Fico egyedül marad, de cseppet sem bánja

Robert Fico, a szombati előrehozott parlamenti választásokon abszolút többséget szerzett Smer miniszterelnök-jelöltje a biztos többség ellenére ígéretéhez híven csütörtökre tárgyalóasztalhoz hívta a parlamentbe jutott pártok vezetőit, de végül egyedül alakít majd kormányt. Fico gazdaságpolitikai átalakításainak többségét alkotmányos többség nélkül is bevezetheti, de egyes ügyekben így is számolhat valamelyik jobboldali párt megnyerésével. A Smer elnöke ezzel együtt a jobboldal megosztottságára is játszhat a következő négy évben.

Fico alapvető átalakításokat akar

A választáson megszerzett abszolút többsége ellenére még az elmúlt napokban is úgy tűnt, hogy Fico az alkotmány módosításához szükséges háromötödös többség biztosításához, valamint legitimációs okokból is bevonna egy jobboldali pártot maga mellé a koalícióba, de végül a parlamenti pártoknak szervezett csütörtöki kerekasztal után bejelentette, egyedül alakítanak kormányt. Ivan Gašparovič köztársasági elnök délután meg is bízta kormányalakítással Ficót.

„Van eset, amikor a csúcs a szakadék szélét jelentheti" – mondta a Bumm.sk szerint Fico a kormányalakítási megbízás átvétele után. Mint mondta, tisztában van azzal, hogy a leendő kormány nehéz körülmények között dolgozik majd. Ravasz Ábel, a Publicus Slovensko vezető kutatója szerint a szlovák gazdaság ugyan korrigált pályán van, idén és jövőre is növekedést várnak az elemzők, de az új kormány ennek ellenére sem könnyű helyzetben veszi át az ország vezetését. Az egyik kiemelt feladat az lesz, hogy megakadályozzák az euroválság begyűrűzését az országba, miközben a felmérések szerint a munkahelyteremtés a legfontosabb elvárás az új kabinet felé.

Ficónak két területen lehet igazán szüksége a jobboldal bevonására. Az egyik a gazdaságpolitika, azon belül is az egykulcsos adó eltörlése. Ennek Ravasz Ábel szerint van egyfajta nimbusza Szlovákiában, a megszüntetése politikailag semmiképpen sem lesz népszerű, Fico éppen ezért örülhetne jobboldali szövetségesnek is hozzá. (Fico gazdasági terveiről bővebben itt olvashat>>>)

Emellett úgy tűnik, az ellenzék bevonásával harcot hirdethet például a korrupció ellen, valamint pletyka szintjén felmerült például a köztársasági elnöki jogkörök kiszélesítése is. Fico a csütörtöki egyeztetés után már megemlített több olyan javaslatot is, amelyekkel az alkotmányt módosítanák. A pártok szerinte egyetértettek például a büntetőjogi mentelmi jog eltörlésében. A hatóságok így majd a parlament beleegyezése nélkül is indíthatnak büntető eljárást.

Magyar szempontból Fico a status quo, azaz a Radičová-kormány által módosított törvények és kormányrendeletek megtartását ígérte. A Híd párt ezt jelentős részben saját a tárgyalóasztalnál elért sikereként értékeli, a párt sajtóközleménye szerint a Smer ilyen irányú fordulata egy jövőbeli konstruktív kormány-ellenzék együttműködést vetítheti elő. A kettős állampolgárság esetében Fico azt mondta, hogy valószínűleg módosítják a szlovák állampolgársági törvényt, de ennek részleteire nem tért ki. Az első jelek szerint az új törvény egy külföldi lakóhely meglétéhez kötné a legális kettős állampolgárságot, mondta Ravasz Ábel.

Nagy bábjátékos lehet

Ficónak elsősorban a neki fontos törvények alkotmányos bebetonozása lehet még fontos, ezért egyes ügyekben is tehet engedményeket a többi párt valamelyikének. Emellett ugyanakkor a jobboldal megosztottságára és belső problémáira is játszhat. Egyelőre úgy tűnik, hogy Fico a vasárnap hajnali győzelmi beszédében is képviselt vonalat folytatva a centrum felé pozicionálja magát, felelős államférfiként próbál mutatkozni, mondta Ravasz Ábel.

Szerinte Fico arra fog játszani, hogy egy kormány vs. ellenzék kétcsoportos felosztás legyen, amiben a kormány egységes, az ellenzék pedig megosztott. Csütörtökön például azt mondta, hogy a kormány megszavazza az ellenzék jelöltjeit a különböző posztokra, amennyiben az ellenzék meg tud egyezni. „Nyilván ez csapda, hiszen Igor Matovič-csal, a populista Egyszerű Emberek vezetőjével senki nem akar együttműködni" – mondta Ravasz Ábel. Példaként említette, hogy a KDH és a Híd szeretné a két parlamenti alelnöki posztot, pedig szenioritásban KDH+Egyszerű Emberek lenne a leosztás, hiszen mindkét pártnak 16-16 képviselője van a törvényhozásban.

A KDH vagy a Híd jöhetett szóba

Lehetséges koalíciós partnerként a KDH és a Híd jöhetett komolyan szóba, azonban egyik párt sem törte magát, hogy a Smer partnere lehessen. Az előbbi párt vezetősége hétfőn úgy döntött, ellenzékbe vonulnak, de konstruktív és következetes munkát ígértek. Egyben magukat a legerősebb ellenzéki formációnak nevezve jogot formáltak a parlament alelnöki posztjára is.

A KDH-ban Daniel Lipšic alelnök Ján Figel pártelnök előtt végzett a preferencia-szavazatokban (a szavazólapokon külön lehet karikázni a pártok mellett egyes jelölteket is). Figel ugyan arról beszélt, hogy a KDH a csapatról, a felelősségről és a profizmusról szól, nem a karikákról, de van egyfajta rivalizálás a két politikus között. Lipšic nagyon ellenzi, hogy a párt együttműködjön a Smerrel, emellett már azt is bejelentette, hogy szerinte generációváltásra van szükségük.

Vasárnap hajnalban Bugár Béla, a Híd elnöke azt mondta, „valószínűleg senkinek nem jut eszébe koalícióra lépni a Smerrel, mivel Robert Fico nyugodtan kormányozhat egyedül.” Ravasz Ábel szerint a pártnak ki kell értékelnie, miért nem tudták sikeresebben megszólítani a kampányban mind a magyar, mind a szlovák szavazókat.

A szlovákiai magyarok szavazatai nagyjából fele-fele arányban oszlottak meg a Híd és a Magyar Koalíció Pártja (MKP) között, miközben az SDKÚ meggyengülésével a jobboldalon felszabaduló szlovák szavazókat sem tudták hatékonyan megszólítani. A Híd most több irányba is indulhat: a magyar szavazókra koncentrál inkább, vagy pedig a szlovák struktúra kiépítését tűzi ki célul (eddig elsősorban több népszerű szlovák politikussal, polgármesterekkel tudtak szavazókat szerezni). A Híd azzal is támadható lesz, ha az elmúlt két év kormányzati pozíciója után ellenzékben nem tud jelentős eredményeket elérni a magyarok ügyében.

Az Egyszerű Emberek mellett belső konfliktusok

Amennyiben Fico valóban a belengetett középutas, mérsékelt politikát akarja folytatni, akkor ebben a helyzetben a normalizáció legnagyobb kerékkötői a 16, a KDH-val megegyező számú képviselőt szerző Egyszerű Emberek lehetnek. Ravasz Ábel szerint tapasztalt médiahekkerek, vezetőjük, Igor Matovič nagyon ért ahhoz, hogy nagy zajt csapjon. (Legutóbb négy képviselővel, az SaS részeként tagjai voltak a kormánykoalíciónak is, és lényegében ők indították el a kormány buktatását.)

Nem lenne meglepő, ha számos botrányos akcióval készülnének, ezért nagy kérdés, hogyan tud majd a populista vonalukhoz viszonyulni a mérsékelt ellenzék. A jobboldalon ugyanakkor nemcsak az Egyszerű Emberek térnyerése, hanem belső széthúzások is nehezítik a többi párt dolgát, miközben presztízsharc folyik, hogy melyikük legyen majd hosszú távon a jobboldal vezető ereje. A pártot a józan ész pártjának nevező Matovič szerint a jobboldal jelenleg leginkább a Titanicra hasonlít, ezért senki sem siet, hogy az élére álljon.

A legnagyobb kormánypárt pozíciójából a bejutási küszöb közelébe bukott SDKÚ-ban a Gorilla-botrány által megviselt nimbuszú pártelnök Mikulas Dzurindát ketten is megelőzték a preferencia-szavazatokban. Az utódjának szánt Lucia Žitňanská eddigi igazságügyi miniszter és Ivan Mikloš volt pénzügyminiszter is előtte végzett (a Gorilla-ügyben ugyancsak vastagon érintett utóbbi ugyanakkor állítólag jól jövedelmező külföldi ajánlat miatt lemondhat mandátumáról). Dzurinda ugyan már jelezte, hogy visszavonul a nyáron, de sokan attól tartanak, hogy a háttérből továbbra is ő irányítaná a pártot, ez pedig késleltetheti a támogatottság növeléséhez és az újrakezdéshez szükséges megújulást.

Az új parlament legkisebb pártjánál, az SaS-nél Richard Sulík pártelnök jelezte, hogy lemond parlamenti mandátumáról, ha nem ő kapja a legtöbb preferencia-szavazatot, de végül nem állt elő ilyen helyzet. Nekik ugyanakkor így is éppen elég kihívás, hogy összekaparják a pártot az elmúlt időszak népszerűségvesztése után.

Az MKP is válaszút előtt

A parlamentből megint kimaradó Magyar Koalíció Pártja (MKP) ugyanannyi szavazatot szerzett, mint legutóbb, így aztán nekik is ki kell elemezniük a tényt, hogy a mostanihoz hasonló, intenzív kampány mellett, az újraszervezés ígéretével sem tudták növelni szavazótáborukat. Az MKP-ban Berényi József pártelnök a legtöbb preferenciakarikát megszerezve meg tudta tartani vezető pozícióját, azonban a magát a tizedik helyről egyenesen a másodikra előrekarikázó Csáky Pál aktivitása jelezte, hogy ő sem adta még fel a harcot a párt irányításáért.

Ravasz Ábel szerint az MKP-nak elsősorban azt kell eldöntenie, hogy megmarad-e a Fidesz közeli partnerének, egyfajta fiókpártjának, ezzel fenntartva a párt szlovákiai izoláltságát, vagy pedig Szlovákia felé fordulva próbálja visszaszerezni partnerképességét a jobboldal irányában. Ez utóbbi lehet ugyanis a Híd egyik legnagyobb vonzereje az MKP-val szemben. A pártnak döntő fontosságú lehet a megyei közgyűlések tisztségviselőinek jövőre esedékes választása: ha az MKP ezen a neki kedvező terepen sem tud nyerni, úgy kicsúszhatnak alóla a pártstruktúrák, ezzel valószínűvé téve a párt bukását.

Megindulhat a marakodás Slota szavazóiért

Ján Slota magyarellenes SNS-ének kiesésével egyben a nacionalista szavazók megszólításáért is megkezdődhet a versenyfutás. A Smertől sem áll távol a nacionalista vonal erőltetése, amennyiben Fico elveti a centrista vonalat, akkor újra előtérbe kerülhet a Smer ezen arca.

Az Egyszerű Emberek és Matovič is jelezte már, hogy nem áll távol tőlük a magyarellenes szlogenek hangoztatása, de több kisebb, parlamenten kívüli szélsőjobboldali párt is felvállalhatja a nacionalista vonalat. Ezek közül a legjelentősebb a militáns LSNS, azaz a Mi Szlovákiánk Néppárt. Elméletileg az SNS megújulása sem zárható ki, van azért egy új generáció a pártban, de nem látszik a tér előttük.