A görögök után legtöbben Magyarországot raknák ki a NATO-ból

Görögország után Magyarországot tennék ki legtöbben a NATO-ból a Foreign Policy felmérésében, amelyben összesen 59 szakértőt, köztük külügyminisztereket, hírszerzési vezetőket, jelenlegi és volt amerikai kongresszusi képviselőket kérdeztek a szervezet jövőjéről még a vasárnap és hétfőn tartott NATO-csúcs előtt.

A görögöktől tizennyolcan szabadulnának meg, Magyarország pedig öt válaszadónak szúrta a szemét, indoklást azonban nem fűztek döntésükhöz. Magyarországnál valamivel kevesebben tennék ki Törökországot, Izlandot, de még Németországot és Luxemburgot is említette egy-egy válaszadó.

A huszonként válaszadó szerint minden egyes tagország számít politikai, katonai és intellektuális értelemben, a NATO-nak pedig fokozatosan bővülnie, nem pedig zsugorodnia kellene. Amennyiben egy új országot kellene bevonni a NATO kötelékébe, akkor a legtöbben (13) Svédországot látnák szívesen a szervezetben, de hatan Macedóniával, öten pedig Grúziával erősítenének.

A válaszadók nagy többsége úgy véli, hogy a szervezetnek továbbra is részt kellene vennie Európán és az Egyesült Államokon kívüli akciókban, csak hárman ellenezték ezt, szerintük ez csak bizonyos nagyon meghatározott esetekben lenne elfogadható.

A NATO akciói közül leginkább a boszniai és a koszovói beavatkozást tartják sikeresnek, a skála másik végén pedig az afganisztáni háború szerepel. A líbiai repüléstilalmi övezet felállítása ugyan a pozitívabb példák között szerepel, de szinte a végletekig megosztotta a válaszadókat, hogy mennyiben állíthatják pozitív példaként az akciót.

Szíriában a többség nem lépne közbe, többen úgy vélik, hogy most is jó úton halad a konfliktus megoldása. A válaszadók fele szerint a Közel-Keleten lesz a következő nagy NATO-akció, ugyanakkor minden negyedik szerint a kalózokra csaphatnak le Észak-Afrikában.

A szervezet előtt álló legnagyobb kihívásként pedig a gazdasági válságot jelölték meg, jóval a második helyen említett nacionalizmus/belső megosztottság előtt. Abban széleskörű egyetértés volt a válaszadók között, hogy az európai tagországoknak több hozzájárulást kellene adniuk pénzügyileg, de ez most nem várható. Abban is megegyeztek a vélemények, hogy a szervezetnek nemcsak védelmi, hanem támadó kiberképességeket is ki kellene fejlesztenie.

1,5 millió dollár Afganisztánnak

Három éven át évi félmillió dollárt ajánl fel Magyarország az afgán biztonsági erők finanszírozására – erősítette meg Orbán Viktor az MTI szerint a NATO csúcstalálkozóján. A magyar kormányfő újságíróknak elmondta, ez egy reális tehervállalás – amely 2015-től 2017-ig összesen másfél millió dollárt jelent –, és igazodik Magyarország állapotához.

"A józan ész határozta meg a csúcstalálkozó menetrendjét" – értékelte Orbán Viktor a chicagói tanácskozást, amelynek témája volt a rakétavédelmi rendszer kiépítése is. Ezzel kapcsolatban a miniszterelnök azt mondta: az, hogy a rakétapajzs-létrehozást az amerikaiak átadták, és így NATO-üggyé vált, a rakétarendszer-építés, a csillagháborús tervek elfogadhatóbbá váltak a nemzetközi közvélemény számára is.

Orbán bejelentette azt is, hogy Magyarország részt fog vállalni a balti államok légvédelmének biztosításában. Az úgynevezett okos védelemhez – vagyis a párhuzamosságok kiiktatásához – Magyarország a légvédelmi erejével tud hozzájárulni. Ennek keretében Magyarország harci repülőgépeket állomásoztat majd a Baltikumban, és rendszeresen részt fog venni a – légi erővel nem rendelkező – balti államok légvédelmének biztosításában.

Hende Csaba honvédelmi miniszter a részletekről szólva elmondta, Magyarország a 2015 és 2018 közötti időszakban kíván részt vállalni a balti államok légterének felügyeletében. Ennek során négy hónapra Gripeneket telepítünk majd egy litvániai bázisra.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!