Moszkva megvédi Fehéroroszországot az EU-val szemben
Az orosz miniszterelnök-helyettes a két ország kormánya közötti konzultációt követően kijelentette: nem elsősorban katonai-műszaki segítségre, hanem kormányközi együttműködésre gondolt. Dmitrij Rogozin, aki egyebek között a hadiipart felügyeli az orosz kormányban, nem árult el részleteteket. Annyit mondott: "nem hagyjuk megbántani fehérorosz kollégáinkat".
Az Európai Unió és Fehéroroszország között február végén vette kezdetét a diplomáciai háború. Az EU kül- és Európa-ügyi miniszterei február 28-án újabb büntetőintézkedéseket hagytak jóvá a fehérorosz rezsimmel szemben. További 21 olyan személyt sújtottak beutazási tilalommal és vagyonbefagyasztással, akik felelősek a belső ellenzék elnyomásáért. A listára kerültek elsősorban az igazságszolgáltatás és a rendőrség állományához tartoznak, és felelősek ellenzéki személyiségek indokolatlan letartóztatásáért és elítéléséért.
Lukasenko kormánya válaszul felkérte az Európai Bizottság, valamint Lengyelország minszki nagykövetét, hogy hagyja el az országot, egyben visszarendelte saját varsói és uniós nagykövetét. Catherine Ashton, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője viszont arra utasította a Minszkben állomásozó összes EU-nagykövetet, hogy átmenetileg térjenek vissza hazájukba.
Március 23-án Brüsszelben, a külügyminiszteri tanács ülésén tovább bővülhet a Fehéroroszországra vonatkozó uniós beutazási tilalmi lista. Azok az oligarchák kerülhetnek rá, akik Alekszandr Lukasenka hatalmát támogatják. A döntést az Európa Tanács már jóváhagyta.
Vlagyimir Putyin megválasztott államfő nemrég úgy vélte, nem tekintik a fehérorosz-kazah-orosz vámunió elleni lépésnek az uniós büntetőintézkedések szigorítását. Ennek ellentmond az a nyilatkozat, amely március 11-én jelent meg a fehérorosz minisztertanács honlapján. Eszerint a kazah, fehérorosz és orosz kormány megengedhetetlennek tartja a büntető intézkedések alkalmazását a vámunió és az egységes gazdasági térség államaival szemben.