Enikő, Melitta
9 °C
24 °C
Index - In English In English Eng

2016-tól repülnek a Gripenjeink a Baltikumban

2012.05.24. 12:09

Vélhetően 2016-ban telepítünk majd négy Gripent litvániai légibázisra, hogy négy hónapon át ellássák a balti államok légterének védelmét, mondta Hende Csaba honvédelmi miniszter csütörtök reggel a chicagói NATO-csúcs eredményeit ismertető sajtótájékoztatóján. Az akcióban a kiszolgáló személyzettel együtt összesen 75-80 ember vesz majd részt.

Orbán Viktor miniszterelnök a NATO-csúcson jelentette be, hogy a következő években Magyarország is részt vesz a saját vadászgépekkel nem rendelkező balti országok légterének biztosításában. A magyar légierő már évek óta készül arra, hogy idegen környezetben is tapasztalatokat szerezzen, erre azonban eddig nem volt lehetősége. Bővebben>>>

Hende azt még nem tudta megmondani, mekkora költséget jelent a négyhónapos feladat Magyarországnak, de az már biztos, hogy a balti államok 2015-től az eddigi évi 2 millióról 5 millió dollárra növelik saját hozzájárulásukat a repülőgépek üzemanyagköltségéhez, az odaküldött katonák, pilóták, műszaki szakemberek ellátásához.

Magyarország így is jelentős összeggel járul majd hozzá a feladathoz, azonban a költségek nagyban függnek a logisztikától. Svédországgal vagy Csehországgal is elképzelhető kooperáció a kérdésben, a legdrágább az lenne, ha egyedül oldanánk meg a feladatnak ezt a részét is.

A balti államok légterének védelmét 2004 óta látják el négyhónapos ciklusokban a NATO tagországai, egyes országok már többször is részt vállaltak a feladatból. A szintén légtérvédelemre szoruló, és a balti államokkal együtt a NATO-ba lépő Szlovénia még nem döntött arról, hogy mi lesz 2015 után, addig még az olasz légierő biztosítja őket.

A chicagói NATO-csúcson megegyeztek az Afganisztánnak szánt évi többmilliárd dollárról is, ehhez Magyarország 2015-2017 között évi 500 ezer dollárral (kb. 117 millió forinttal) járul hozzá. Hende Csaba elmondta, hogy ennél kevesebbet senki sem ad, a szomszédos országok közül ennyivel száll be például Szlovákia is, míg Csehország ennek dupláját, egymillió dollárt szán erre. A tervek szerint Afganisztán 2024-től finanszírozza kizárólag saját pénzből a biztonsági erőit.

Hende Csaba elmondta, hogy az Afganisztánban szolgáló magyar katonáknak személyesen eddig sem volt életbiztosításuk, a Honvédelmi Minisztériumnak volt szerződése biztosítókkal, és minden esetben lényegesen nagyobb kártérítést fizettek, mint amilyen összegről a biztosítóval megállapodtak. A biztosítókkal kötött szerződést január 1-től szűntették meg, miután kiderült, hogy nem érte meg a költségráfordítást, a minisztérium sokkal többet fizetett a szerződés fenntartásáért, mint azok a káreseményekért. Hende szerint a szerződésbontás a magyar katonák helyzetét nem érinti, a minisztérium továbbra is felelősséget vállal értük.

Hende megerősítette, hogy a többi tárcát érintő zárolások a Honvédelmi Minisztériumra nem vonatkoznak, azonban hárommilliárd forint értékben adnak át ingatlanokat a kincstárnak, így járulnak hozzá a takarékossághoz.