Mladić kezdetben esztergályos akart lenni

2012.05.16. 10:01
Megkezdődött Ratko Mladić volt boszniai szerb katonai főparancsnok pere a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló Nemzetközi Törvényszéken. Mladić 16 évig bujkált hazájában míg kézre kerítették. Számtalan bűnnel vádolják, közülük a legfontosabb az 1995-ös srebrenicai vérengzés megszervezése, ahol 7500 bosnyákkal végeztek.

Az ügyészség 17 évvel ezelőtt emelt vádat Mladić ellen, majd többször bővítette a bűnlajstromát. A vádirat jelenleg 106 pontból áll, népirtással, emberiesség elleni bűncselekményekkel, a háborús törvények és szokások megsértésével vádolják. Még több bűncselekmény is bekerülhetett volna a vádiratba, de ez lassította volna a tárgyalás menetét, ahol a vád a tervek szerint 200 órán keresztül ismerteti majd álláspontját és 400 tanút fognak meghallgatni.

A hágai törvényszék előtt (Fotó: ICTY)
A hágai törvényszék előtt (Fotó: ICTY)
Fotó: COURTESY OF THE ICTY

Mladić 1943. március 12-én született a délkelet-boszniai Bozinovics faluban. Apja partizán volt, akit megöltek az usztasák, amikor Mladić kétéves volt. Esztergályosnak tanult, majd a katonai akadémiára járt, ahol évfolyamelsőként végzett. 1965-ben kezdte katonai pályafutását, a legfiatalabb volt az általa vezetett katonai egység tagjai közül.

Karrierje gyorsan ívelt felfelé, teljesített szolgálatot Pristinában, majd a horvátországi Kninben. Negyvennyolc évesen a jugoszláv hadsereg tábornoka lett, a boszniai háború kitörésekor, 1992-ben, a jugoszláv hadseregből átvezényelték az újonnan alakult boszniai Szerb Köztársaság (RS) katonaságába. A hadsereg vezérkari főnöke lett, a háború végéig ezt a tisztséget töltötte be.

„Offenzív a természetem, s ez elfogadható a boszniai szerb főparancsnokság számára” – mondta akkoriban Mladić. Amikor 1991-ben Washington és Brüsszel arra figyelmeztette, hogy bombázni fogják a szerb állásokat, azt válaszolta: „Akkor én bombázni fogom Londont”. Négy évvel később fákhoz kötöztette az ENSZ békefenntartóit, hogy megakadályozza a NATO-bombázásokat.

A háború során Mladić gyakran saját útját járta, nem hallgatott sem Radovan Karadžić volt szerb vezetőre, akivel most ugyanabban a börtönben őrzik, sem Milošević elnökre. Katonái szerint csak azt a parancsot ismerte, hogy előre, sosem fújt visszavonulót és a nyugat béketeremtő próbálkozásait sem fogadta el.

Számos boszniai válságövezetben, Kninben, Igmanban és Gorazdében harcolt, de a hágai ügyészség figyelme leginkább srebrenicai és szarajevói rémtetteire összpontosul. Őt tartják felelősnek mintegy nyolcezer bosnyák halálával járó, több hágai perben népirtásnak minősített srebrenicai vérengzésért és Szarajevó csaknem három és fél évig tartó ostromáért.

Mladićot 1996-ban váltotta le a vezérkar éléről Bijlana Plavsics akkori boszniai szerb elnök a nemzetközi közösség és a hágai törvényszék nyomására. Kilenc évvel később derült fény arra, hogy a tábornok a jugoszláv hadsereg kötelékében maradt, és csak 2005-ben helyezte nyugállományba Vojislav Koštunica akkori jugoszláv elnök. Addig rendszeresen megkapta zsoldját, pedig már tíz éve körözött hágai szökevény volt.

A háború után Mladićnak nyoma veszett, s 16 éven át keresték a boszniai hatóságok és békefenntartók, illetve a szerbiai rendőrök. Végül tavaly májusban fogták el a Nagybecskerek melletti Lázárföldön (Lazarevo). Egyik távoli rokonánál élt, egy nyári konyha volt a szállása. A szerbiai hatóságok máig nem adtak magyarázatot, hogy mindaddig hol bujkált a világ egyik legkeresettebb embere.

A Nemzetközi Törvényszéken a vádirat ismertetésével kezdődött az eljárás, amelyben Mladić várhatóan maga látja el a védelmét. Az ügyészséget képviselő Dermot Groome szerdán a bevezető beszédben úgy fogalmazott: be fogják bizonyítani, hogy Mladićnak a húsz éve kezdődött négyéves háború alatt elkövetett minden nagyobb bűncselekményben benne volt a keze.

A per a várakozások szerint jóval több mint egy évig tart majd. Más vádlottakhoz hasonlóan valószínűleg Mladić is igyekszik minél több halasztást kicsikarni. Egészségi állapota mellett már a bizonyítékok ismeretének hiányára, az elnöklő Alphons Orie bíró elfogultságára, adminisztratív hiányosságokra hivatkozva is kért már halasztást. Legutóbbi kérelmét, amelyben az eljárás szerdai kezdetének későbbre tolását kérte, elutasították. Orie bíró szerdán jelezte, hogy a törvényszék fontolgatja a két hónap múlva esedékes bizonyítékismertetés elhalasztását, mert a bizonyítékoknak a védelem elé tárásával kapcsolatban valóban felmerültek adminisztratív jellegű mulasztások. Az ügyész is utalt arra, hogy nem kifogásol egy ésszerű mértékű halasztást.

A vádlott a helyszíni beszámolók szerint nyugodtnak tűnt a vád ismertetése alatt, jegyzetelt, az egyes vádak elhangzásakor nem mutatott érzelmeket. Mladić, akinek egészségi állapota ügyvédje szerint jelentősen megromlott az elmúlt időszakban, ezúttal jobb állapotban lévőnek látszott, mint legutóbbi nyilvános megjelenésein, de nem kért szót.

A törvényszék hágai épületénél boszniai áldozatok özvegyei és anyák is megjelentek, hogy a helyszínen kövessék a pert. Mészárosnak és gyilkosnak nevezték a vádlottat, és felszólították a bírákat, hogy méltó büntetést szabjanak ki Mladićra. Utóbbi viszont fenyegető mozdulatokat tett a csoport tagjai felé, elhúzta kezét a torka előtt. Mladićra akár életfogytiglani büntetést is kiszabhat a törvényszék.

A Meta továbbra is korlátozza az Index Facebook elérését, így hiába követ minket, híreink nem követik Önt. Facebook-videón mutatjuk, mi lehet ennek az egyik ellenszere, de ha első kézből akar értesülni a legfontosabb hírekről, töltse le az applikációnkat az App Store-ból vagy a Google Playből, illetve kövesse Twitter-csatornánkat!



  • Eladnék
  • Bankszámla