Zajlik a lett népszavazás az orosz nyelvről

Lettországban szombaton tartanak  népszavazást arról, hogy a lett mellett hivatalos második államnyelv rangjára emeljék-e az oroszt. Másfél millió választó nyilváníthat véleményt, a szavazóhelyiségek helyi idő szerint reggel 7 órakor nyíltak meg, és 22 órakor zárnak. Az alkotmánymódosításhoz legalább 771 350 igen szavazatra, vagy a választásra jogosultak 50 százalékának igenjére van szükség. Ez esetben az Európai Unió hivatalos nyelvévé válhatna az orosz, de az elemzések szerint a lettek el fogják utasítani a kezdeményezést.

A lett államfő, Andris Berzins eleinte bohózatnak nevezte a népszavazás megtartását, majd közölte, hogy mégis elmegy és nemmel szavaz, és erre biztatta honfitársait is. A népszavazási kezdeményezés körül élénk vita bontakozott ki, mivel Lettország 1990-es függetlenné válása és a Szovjetunió felbomlása óta a balti országban a lett az egyetlen hivatalos nyelv, viszont újra és újra elhangzanak követelések az orosz hivatalossá tételéről. Lettország 2,3 millió lakosának egyharmada ugyanis az orosz, a szovjet időszakban folyó betelepítéseknek és eloroszosítási törekvések köszönhetően. A lettországi oroszok fele azonban nem rendelkezik választójoggal, amelynek előfeltétele a lett nyelv elsajátítása. Akik közülük erre nem hajlandók vagy nem képesek, nem kaphatnak választójogot, nem vállalhatnak állást a közszférában.

Vlagyimir Liderman, a lettországi oroszok szószólója, a népszavazás kezdeményezője szerint az orosz ajkú kisebbség nem akar többé másodosztályú állampolgárként élni Lettországban. A kezdeményezés bírálói attól tartanak, hogy a referendum felerősíti a lettek és az etnikai kisebbségek közötti ellentéteket. Pártolói viszont esélyt látnak benne arra, hogy felhívják a figyelmet a lettországi demokrácia hiányosságaira. A lettországi oroszok pártja, a Harmónia Központ, ami a tavaly szeptemberi választásokon a szavazatok 31 százalékát szerezte meg, pénteken társadalmi vita megindítását sürgette az ügyben.