legyenek azonban bármilyen erősen a homszi felvételek, a külföldi katonai segítség egyelőre szinte biztosan elmarad. És nem is csak a kínai és orosz vétó miatt.

Nincs ki mellé állni

A szír és a líbiai helyzet ugyanis szinte semmiben sem hasonlít egymáshoz. Líbiában a felkelők egységes erővé álltak össze és volt saját területük, Bengázi és a keleti országrész. Többé-kevésbé egyértelmű volt, ki áll szemben kivel, és kinek kell segíteni (bár kezdetben a célok meghatározása ott sem volt könnyű). Szíriában ezzel szemben nincs egységes ellenzéki erő, inkább minden városnak megvannak a saját ellenálló csoportjai, akik gyakran egymást is árulással vádolják. Az FSA pedig létrejött ugyan a hadseregből dezertáló katonákból és a hozzájuk csatlakozókból, de ez sem igazán egységes szervezet. Az al-Dzsazíra tudósítója néhány napja járt titokban Homszban, az FSA tagjai pedig arra a kérdésre, hogy mit akarnak, nem mondtak mást azon kívül, hogy igazságot. A harcok pedig jellemzően zsúfolt nagyvárosok lakott területein zajlanak most is, ami szintén jelentősen megnehezítene egy esetleges katonai akciót.

Egy közös célja persze van a felkelőknek, Aszad megbuktatása. Épp ez teszi azonban még bonyolultabbá a helyzetet, a szír rendszer ugyanis Irán első számú szövetségese a térségben, megbuktatásának hatásai messze túlnyúlhatnak Szíria határain. Különösen most, amikor az izraeli-irányi viszony egyébként is háborúval fenyeget.

Új Irak fenyeget

Így pedig, hogy nem egyértelmű, kit kellene támogatni (a civilek megvédésen kívül), a vallási csoportok között ezerfelé szabdalt szír társadalomban egy beavatkozás véres polgárháborúhoz is vezethet, ahogy az Irakban és Libanonban is történt. A közvetlen katonai beavatkozás ezért egyelőre nem valószínű.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy nincs semmilyen külső befolyás. A Pentagoban megkezdték  amerikai haderő képességeinek előzetes áttekintését arra az esetre, ha Barack Obama elnök utasítást adna különböző lehetőségek kidolgozására.

Ennél lényegesebb, hogy Szaúd-Arábiából és Katarból már most is támogatják a szír ellenállókat, a szír rezsimet legélesebben támadó Törökország pedig biztonságos hátteret nyújt az FSA-nak.

Összeomolhat a hadsereg

A szír ellenzék azonban inkább bízhat belső, mint külső tényezőkben. Ezek közül pedig a legfontosabb, hogy a hadsereg összeomlóban van. Musztafa al-Sheikh dezertált tábornok a Telegraphnak adott interjújában azt mondta, az átállások és az általános morális helyzet miatt már februárban összeomolhat, és egyébként is messze van teljes potenciáljától. A Homszban bombázott embereken ez ebben a pillanatban nem sokat segít, harcolni pedig egy szétesett hadsereg is sokáig tud még - ha azonban ez tényleg megtörténik a közeljövőben, a szír ellenállók előtt megnyílhat az út, hogy saját maguk vívják ki a szabadságukat.

A Meta továbbra is korlátozza az Index Facebook elérését, így hiába követ minket, híreink nem követik Önt. Facebook-videón mutatjuk, mi lehet ennek az egyik ellenszere, de ha első kézből akar értesülni a legfontosabb hírekről, töltse le az applikációnkat az App Store-ból vagy a Google Playből, illetve kövesse Twitter-csatornánkat!



  • Vennék
  • Bankszámla