Koronavírus adatok

2022. jan. 24.
Oltottak Kórházban Elhunytak Fertőzöttek
Pál
-8 °C
3 °C

Birosékkal avatták a szerb kampányuszodát

2012.05.01. 00:46
A magyar vízilabda-válogatott Szabadkán vendégszerepelt a város új fedett uszodájának avatóján. A Prozivka ötmillió euróba került, a város túlsó végén álló félkész betonmonstrum befejezése a szerb polgármester szerint minimum nyolcmillió euró lett volna. Szabadka és Szerbia vasárnap választ.

Kivédekezzük, kivédekezik, kivédekezzük, kivédekezik. Percek telnek el, az állás 0-0 a szerb-magyar barátságos pólómeccsen a szabadkai Harcosok sorakozója lakótelep vadonatúj uszodájában. Hiába, Biros, a magyar csapatkapitány előre figyelmeztetett: ez nem olyan meccs lesz, mint az igazi. Most ért csak véget a magyar bajnoki döntő, a Vasas-drukkerekkel összetűzésbe keveredett egri Szécsit vasárnap még rendőrök faggatták a Vasas-Eger meccs után történtekről.

A lelátón a hangulat visszafogott, mintha a csarnokot zsúfolásig töltő ezer ember átérezte volna a helyzet ünnepélyességét: most először rendezhettek vízilabdameccset fedett kőuszodában a 140 ezres bácskai városban. Aztán az első félidő (nem tévedés, kétszer nyolc percet játszottak a csapatok) második perce után kicsivel a szerbek megszerzik a vezetést. Dübörög az uszoda, na, nem úgy, ahogy az ember a szerbektől megszokta. Két perc múlva, amikor Katonás egyenlít, kiderül: a visszafogottság nem annak szólt, hogy a lelátón a magyarok is hasonló számban képviseltetik magukat: itt-ott tapsolnak néhányan, pedig a városban nagyjából egyenlő számban élnek magyarok, szerbek és horvátok/bunyevácok.

A lányok mérges arcot vágnak

A meccset a szerb tévé élőben adja, ott áll a parkolóban a tartományi tévé kivénhedt Mercedes közvetítőkocsija, tetején a több méter magas antennával. A kocsival kora alapján már Tito utolsó éveinek egyik-másik tömegrendezvényéről is tudósíthattak a testvériség, egység jegyében.

Nagy dzsembori a meccs, pedig hétköznap van. Itt nem bohóckodnak a négynapos ünnepekkel, mint nálunk, bár egy szimpla hétköznap, munkaidőben is alig találni szabad helyet a főtéri kávézók teraszain. Jóval a meccs kezdete előtt, az országos tévé már élő adásban faggatja a szerb és magyar csapatkapitányt (Biros: "Győzni akarunk az olimpián"), majd divatbemutatót tartanak Marija Sabic kollekciójából. Harminc modell sétál végig a medence partján, a vízben lubickoló játékosok mind a medence szélére úsznak. A lányok mérges arcot vágnak, és csak amikor közelebb érnek, derül ki, miért: mindegyiken hatalmas, sötét műszempilla van.

Harcosok, sorakozó!

A szerbek imádják a vízipólót, de aki azt hiszi, hogy emiatt csinálnak ekkora felhajtást egy forró április végi hétfő délután, az téved. Vasárnap helyhatósági, tartományi és elnökválasztást tartanak a Koszovó nélkül nyolcmilliós országban. Szabadkát a Demokrata Párt vezeti, csakúgy, mint Szerbiát, és mit ad isten, tavaly találtak ötmillió eurót, amit szabadon fel lehetett használni. Na, ebből lett az uszoda, amit csodák csodájára 180 nap alatt húztak fel a már említett Harcosok sorakozója lakótelepen, ahol zömmel szerbek laknak, sokan a horvátországi, boszniai, koszovói háborúk után érkeztek a városba. És a lakótelep most is épül tovább, szépen, akárcsak nálunk a 80-as évek végéig bezáróan. Így épült az uszoda:

Mindeközben a város másik végében, a magyar környéknek számító Sétaerdőben, a lerobbant városi fürdő mellett ott éktelenkedik egy rosdásodó vasbetonváz, a medencéknek kiásott gödrökkel, és még az előtte álló hirdetőtábláról sem takarította el senki a 2008-as befejezést ígérő dátumot. A kilencvenes évek közepén, Kasza József polgármestersége idején kezdték építeni a sport- és rekreációs központot. Ötvenméteres és több kisebb fedett medencével, és olyan színvonalú kiszolgáló létesítményekkel, hogy egy olimpiai döntőt sem rendeznek különb létesítményben. Csakhogy soha nem volt elég pénz a befejezésére, bár már beleöltek vagy hétmillió eurót a hosszú évek során.

Koszovóból jött, de nem tipikus

Saša Vučinić szabadkai polgármestert a meccset beharangozó városházi sajtótájékoztatón kérdeztük arról, nem kellett volna-e inkább a torzót befejezni, mire azt felelte: mérlegelték ennek a lehetőségét, de ötmillió eurójuk volt az uszodára, a sétaerdeit viszont - kihagyva belőle egy csomó mindent, leszámítva az ötven méteres medencét - csak nyolcmillióból lehetett volna befejezni.


Szabadkai uszodák nagyobb térképen való megjelenítése

A Kasza Józsefet és Kucsera Gézát követő Saša Vučinić az első szerb, aki Szabadka polgármesteri székébe ülhetett. Koszovóból jött, mégsem tipikus koszovói szerb, mivel gyermekkorában elvált tanítónő édesanyjával érkezett a városba. Sokan a szemére vetik, hogy nem érzi a multikulturális város légkörét, és ad hoc épített toronyházaival elcsúfítja a várost.

Tavaly Magyarországon kampány kezdődött ellene, amikor azt állították: Ceausescu-i méretű városrombolás zajlik Szabadkán, eltüntetik a régi szecessziós, magyarok építette házakat. Éppen egy éve az Index utánajárt a történetnek, és kiderült, hogy ebből semmi sem volt igaz, a belváros ma is majdnem olyan, mint száz éve, de tény: a külsőbb részek meglehetősen kaotikusak, és egyre inkább hasonlítanak egy közép- vagy dél-szerbiai városra, mint egy bácskai, magyar gyökerű településre. Hogy mást ne mondjunk, bár ez akár a tolerancia dicsérete is lehetne: éppen a Sétaerdőtől nem messze épült fel a közelmúltban 200 év óta az első, Belgrádtól északra épült mecset. A beruházást Szaúd-Arábia pénzelte a helyi, koszovói gyökerű cigányság és albánság nem kis örömére.

A sétaerdei betonkolosszusba 17 év alatt 7 millió eurót öltek. Fotók: Huszti István

Az egyharmadnyi magyar legendája?

Vučinić nem titkoltan a szerb szavazókra hajt, és ebben van logika. A magyarok elöregszenek vagy elmennek a városból, az egyharmadnyi szabadkai magyar lassan a 15 millió magyar legendájához lesz hasonló. A népszámláláskor ugyanis a magyarok bemondják azokat a családtagjaikat is, akik már nincsenek odahaza, Szegeden tanulnak, Németországban dolgoznak vagy Budapesten a család odaszármazott fiatalabb tagjainál élik nyugdíjas éveiket.

És az egyharmadnyi horvátok/bunyavácok is inkább a szerb polgármesterre adják szavazatukat. (Mindkét népcsoport katolikus szláv, Szerbiában külön nemzetiség, nálunk horvátoknak számítanak, bár itt is létezik bunyevác identitás.) A kilencvenes évek háborúi alatt, amikor a horvátok szerbre elvből nem szavaztak, a magyar politikusok nem becsülték meg eléggé őket, értsd, a helyi horvát elitet nem juttatták zsíros állásokhoz, mondják a helyi viszonyokat jól ismerők. A szerb-horvát ellenségeskedés múltával - már régen nem kell horvát rendszámú autóval félni Szabadkán - a helyi horvátok inkább a velük lényegében egy nyelvet beszélő szerbekhez húztak, így ma már egy magyar polgármester-jelöltnek, Maglai Jenő a VMSZ mostani jelöltje, már jóval kevesebb esélye van a győzelemre. (Maglai különben győzelme esetén kivizsgáltatná az uszoda ügyét, de a Magyar Szónak adott minapi nyilatkozatából nem derül ki, melyikét: az újét vagy a régiét, eseteg mindkettőt.)

Kasza és az alkuk

A magyar politikusok megítélésén nyomot hagytak a Miloševići 90-es évek. Szabadkán Kasza József volt akkor a polgármester. A túlélésre játszott, nem a nagyszerb törekvések éltették, ez tény, de hogy valójában milyen alkukat kellett kötnie a szerb szocialista hatalommal, azt világosan a mai napig nem tudni.

A kétezres évek közepén bűnvádi feljelentések sorát tették a várost Milošević idején vezető politikusok, hivatalnokok ellen, többeket letartóztattak, így Ágoston Gabriella volt szabadkai jegyzőt is. Akkoriban úgy nézett ki, hogy ezzel valójában a ma a vendéglátóiparban érdekelt üzletemberként tevékenykedő Kasza Józsefnek üzentek.

180 nap alatt készült el az új uszoda a Harcosok sorakozója lakótelepen

Hogy mindez pusztán egy minden alap nélküli magyarellenes hullám része volt-e (Ágoston esetével például a strasbourgi emberi jogi bíróság is foglalkozott, a vizsgálati fogságból pedig Tom Lantos közbenjárására engedték ki 2005-ben), azt nem tudni.

Dinárban fizettek vissza márkás előleget?

Látszólag messzire kanyarodtunk az uszoda ügyétől, valójában mégsem. Ugyanebben az időben egy Mirko Bajić nevű helyi politikus azt állította, hogy 1997-től 2000-ig Kasza és a szerb szocialisták (akik ma a Demokrata Párt koalíciós partnerei, elnökük Milošević egykori szóvivője) törvénytelenül működtek együtt. A szocialisták segítettek megszilárdítani a magyar párt hatalmát, cserébe a városban menő üzlethelyiségekhez jutottak. De ami a legérdekesebb: egy Miloševićhez közeli vállalkozó német márkában több milliós előleget kapott az uszoda felépítésére, de a pénzt az értékét akkorra elvesztő dinárban fizette vissza, a különbözetből pedig választási kampányt lehetett pénzelni.

Kasza a vádakat tagadta, és azt állította: Bajić, mielőtt nyilvánosságra hozta volna a fentieket, dokumentumokat lobogtatott az irodájában, amikért pénzt kért, de Kasza kidobta a zsarolót.

Nagyon megverhettük volna a szerbeket

Az első félidő utolsó perceiben a szerbek még dobnak egy gólt, a szünetben 2-1-re vezetnek. Az edzők nem kiabálnak, időt sem kérnek, és az első Hajde, Srbija! is csak a második félidő harmadik percében harsan fel először, egyetlen torokból. A szabadkaiaknak szokniuk kell még a vízilabdát, bár voltak ők már első osztályúak, de évekkel ezelőtt kipottyantak onnan. Most talán majd visszakerülnek a hatcsapatos első ligába. A verseny heves lesz, most kapott, a választások jegyében új uszodát a közép-szerbiai, a Zastava-gyáráról híres Kragujevac is.

Két perc van már csak hátra a meccsből, amikor a magyarok 5-3-ra vezetnek, a szerbek pedig ziccerben hibáznak. A közönségnek ez már sok, az első őszinte bosszankodást lehet hallani a nézőtéren. A magyar pólósoknak nem kis erőfeszítésükbe telik, hogy rövid idő alatt két gólt beengedjenek a szerbeknek, a kedvességet vissza is kapjuk, amikor a labdás szerb játékos az utolsó támadásnál - volt hátra vagy tíz másodperc, az állás 5-5 - támadás helyett a saját kapuja felé kezdett uszikálni.

Saša Vučinić polgármester különben vagy nagyon jól ismeri a szerbtől lényegesen nem különböző magyar állami beruházások metódusát, vagy csak mi értettük félre. Amikor ugyanis megkérdeztük tőle, hogy mégis, mi a francot lehet kezdeni a sétaerdei betonkolosszussal, hamiskás mosollyal ennyit mondott: várja a pesti befektetőket.



  • Vennék
  • Hírek