Zsuzsanna
-2 °C
10 °C
Index - In English In English Eng

Nem éri meg háborúzni Iránnal

Ali Hamenei ajatollah, Irán legfőbb vallási vezetője a „cionista rákos tumor” eltávolításáról szónokolt, egyes Iránon belüli források Izrael kilenc percen belüli eltörlésével fenyegetnek, Leon Panetta amerikai védelmi miniszter szerint Izrael már tavasszal légi csapásokat mérhet. Az agresszív retorika megvan, de kérdés, hogy mennyire veszi Irán, Izrael és Amerika komolyan a saját fenyegetéseit az iráni atomprogram miatt újból kiéleződött helyzetben.

A nyilatkozatok szintjén megint kiéleződött a helyzet napjaink egyik legnagyobb feszültséggóca, az iráni atomprogram körül. Teheránban hangoztatják, hogy kutatásaik csak békés, polgári célokat szolgálnak, de számos nyugati ország szkeptikus és arra gyanakszanak, hogy Irán atomfegyverre akar szert tenni, ezt pedig minden eszközzel próbálják megakadályozni. Az Egyesült Államok és az Európai Unió minden korábbinál keményebb szankciókat léptetett életbe, és Barack Obama amerikai elnök újabb szigorításokat is elképzelhetőnek tart, de a háttérben többen attól tartanak, hogy egy esetleges katonai csapás is csak hónapokra lehet. (Delhiben ma felrobbantották az izraeli követség egyik autóját, Grúziában egy hasonló akció meghiúsult - Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök Iránt gyanúsította meg a támadásokkal.)

Izrael szerint komoly dilemma

iran

Különösen Izrael aggódik az iráni atomprogram miatt, ugyanis a rendszeresen a megsemmisítéséről beszélő Iránt és az ország nukleáris törekvéseit a legnagyobb biztonsági kockázatnak tekinti. Ehud Barak izraeli védelmi miniszter szerint országa történetének egyik legnagyobb dilemmája előtt áll, hogy mit is kezdjenek Iránnal. A két lehetőség a minél korábbi katonai közbeavatkozás, vagy a kivárás, és a diplomáciai nyomás fenntartása. Az egyes politikusok és katonai vezetők rendre egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat tesznek a kérdésben, ezzel Izrael továbbra is a támadás lebegtetésének politikáját képviseli.

Sok izraeli vezető szerint a kérdés valójában versenyfutás az idővel, a támadás hívei attól tartanak, hogy Irán hamarosan elegendő alapanyagot és technológiát tud nehezen megtámadható földalatti létesítményekbe menteni. „Akik azt mondják: 'Majd később', talán túl későnek találják azt a későbbet" – figyelmeztetett Ehud Barak február elején. Simon Peresz izraeli elnök pedig január végén azt mondta, hogy nem zár ki semmilyen válaszlépést az iráni atomprogram ellen.

Az izrael katonai hírszerzés vezetője, Aviv Kochavi egy hete arról beszélt, hogy Irán hamarosan négy atombombára elegendő dúsított uránt halmoz fel ezeken a bázisokon. Szerinte onnantól már akár egy éven belül elő lehet állítani az első nukleáris fegyvert, amennyiben az iráni vezetés erre utasítást ad. Ugyanakkor feltehetően még további egy-két évbe is beletelne, hogy nukleáris robbanófejjel felszerelt rakétához jusson az ország.

Ehud Barak izraeli védelmi miniszter
Ehud Barak izraeli védelmi miniszter
Fotó: Aris Messinis

A kérdésben alkalmazott kettős beszédre jellemző, hogy Aviv Kochavi fenntartotta annak a lehetőségét, hogy a keményebb nemzetközi szankciók majd eltéríthetik Teheránt az atomfegyver kifejlesztését célzó törekvéseitől. A háttérben zajló cyberhadviselés és az iráni atomtudósok elleni merényletek is hátráltatják az atomprogramot.

Habár Izrael tagadta, hogy bármi köze lenne az elmúlt két évben január elején már a negyedik atomtudós meggyilkolásához, az NBC-nek egy amerikai tisztviselő azt állította, hogy az izraeli titkosszolgálat által támogatott és felfegyverzett iráni disszidensek követték el a támadásokat. A New York Times szerint Izraelben többen sikeresnek tartják, hogy a támadás lebegtetésével sikerült nagyon kemény szankciók bevezetését elérniük a nemzetközi közösségnél. A kivárás mellett szól, hogy a szankciók jelentős része csak nyáron lép életbe, ugyanakkor sokan úgy vélik, ezek nem érik el a céljukat.

Nem lenne könnyű kivitelezni

000 Nic554633
Fotó: Jack Guez

Izrael, ha elszánja magát, egyedül is rakéta- és légi csapásokat mérhetne az iráni nukleáris létesítményekre, de az akció már önmagában számos nehézségbe ütközne. A rakéták bevetése egyszerű, csak röppályára állnak, és ha nem semmisíti meg őket a légvédelem, vagy a rakétaelhárítás, akkor becsapódnak. A repülőgépeket ugyanakkor menet közben újra kellene tankolni, és több szomszédos ország légterén is át kellene haladniuk, vagy egyenesen egy Iránhoz közeli amerikai támaszpontról kellene indulniuk.

Ha a támadó gépek biztonságban megérkeznek Iránba, még mindig számos akadállyal kell szembenézniük. Az iráni nukleáris kutatóközpontokat éppen egy külső támadástól tartva szétszórva helyezték el az ország legalább huszonhat pontján, ráadásul ezek egy része már a föld alatt, megerősített bunkerekben van.

A nyugdíjazott és még szolgálatban levő izraeli tábornokok közül nagyon sokan ugyanakkor a New York Times szerint azért sem lelkesednek túlzottan az esetleges támadásért, mert nem értenek egyet Barak és Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök érvelésével, miszerint a légi csapások megindításával egy behatárolt és kezelhető konfliktus robbanna ki. A CNN emellett arra is emlékeztet, hogy a katonai támadás hozadéka is kérdéses lehet: az atomprogramot visszavethetik ugyan, de teljesen megsemmisíteni a légi csapásokkal sem tudják, miközben Irán részéről válaszcsapásokat vonnának maguk után.

Obama kézzel-lábbal tiltakozik

Még ha az izraeli vezetés behatárolt konfliktussal is számolna, az Egyesült Államok akkor sem maradhatna ki a történésekből, ha Izrael egyedül indítaná meg a légi csapásokat. Irán szerint izraeli támadás csak amerikai segítséggel, de legalábbis a washingtoni vezetés tudtával következhet, ezért a válaszcsapásaikban ugyanúgy ellenségnek tekintenék az Egyesült Államokat.

Habár az olajembargó bejelentése után nagyon világosan jelezték, hogy katonai úton is készek lépni, amennyiben Irán fenyegetéseinek megfelelően valóban lezárja a Hormuzi-szorost, de az Egyesült Államoknak nem érdeke kiprovokálni a konfrontációt. Az amerikai hadihajók ugyan továbbra is járőrözni fognak a térségben, de Barack Obamának elnökválasztási évben a legkevésbé sem hiányzik egy újabb, bizonytalan háború, miközben az amerikaiakat leginkább a gazdaság állapota érdekli.

obama1
Fotó: Kevin Lamarque

Az Economist szerint az Egyesült Államok Izrael felé is jelezni akarja, hogy van alternatívája a katonai akciónak, és a háttérben folyamatosan próbálja távol tartani az izraeli vezetést az iráni atomlétesítmények elleni esetleges bombázástól. A New York Times forrásai szerint Obama és Netanjahu januárban telefonon is beszéltek az iráni helyzetről, és az izraeli miniszterelnök beleegyezett, hogy várják meg a szankciók hatását. Ezt az üzenetet jeleníthették meg Barack Obama elmúlt napokban adott nyilatkozatai is, amelyekkel részben azokra a kiszivárgott információkra reagált, hogy az amerikai védelmi miniszter szerint hónapok lehetnek csak hátra az izraeli légi csapásig.

Elsőként a Washington Post számolt be arról, hogy Leon Panetta egyre jobban aggódik, amiért Izrael akár már áprilisban megtámadhatja Iránt, de egy névtelenül nyilatkozó magas rangú kormánytisztviselő a CNN-nek is megerősítette az értesülést. A védelmi miniszter egyben úgy vélte, hogy Iránnak legalább fél év kellene a nukleáris bombához szükséges sűrűségű urán előállításához, és további egy év, míg kikísérleteznének, és letesztelnének egy megfelelő hordozórakétát. Panetta és a Pentagon hivatalosan nem reagáltak az értesülésekre.

Még lehet fokozni a diplomáciai nyomást

Az iráni helyzet éleződése

November 8. A NAÜ jelentése először utalt egyértelműen arra, hogy az iráni atomprogramnak vannak fegyverkezést szolgáló elemei. Több nyugati ország minden eddiginél keményebb szankciókat sürgetett.

December 27. Irán egy hadgyakorlat és rakétatesztek után a tengeri olajszállításnál megkerülhetetlen Hormuzi-szoros lezárásával fenyegetőzött, amennyiben a nyugati országok szankciókkal sújtják az olajexportját. Az Egyesült Államok jelezte, hogy minden eszközzel biztosítani fogja az áthaladást a szoroson.

December 31. Barack Obama amerikai elnök az iráni pénzügyi szektort és a központi bankot is célzó új, kemény szankciókat írt alá, amelyek nagy része majd 2012 nyarától lép életbe.

Január 9. Az iráni bejelentés után a NAÜ is megerősítette, hogy Irán urándúsításba kezdett a fordói, megerősített föld alatti létesítményben.

Január 23. Az Európai Unió olajembargót jelentett be Irán ellen, emellett a központi bankot is szankciókkal sújtották. A szankciók nagy része fokozatosan lép életbe nyárig. Több iráni tisztviselő megint a Hormuzi-szoros lezárásával fenyegetett.

Január 29-31. Iránban járt a NAÜ hatfős delegációja. Mindkét fél pozitívan nyilatkozott a találkozóról, egyben február 20-21-re újabb látogatást jelentettek be.

Február 2-4. Az izraeli katonai hírszerzés főnöke szerint Iránnak négy atombombára elegendő uránja van, Teherán egyhónapos hadgyakorlatot kezdett a Hormuzi-szorosban.

Február 5. Egy iráni kompjutermérnök megelőző csapást sürgetett, szerinte kilenc perc alatt eltörölhetnék Izraelt a föld színéről. Obama szerint Irán még nem döntött a támadásról, az amerikai elnök egyben újabb szankciókat jelentett be az iráni központi bank ellen.

Obama előző vasárnap ugyanakkor arról beszélt, hogy szerinte Izrael még nem döntött a támadásról. Arról nem szólt az NBC amerikai tévének adott interjúban, hogy Izrael megígérte-e, előre figyelmezteti Washingtont egy esetleges támadásról. Mint mondta, Izraellel együtt eltökélt szándékuk megakadályozni, hogy Irán atomfegyvert fejlesszen ki. Megismételte, hogy reményei szerint a válságot diplomáciai úton meg lehet majd oldani, de hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok semmilyen lehetőségről nem tett le.

Előző hétfőn aztán tovább erősítette az amerikai szándékot, hogy Obama újabb szankciókat jelentett be – igaz, részben a kongresszus nyomására – az iráni központi bank ellen, amely a hivatalos indoklás szerint megtévesztő módszerekkel kerülte ki a korábbi korlátozásokat. A Fehér Ház szerint a lépés megerősíti az eddigi üzenetüket az iráni kormány felé: addig fognak egyre erősödő gazdasági és diplomáciai nyomással szembenézni, amíg nem tesznek eleget a nemzetközi közösség megalapozott aggodalmainak az atomprogram ügyében.

Ebben a szellemben nyilatkoztak az európai vezetők is a kérdésben. Nicolas Sarkozy francia elnök szerdán óva intett attól, hogy Izrael katonai csapást mérjen Iránra, szerinte politikai, diplomáciai és gazdasági szankciók jelentik a megoldást. Guido Westerwelle német külügyminiszter szintén arról beszélt, hogy az Európai Unió célja a katonai konfliktus elkerülése.

Irán nindzsákkal, kilenc perccel riogat

A hivatalos iráni retorika nem mozdult el az eddigi pályáról, az ország legfőbb vezetője, Ali Hamenei ajatollah ismételten rákos daganatnak nevezte Izraelt, amelyet szerinte ki kell vágni, és ki is lesz vágva, egyben jelezte, hogy fenyegetésre fenyegetéssel válaszolnak. Az Egyesült Államokat is megtorló támadásokkal fenyegették, Teherán szerint a világ bármely pontján el tudják érni az amerikai erőket. Az előzetes terveknek megfelelően február 4-én egyhónapos hadgyakorlatot kezdtek a Hormuzi-szoros közelében, de a szoros korábban belengetett lezárását nem kockáztatták meg.

Ali Hamenei ajatollah
Ali Hamenei ajatollah

Hivatalosan is bejelentették, hogy az ország védelmére 3500, nindzsákra hasonlító nőt is kiképeznek, ennél azonban sokkal komolyabban felkapta az iráni sajtó Alireza Forghani iráni mérnök egyik blogbejegyzését. Ebben Forghani arról írt, hogy kevesebb mint kilenc perc alatt el lehetne törölni Izraelt a föld színéről. Az írás politikai, műszaki és katonai részletekkel kevéssé számol, így azért kevéssé komolyan vehető, legfeljebb erősítheti azokat az izraeli félelmeket, hogy a támadás lebegtetésének ugyan megvannak az előnyei, de erre válaszul egyre több iráni tarthat elképzelhetőnek egy esetleges megelőző csapást.

Forghani elnagyolt, éppen ezért kevéssé valószínű, hogy valami titkos hivatalos iráni tervre alapozó elképzelése szerint az első csapást Jeruzsálemre, Tel-Avivra és Haifára, illetve a villamoserőművekre, repterekre, atomerőművekre, kommunikációs központokra és közlekedési csomópontokra kéne mérni Szidzsil rakétákkal, majd a második hullámban Saha 3-as rakétákat kéne lőni a nagyobb lakóterületekre. Ugyanakkor még Forghani javaslata sem azonnali támadásról szól, szerinte még 2014, Mahmúd Ahmadinezsád elnök mandátumának lejárta előtt kellene végrehajtani a csapást.

A márciusi választásokat kell figyelni

Irán egyelőre az amerikai szankciók és az EU olajembargója ellenére sem szorult rá, hogy feltétlenül lépjen. A Reuters szerint ugyan Teheránban jelentős hiány alakulhat ki rizsből, sütőolajból és más alapvető élelmiszerekből is, a nemzetközi szankciók szigorítása pedig tovább értéktelenítheti az ország valutáját. Ugyanakkor a korlátozások feltehetően egészen addig nem rendítik meg teljesen a gazdaságot, amíg Irán továbbra is értékesíteni tudja az olaját. A Wall Street Journal szerint India növelte olajimportját az elmúlt hónapban, és már Kínát is megelőzve Irán legnagyobb kereskedelmi partnerévé lépett elő.

2011-12-30T191230Z 2035002402 GM1E7CV093T01 RTRMADP 3 IRAN
Fotó: Fars News/Hamed Jafarnejad

Az NBC által megkérdezett szakértő szerint az Irán ellen bevezetett gazdasági szankciók ugyan a legkeményebbek közé tartoznak az elmúlt ötven évben, de Észak-Korea és Kuba ellen is szélesebb korlátozásokat vezettek be korábban. Ez egyben azt is jelenti, hogy Obama érvelésének megfelelően a katonai csapáson kívül is van még mozgásterük a nyomásgyakorlást erőltető külföldi kormányoknak.

A fokozatosan bevezetett szankciók hatását egy ideig még el tudják kerülni, de ezek később összeadódhatnak, és mindenképpen hozzájárulnak az ország elszigetelődéséhez. Irán éppen azért is fenyegetőzött a januári olajembargóra válaszul a Hormuzi-szoros lezárásával, mert a rezsim érzi az egyre erősödő külső nyomást, miközben belső fenyegetésekkel is szembe kell néznie. Irán a forradalom óta talán a legkomolyabb válságát éli. Márciusban parlamenti választást tartanak az országban, amelyen a részvétel lesz leginkább sokatmondó az egyre inkább megosztott rezsim támogatottságáról, és a szankciók által sújtott nép elégedetlenségéről.

Megint jönnek az ellenőrök

Ugyanakkor bármennyire is éreztetik hatásukat a szankciók, a rezsim nemzetbiztonsági kérdésnek is tekinti az atomprogramot, amelyről várhatóan nem mond le. Így azonban kérdéses, mit tud majd ajánlani a szankciók feloldásáért cserébe. Ezek közé tartozik, hogy az ország visszahívta a Nemzetközi Atomenergiai Ügynökség (NAÜ) delegációját az országba. A két fegyverszakértővel is megerősített hattagú csoport január 29-31-én járt Iránban, és mindkét fél pozitívan nyilatkozott a találkozóról, habár részleteket nem árultak el.

000 Nic6026366

Az biztos, hogy február 20-21-én újból NAÜ-delegáció érkezik Iránba, hogy folytassa a párbeszédet a legfontosabb kezdeti lépésekről. Irán azzal érvelt, hogy a látogatások is bizonyítják az iráni atomprogram átláthatóságát, és együttműködési szándékukat. Elemzők ugyan nem várnak semmilyen áttörést a NAÜ újabb tárgyalásaitól, azonban egyelőre eltolhatják a konfliktus további kiéleződését.

Egyelőre tehát maradt a szokásosnál agresszívabb retorika a felek részéről, az iráni atomprogram körüli konfliktus ugyanakkor Panetta jóslatának megfelelően akár már hónapokon belül eszkalálódhat. Sok függ a szankciók hatásától, és az iráni parlamenti választásoktól is, de egyelőre Izraelnek sem érdeke még támadni, Obama pedig biztosan a végsőkig fog tiltakozni bármilyen katonai akció ellen. A helyzetet ugyanakkor az indiai és grúziai bombatámadások mellett még az is megkavarhatja, hogy Mahmúd Ahmadinezsád vasárnap „hatalmas nukleáris eredmények" bejelentését ígérte a következő napokra.