Vendel
11 °C
24 °C
Index - In English In English Eng

Szlovákia nem sértett uniós jogot Sólyom kitiltásakor

2012.03.06. 10:29 Módosítva: 2012.03.06. 11:16
A magyar államfő 2009-es révkomáromi látogatása nem magánjellegű lett volna, hanem diplomáciai, ezért más szabályok vonatkoznak rá. Lényegében ezt állapította meg az Európai Bíróság főtanácsnoka, de ítéletre még várni kell.

A luxemburgi székhelyű Európai Bíróság kijelölt főtanácsnoka szerint a Szlovák Köztársaság nem sértette meg az uniós jogot, amikor nem engedte be területére Sólyom László magyar köztársasági elnököt.

Yves Bot szakvéleményében megállapította: az államfők utazásai a diplomáciai kapcsolatok területére tartoznak, amelyet a nemzetközi jog szabályoz, és ahol nem az uniós jog, hanem a tagállamok hatásköre érvényesül.

D KOS20090821005
Fotó: Koszticsák Szilárd

A főtanácsnoki indítvány megállapította: Sólyom László azért szándékozott Révkomáromba menni, hogy ott a magyar állam történelméhez kapcsolódó jelképnek számító emlékmű felavatásán vegyen részt, ez alkalomból pedig ott beszédet kellett volna mondania. Ez esetben tehát nem tisztán magáncélokra korlátozódó látogatásról, vagy akár inkognitóban tett látogatásról lett volna szó.

Diplomácia a javából

A szlovák hatóságokat több alkalommal diplomáciai úton értesítették e tervezett látogatásról. Következésképpen a főtanácsnok úgy véli, hogy Sólyom László igenis Magyarország köztársasági elnökének hivatali minőségében, és nem csupán uniós polgárként szándékozott Révkomáromba menni.

A főtanácsnok megjegyezte: jóllehet az uniós polgároknak a tagállamok közötti mozgását az uniós jog szabályozza, a tagállamokban tett államfői látogatásokra vonatkozóan ugyanez nem mondható el. Ezen utazások ugyanis – még ha az unión belül történnek is – a diplomáciai kapcsolatok területére tartoznak. A diplomáciai kapcsolatok területe pedig – a nemzetközi jog kötelező tiszteletben tartása mellett – továbbra is a tagállamok hatáskörébe esik. Yves Bot szerint "az államfők által az unió tagállamaiban tett látogatások a fogadó állammal való megegyezéstől, valamint a fogadó állam által a hatáskörének keretében meghatározott módoktól függenek, és nem értelmezhetők a mozgásszabadsággal összefüggésben".

A főtanácsnok ennek megfelelően azt javasolta, hogy az Európai Bíróság utasítsa el a Szlovákia elleni magyar keresetet. Indítványa nem köti az Európai Bíróságot.

Érzéketlenségre hivatkoztak

2009. augusztus 21-én Szlovákia biztonsági kockázatra hivatkozva nem engedte területére lépni a révkomáromi Szent István-szobor avatására igyekvő Sólyom László államfőt. Két nappal a tervezett látogatás előtt három szlovák közjogi méltóság közös nyilatkozatot adott ki, kifogásolva, hogy a látogatás időpontját Budapest "érzéketlenül" választotta meg. A látogatás napján volt ugyanis 41 éve, hogy a Varsói Szerződés csapatai – köztük magyar katonák is – megszállták Csehszlovákiát.

A Bizottság nem foglalt állást a kérdésben, mert álláspontjuk szerint az államfői látogatásokra nem vonatkozik az uniós szerződés.

Magyarország nem értett egyet az Európai Bizottság álláspontjával, és ezért saját maga indította meg az uniós jog  megsértésének kimondására irányuló eljárást Szlovákia ellen az Európai Bíróság előtt. Budapest szerint a szóban forgó európai irányelv – amely főszabályként előírja az uniós polgárok szabad mozgásának biztosítását – igenis alkalmazható a jelen esetben, és e jogszabály alapján nem lett volna jogszerűen megtagadható a magyar államfő révkomáromi látogatása.

Az Európai Bíróság – amely majd később, feltehetően hónapok múlva hozza meg ítéletét – a szokásos gyakorlatnak megfelelően az ügyben főtanácsnokot jelölt ki Yves Bot személyében.