Magdolna
18 °C
27 °C

A nap, amikor Los Angeles lángba borult

2012.04.29. 16:34
1992-ben súlyos zavargások törtek ki Los Angelesben, megtámadott túlélők és az eseményekben kulcsszerepet játszó riporter is visszaemlékezett a húsz évvel ezelőtti drámai eseményekre, amelyekben 55-en meghaltak, a város egyes részei felett napokig sűrű füst szállt a felgyújtott boltokból.

Húsz éve robbantak ki a hat napig tartó Los Angeles-i zavargások, amelyekben 55 ember meghalt, 2300-an megsebesültek, több mint egymilliárd dolláros kár keletkezett. A város egyes részei teljesen elszigetelődtek, a rendbontást csak együttes erővel tudta megfékezni a rendőrség, a Nemzeti Gárda városba vezényelt több ezer tagja, és a később csatlakozott tengerészgyalogság.

Videóra vették a verést

A zavargások egyik előzménye, hogy a fekete Rodney Kinget még 1991. március 3-án három fehér és egy spanyolajkú rendőr brutálisan összeverte, miután sikerült elkapniuk egy gyorshajtás miatti igazoltatás elől menekülő férfit. A négy rendőr a gumibotjával megütötte, megrúgta Kinget, aki ellen sokkolót is használtak. Az esetről felvételt készített egy George Holliday nevű amatőr videós, amelyet előbb elküldött a helyi tévétársaságnak, de a képek hamar bejárták az országos adókat is. A megvádolt rendőrök ártatlannak vallották magukat az ügyben indult eljárásban, az esküdtszék pedig 1992. április 29-én felmentette őket.

A hír bejelentése után robbant a feszültség, zavargások kezdődtek Los Angeles déli részén. Az elszórt tüntetések hamarosan erőszakba csaptak át. Délután 5-kor csaptak össze először a rendőrök és a feldühödött tömeg a zavargások központjaként is emlegetett Florence és Normandie sugárút kereszteződésénél. Több csapat szerveződött és megkezdődtek a betörések, fosztogatások, bandák csaptak össze. Különösen véres összecsapások történtek koreai bevándorlók boltjainál.

Összesen ezernél is több épület égett le, és a Voice of Americának visszaemlékező egyik tűzoltó szerint néhány helyen a füstoszlopok szinte teljesen eltakarták a napot. A hat napig tartó zavargások hivatalosan május 4-én értek véget, amikor Thomas Bradley polgármester feloldotta a város egyes részein bevezetett kijárási tilalmat, de az utolsó odavezényelt katonák csak három héttel később hagyták el Los Angelest.

Élőben közvetített a magasból

Bob Tur, az eseményeket a levegőből élőben közvetítő riporter azt mondta, számított arra, hogy elszabadulhatnak az indulatok, amennyiben felmentik a rendőröket, ezért az ítélet kihirdetése után néhány társával a bandák találkozóhelyének is tartott Florence és Normandie utak kereszteződéséhez indult helikopterrel „Először csak kövekkel dobálták az elhaladó autósokat” – idézte fel a Daily Beastnek. Hamarosan azonban kifosztották a helyi italboltot, és a tévéstábok kisbuszait is megtámadták, a helyzet gyorsan romlott. Az utcáról lőni kezdtek az órák óta a kereszteződés fölött köröző helikopterre, de így is kitartottak.

A zavargások kirobbanásának estéjén a legmegrázóbb eset az volt, amikor több fekete fiatal kirángatta kamionjából a fehér Reginald Oliver Dennyt a kereszteződésben, majd brutálisan összeverték a férfit. Tur kamerája azt is élőben közvetítette, ahogy az egyik támadó egy betonelemmel fejbe dobta az összecsukló Dennyt. A kamionsofőr valószínűleg az élő közvetítésnek is köszönhette az életét, a szintén fekete Bobby Green és három társa ugyanis a történteket látva a helyszínre sietett, kimentette, és kórházba szállította a férfit.

Felépült a támadásból

Denny súlyos sérülései ellenére túlélte a verést, éveken át tartó rehabilitációs kezelésen kellett részt vennie, de így is maradandó károsodásokat szenvedett: idegrendszeri problémák, kettős látás, és állandó fülzúgás is emlékezteti a Los Angeles-i zavargásokra. Az eredeti munkáját elvesztve hajószerelőként, majd bolti eladóként is dolgozó Denny az elmúlt húsz évben nagyrészt távol tartotta magát a nyilvánosságtól, de a zavargások tízéves évfordulóján, 2002-ben az NBC-nek adott interjúban elmondta, mennyire meghatotta a 27 ezer képeslap, amelyet jókívánságokkal küldtek neki felépülése alatt.

A kamionsofőrt azért támadták meg, mert fehér volt, de szerinte szűklátókörűség a faji kérdésre koncentrálni a zavargások esetében. „Az emberek időnként elfelejtik, hogy feketék mentették meg az életemet” – mondta. Már régóta megbocsátott az őt megtámadóknak, sokkal inkább dühös volt a politikusokra és a rendőrökre, akik szerinte magára hagyták a várost aznap.

Turnek is dilemmát okozott, hogy habár az élő közvetítés kulcsfontosságú volt többek között ahhoz, hogy Dennyt végül megmentették, de egyben a fosztogatóknak is egyértelműen jelezte, hogy a rendőrök nem voltak jelen a kereszteződésnél. A riporter még három napig követte az eseményeket helikopterről, munkájáért később számos újságírói elismerést kapott. A Dennyt fejbe dobó Damian Monroe Williamst 1993-ban tíz év börtönre ítélték, amelyből négyet ült le, de 2003-ban egy drogdíler három évvel korábbi meggyilkolásáért újra börtönbe került. Williams és Denny többi támadójának ítélete után az ügyészek Turnek adták azt a támadásnál használt betonelemet, amelyet azóta is az irodájában őriz.

Anyja hasában lőtték meg

Dennyé mellett egy nappal később egy másik felkavaró eset is a híradások középpontjába került: a zavargások legfiatalabb áldozata még meg sem született, Jessica Everst ugyanis a hét és fél hónapban lévő anyja hasában találta el egy golyó, de csodával határos módon mindketten túlélték az esetet.

Elvira Evers a nagyobbik fiát várta a házuknál, amikor elmondása szerint hirtelen égő érzést érzett. Az április 30-án még a Los Angeles déli részét uraló káoszban túl sokáig tartott volna, amíg egy mentő odaér a helyszínre, így a meglőtt asszonyt az egyik barátja vitte be a kórházba. Sürgősségi császármetszést hajtottak végre rajta, majd egy hétig altatásban tartották. Mikor felébredt, az első pillanatban azt hitte, hogy elveszítette a gyermekét, azonban egy nővér gyorsan a kezébe adta a megmentett gyermeket. „Megláttam a kisbabát, megérintettem, és csak sírtam és sírtam” – idézte fel.

Evers azt mondta, az eset megváltoztatta, sokkal jobban értékeli azóta az élet minden pillanatát. A most húszéves Jessicát pedig csak a könyökénél egy heg emlékezteti arra, hogy milyen drámai körülmények között jött a világra.  „Minden egyes nap próbálom megérteni, hogy miért is vagyok itt” – mondta az NBC-nek. Egyben hiszi, hogy túlélésének valamilyen célja kellett, hogy legyen.

Könyvet írt emlékeiről

A zavargásokat elindító szimbólummá vált Rodney King a harmadik napon, május 1-jén a tévében kérte reszkető hangon arra az embereket, hogy hagyják abba a pusztítást. Az igazságügyi minisztérium vizsgálatot kezdeményezett a férfi ügyében, majd polgári peres eljárásban 3,8 millió dollár kártérítést kapott a várostól. A félresikerült befektetések miatt a pénz nagy része elúszott, a több rehabilitációs program ellenére tavaly is ittas vezetésen ért King húsz évvel a zavargások után az eseményekről szóló könyvével járja az országot.

Rodney King
Rodney King
Fotó: Robert Sullivan

King úgy véli, hogy nem játszott hangsúlyos szerepet a Los Angeles-i rendőrségen belül elindult változásokban. A King megverését vizsgáló független bizottság megállapította, hogy előfordult rasszizmus és visszaélések, rendszeresen túlzott erőszakot alkalmaztak. Connie Rice jogi aktivista azt mondta a BBC-nek, hogy akkoriban nagyon arrogáns, egyfajta „törvényen felül állunk” hozzáállás jellemzett egyes rendőröket, azonban a zavargásokkal a felszínre kerültek a problémák.