Julianna, Lilla
1 °C
11 °C

Ősellenségek fogtak össze a drachma ellen

2012.05.23. 07:39
Újságírókat vigyázzba állító és az „úgynevezett felvilágosodást" elutasító neonácik, a nagy októberi szocialista forradalom óta kitartó kommunisták, nagyi által ihletett pártvezér, és még sokan mások – nem lennénk a júniusi választásokon a görögök helyében, akik könnyen egy államcsőddel fizethetnek a meggondolatlan ikszükért.

Négy héttel a sorsdöntő görög parlamenti választások előtt szinte napról napra változik a helyzet a közvélemény-kutatásokban, ősi riválisok fognak össze a győzelemért, hiszen létkérdés a győzelem, a legtöbb szavazatot szerző párt ugyanis plusz ötven képviselőt kap majd a háromszázfős törvényhozásban.

A május 6-i előrehozott választások után egyik párt sem tudott kormányt alakítani, és a szakértői kormányról szóló államfői javaslatot is lesöpörték a pártok, ezért a két napra összeülő parlament feloszlatása után a június 17-i új választásokig hátralévő időben ügyvezető kormány vezeti Görögországot.

A tétet jelzi, hogy a május eleji választáson élen végzett Új Demokrácia vezetője, Antonisz Szamarasz hétfőn jelentette be, hogy megegyezett a volt athéni polgármester Dora Bakojanisszal az együttműködésről, pedig 2010-ben még kizáratta korábbi nagy riválisát a pártból. Bakojanisz Demokratikus Szövetség nevű kisebb konzervatív pártja május 6-án nem jutott ugyan be a parlamentbe, de 2,55 százaléknyi szavazata kulcsfontosságú lehet a következő szavazásnál. Az EU-val és az IMF-fel kötött megállapodás keretében kért megszorításokat támogató további két kis párt kötött választási szövetséget, együtt 4 százalékot értek volna el két héttel korábban.

Miközben a másik oldalon eljött a nem várt összefogások ideje, a választás óta eltelt időben a másik oldalon a Sziriza szövetségeseket próbált találni magának Európában megszorításokat ellenző politikájához, vezetője találkozott a francia és a német szélsőbaloldal vezetőivel is. Az idő elvileg a radikális baloldali görög pártnak kedvez, miközben az Új Demokrácia és a PASZOK próbálják a végletekig élezni a választás tétjét a nehéz választás előtt álló görögök számára.

Tekintsük át a görög politikai patthelyzet legfontosabb szereplőit, akiknek kevesebb mint egy hónapjuk van arra, hogy megpróbálják maximalizálni támogatottságukat.

Új Demokrácia

Régi párt, 18,85 százalékot szerzett májusban, az új választásokon 24 százalékra számíthat a legutóbbi az előrejelzések szerint

Nagymamája emlékéből merít ihletet a választások egyik esélyesének, az Új Demokráciának a vezetője, Antonisz Szamarasz. A nagyi, Pénelopé Delta még a második világháború előtt vált híressé patrióta gyerekkönyveivel, majd 1941-ben öngyilkos lett, amikor nem bírta elviselni az Athén utcáin vonuló német tankok látványát.

Antonisz Szamarasz és Evangelosz Venizelosz
Antonisz Szamarasz és Evangelosz Venizelosz
Fotó: Yorgos Karahalis

Ezzel az örökséggel a jól kommunikáló, de csak néhány közeli bizalmasára támaszkodó Szamarasz sokszor a jobbszélén találja magát pártjának, ami még 1974-ben közvetlenül a diktatúra lebomlása után született, és Konsztantinosz Karamanlisz vezetésével egyből kormányra is került. „Karamanlisz vagy a tankok” – szólt az akkori szlogen, és a párt egészen mostanáig egyike volt annak a két pártnak – a másik a baloldali PASZOK-, ami váltógazdálkodásban kormányozza az országot.

A 2009-es választásokon ellenzékbe szoruló Új Demokrácia kezdetben elutasította a kormány egyezségét az EU-val, azonban tavaly ősszel Szamarasz mégis belement egy alkuba: közölte, hogy ha a megszorításokról tartandó népszavazási ötletével egész Európát halálra ijesztő kormányfő, Papandreu lemond, és új kormány alakul, akkor abba hajlandó beszállni, és
támogatni a mentőcsomag feltételeinek végrehajtását.

Sziriza

Régi párt, 16,78 százalékos eredmény május 6-án, 28 százalékra számíthat az előrejelzések szerint

A választás legnagyobb nyertese egyértelműen a második helyen végző Radikális Baloldali Koalíció, a Sziriza volt, amely a legtöbbet tudta profitálni az Új Demokrácia és a PASZOK elleni indulatokból. A 2004-ben alapított párt már abban az évben átvitte a 3 százalékos parlamenti küszöböt, majd 2007-ben és 2009-ben is a törvényhozás tagja maradt, azonban eredménye végig 5 százalék körül mozgott. Ehhez képest május elején 16,78 százalékot értek el a megszorításokat ellenző, de az európai tagságot támogató üzeneteikkel.

Alexis Ciprász
Alexis Ciprász
Fotó: Yorgos Karahalis

A volt kommunista diákvezérből lett politikus, az elemzők szerint a rivaldafényben otthonosan sütkérező 37 éves Aléxisz Ciprasz úgy állította be magát, mint aki szakítani tud a régi politikai osztállyal, amely adósságokba hajszolta Görögországot. A választás után barbár memorandumnak nevezte Görögország megállapodását a hitelezőivel, a párt jó szereplése szerinte egy erős üzenet Görögországnak és az Európai Uniónak a status quo megváltoztatására, egyben egy békés forradalom.

A Sziriza vezetője Franciaországban Jean-Luc Mélenchonnal, a francia elnökválasztás első fordulójában 11 százalékot szerző szélsőbaloldali jelölttel is találkozott, úgy vélte, hogy a görög adósságválság nemcsak Görögországról, hanem az összes európairól szól, így közös válasz kell egy közös problémára. Ciprasz azt ígérte, hogy egész Európát rákényszerítik majd, ismerje be a megszorításokra építkező politika kudarcát. Ugyanakkor arról nem beszélt, hogy mit javasol helyette azon kívül, hogy növekedésre van szükség. Ciprasz a Reutersnek adott hosszú interjújában arról beszélt, hogy támogatja az EU-t, és az is eltökélt szándéka, hogy kifizeti az állam adósságát a bankoknak. „Egyáltalán nem vagyunk Európa-ellenes erő” – hangsúlyozta.

PASZOK

Régi párt, 13,18 százalékot szerzett májusban, az új választásokon 15 százalékra számíthat az előrejelzések szerint 

Eddigi története legrosszabb eredményét érte el a májusi választásokon a baloldali PASZOK, ami eddig az Új Demokráciával versengett a kormányra jutásért. A fő riválisához hasonlóan a diktatúra bukása után, 1974-ben alakult, és azóta hat alkalommal tudott kormányt alakítani, kétszer pedig nagykoalíció tagjaként vett részt a kormányzásban.

A mostani drámai népszerűségvesztés oka az lehet, hogy a választók szemében a párt összekapcsolódik az elmúlt évek megszorításaival, és ezen az sem segített, hogy az elmúlt fél évben már az Új Demokráciával közösen kormányzott – sokan azzal vádolják a pártot, hogy cserbenhagyta főként alacsonyabb keresetűekből és fiatalokból álló választótáborát, és elárulta a hagyományos baloldali értékeket.

Miután a párt színeiben kormányzó miniszterelnök, Jeorjiosz Papandreu tavaly novemberben lemondott, vetélytárs nélkül választották meg pártvezetőnek a márciusig a pénzügyminiszteri posztot betöltő Evangelosz Venizeloszt, szeptemberben pedig kongresszuson fogja a párttagság megvitatni, hogy is állnak a baloldali ideológiával – kérdés azonban, hogy mennyire tudnak a kérdésre koncentrálni, miután a júniusi választásokon az előrejelzések szerint akár 10 százalék alá is zuhanhat a párt támogatottsága.

Demokratikus Baloldal

Új párt, 6,11 százalékos eredményt ért el május 6-án, 7 százalékra számíthat az előrejelzések szerint

A parlamentbe 6,11 százalékkal bejutott Demokratikus Baloldal kis híján középpontba került a május 6-i szavazás után. A megszorításokat ellenző, de Európa-párti mozgalom vezetője, egy korábbi baloldali pártból 2010-ben kiváló Fotisz Kuvelisz állítólag felvetette, hogy esetleg belépjenek-e a két nagy párttal a koalícióba, amelynek 19 képviselőjükkel meglett volna a többsége. Közleményben támadták a Szirizát, amely szerintük csődbe vinné Görögországot, és elveszítenék az eurót is, ugyanakkor támogatóik levélben és telefonon is jelezték, nem szeretnék, ha csatlakoznának a megszorításokat támogató pártokhoz, és ez végül nem is történt meg.

Független Görögök

Új párt, 10,6 százalékot ért el májsuban, 8 százalékra számíthat a közvélemény-kutatások szerint.

Biztos támogatást tudhatnak maguk mögött a Független Görögök. A megszorításokat ellenző jobboldali pártot az Új Demokráciából kivált egyik képviselő, Panosz Kammenosz alapította még februárban, és alig két hónap alatt nagy népszerűségre tett szert. Rögtön jelezték, hogy nem hajlandók tárgyalni olyan pártokkal, amelyek támogatják az EU és az IMF által támasztott feltételeket, mert a valós gazdasági helyzet nem bír el több megszorítást. Úgy látják, hogy Görögország befektetők hálójába került, az Új Demokrácia és a PASZOK vezetői pedig „bizonyos érdekeket szolgálnak”.

Arany Hajnal

Nikolaosz Mihaloliakosz
Nikolaosz Mihaloliakosz
Fotó: Louisa Gouliamaki
Új párt, 6,97 százalékot ért el májusban, 4,5 százalékra számíthat az előrejelzések szerint

A Sziriza mellett a legnagyobb meglepetést a görög politikába berobbanó, a korábbi választásokon még csak 0,2 százalékos támogatottságú szélsőjobboldali Arany Hajnal érte el, amikor májusban 7 százalékra növelte az eredményét. A lényegében neonáci párt egyenesen kilépne az unióból, a társadalmi problémák egyik fő felelősének a bevándorlókat kiáltja ki, vezetője szerint pedig elutasítja az „úgynevezett felvilágosodást” és az ipari forradalmat. Az újságírók látványosan tiltakoztak a pártelnök Nikolaosz Mihaloliakosz ellen, amikor megérkezett előző héten tárgyalni a köztársasági elnökkel: beültek a dolgozószobához vezető folyosó padlójára, így emlékeztetve, hogy a május 6-i szavazás után tartott sajtótájékoztatón felszólították az újságírókat, álljanak fel előtte.

Kommunista Párt

Régi párt, 8,48 százalékot kapott májusban, 5 százalékra számíthat az előrejelzések szerint

Az előző pártokkal ellentétben a kommunisták régi motorosok, a május 6-án elért 8,48 százalékos eredményükkel elméletileg benne lehetnének egy szélsőbaloldali koalícióban, azonban a Szirizával ellentétben kiléptetnék a pártot az eurozónából, ezért nem számíthatnak felkérésre. A Kommunista Párt a legrégebbi az ország pártjai közül, még 1918-ban alakították, nem sokkal az 1917-es orosz októberi szocialista forradalom után. A második világháborút követő polgárháború után a pártot betiltották, így tagjai közül sokan külföldre menekültek, és tartottak pártkongresszust például Budapesten is. 1974-ben ismét legálissá vált, azóta rendre 10 százalék körüli eredményeket ér el a választásokon.

Nem babra megy

A júniusi választások tétje óriási: bár a Sziriza próbál Nyugat-Európában szövetséges pártokat találni, alapvetően egész kampányát a megszorítások elutasítására építette. Így ha az előrejelzéseknek megfelelően megnyeri a választásokat, majd a többi (szélső)baloldali párttal kormányt is tud alakítani, akkor alapjaiban változhat meg a görög kormányzat hozzáállása az EU mentőcsomagjához.

000 Par7047293
Fotó: Louisa Gouliamaki

„Görögország mentőcsomaggal kapcsolatos vállalásai semmisek, és a választások után érvénytelenek” – mondta Aléxisz Cíprasz, a párt vezetője a májusi választások után. Ha pedig ezt komolyan gondolta, az azt jelentheti, hogy a feltételek felrúgása miatt az ország nem kapja meg a mentőcsomag következő részleteit, ami miatt már akár június végén fizetésképtelenné válhat.

A technokrata kormány távozó vezetője, Lukasz Papademosz tegnap azzal keltett aggodalmat, hogy bejelentette: vizsgálják Görögország kilépésének lehetőségét az eurózónából. Sietett hozzátenni, hogy ez szerinte Görögország és a teljes eurózóna számára katasztrofális következményekkel járna.

Ha bekövetkezik a csőd, az állam képtelen lesz fizetni a közalkalmazottak bérét és a nyugdíjakat, a bankrendszert alapjaiban rázhatja meg az állam fizetésképtelensége, ami ráadásul más államokban is súlyos gondokat okozhat, és végső soron a görög euró végét is jelentheti. Ebben az esetben az ország gazdasága katasztrofális csapást szenvedne, a GDP elemzők szerint akár 30-40 százalékkal is zuhanhat, ugyanakkor arra is van esély, hogy végső soron hamarabb kilábal a válságból, mintha még évekig folytatódnának az egyre súlyosbodó megszorítások.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!