Fülöp, Evelin
8 °C
19 °C
Index - In English In English Eng

Keletre tereli át úszó monstrumjait Amerika

Az amerikai flotta átcsoportosításával 2020-tól egyértelműen a csendes-óceáni térségre helyeződik a hangsúly, ahol a vitatott hovatartozású, de olajban és más erőforrásokban gazdag lelőhelyek feletti szigetek miatt már új generációs repülőgép-hordozók is szembenéznek majd a hadi fejlesztéseit felpörgető Kínával. Még a leginkább befolyásos Egyesült Államoknak is csak tizenegy repülőgép-hordozója van, ezek közül is csak átlagosan négy vesz részt egyszerre akcióban. Az amerikai flotta dolgos hétköznapjait nagyképes válogatásunkban nézheti meg.

Barack Obama amerikai elnök már többször hangoztatta, hogy az Egyesült Államok a jövőben nagyobb figyelmet kíván fordítani a csendes-óceáni térségre és a Távol-Keletre, Leon Panetta védelmi miniszter pedig az elmúlt hetekben be is jelentette, hogy 2020-ra az amerikai flotta nagyobbik része ebben a térségben szolgál majd. Az odavezényelt erők közé tartozik hat amerikai repülőgép-hordozó is, az átcsoportosítások pedig egyértelműen jelzik, hogy milyen fontos szerep juthat majd a jövőben a Dél-kínai-tenger vitatott szigetei körüli olajmezőknek, amelyekre Kína is igényt tartana. Így a világ két legnagyobb hatalma feszülhet majd egymásnak a térségben.

Az Egyesült Államok a tervezett lépések jegyében szerdán bejelentette, hogy szélesíti védelmi együttműködését Új-Zélanddal, emellett Ausztráliával is erősítik kapcsolataikat, írja a BBC. Washington a legmodernebb hajóit küldi a térségbe, egyben az átcsoportosítások mellett növeli a közös hadgyakorlatok számát is szövetségeseivel a régióban.

Tizenegy hajó lefedi a világot

Egy repülőgép-hordozó hasonló státuszszimbólumot jelent, mint egy atombomba birtoklása, a hatalom és a befolyás fokmérője. Szakértők szerint egy ilyen monstrum megépítése, működtetése és karbantartása az egyik legbonyolultabb technikai kihívás, amit egy ország magára vállalhat, így tényleg csak maréknyian engedhetik meg, hogy egyáltalán megpróbálkozzanak vele.

A világ legnagyobb gazdaságaként az Egyesült Államoknak van a legtöbb repülőgép-hordozója. Jelenleg 11 áll szolgálatban, amivel messze leelőznek más nemzeteket – például Oroszországot, Nagy-Britanniát, Franciaországot –, amelyek jellemzően csak egyet-egyet engedhetnek meg maguknak.

Nézze meg a cikkünkhöz kapcsolódó nagyképes válogatást!
Nézze meg a cikkünkhöz kapcsolódó nagyképes válogatást!
Fotó: Mc3 Alex R. Forster / US Navy

A szállított vadászgépek és harci helikopterek miatt már egyetlen repülőgép-hordozó és kísérőhajói is komoly csapásmérő erőt jelentenek. A bizonyos támadásokkal szemben védtelen repülőgép-hordozó sosem jár egyedül, mindig egy kis flotta kíséri, amely rombolókból, cirkálókból és egyéb hajókból áll. Az Egyesült Államoknak most 282 felszíni hajója van, ezekből pedig csak 11 a repülőgép-hordozó.

Az éves magyar GDP negyede

A repülőgép-hordozókhoz hasonló tengeri monstrumoknak természetesen ára van: a jelenleg szolgáló Nimitz osztályú repülőgép-hordozók egyenként 4,5 milliárd dollárba kerülnek, és öt évtizednyi szolgálatuk alatt további 32,1 milliárd dollárnyi költségvetési kiadást emésztenek fel (2004-es árszínvonalon számolva, ami Magyarország mostani negyedéves nemzeti össztermékét jelenti). Egy nagyobb hajónak, mint például a Harry S. Trumannak 5000-5200 fős legénysége is lehet.

Az üzemeltetés sem egyszerű: átlagosan három hajóra van szükség, hogy egy repülőgép-hordozó mindig részt vehessen valamilyen műveletben. Az egyiken ugyanis mindig nagyleállási javításokat végeznek (a Nimitzeket például életkoruk felénél három éven át felújítják), a másodikon kisebb javításokat hajtanak végre, míg ténylegesen a harmadik az, ami használható. Ennek tükrében a június 12-ei állapot, amikor a 11 amerikai repülőgép-hordozóból csak 4 volt kint a tengeren, teljesen normális aránynak számít békeidőben.


Egyesült Államok flották és anyahajók nagyobb térképen való megjelenítése

Az Egyesült Államok azért is cseréli le a mostani Nimitz osztályú hajókat a Gerald R. Ford típusúakra, mert ezek építési költségei ugyan két és félszer magasabbak, de az üzemeltetés során mégis több mint ötmilliárd dollárt spórolhatnak. (Többen így is aggódnak, hogy az Egyesült Államok finanszírozni tudja-e majd az újdonsült ázsiai-csendes-óceáni terveit.) Ezeken a hajókon például a még inkább automatizált elektromos rendszerek miatt több száz fővel kevesebben dolgoznak majd, márpedig a költségek felét a legénység kiadásai teszik ki.

Jön az új generáció

Az USA a csúcstartó az új repülőgép-hordozók építésében is, jelenleg kettő elkészítésén dolgoznak a Newport News Shipbuilding mérnökei. A tervek szerint 2015-re elkészülő Gerald R. Ford, és a 2020-ra várható John F. Kennedy szolgálatba lépésével (ezek a mostani hajók közül a Nimitzet és a külön osztályt képviselő Enterprise-t cserélik majd) váltják majd le az új típusok fokozatosan a Nimitzeket. Egy amerikai repülőgép-hordozó tervezett élettartama 50 év körül mozog, így a váltási folyamat évtizedeken keresztül is elhúzódhat, várhatóan ötévenként érkezik egy új Ford típus.

Bár a sok évnyi tapasztalat miatt az amerikaiak az új hajók felszerelésében is előnyben vannak, itt nem olyan látványos a fölényük, mint a már meglévő hajók számában. Teljes erővel dolgozik a BAE Systems a tervek szerint 2016-ra elkészülő új brit repülőgép-hordozó, a Queen Elizabeth építésén.

A legnagyobb rivális Kína esetében nagy a homály arról, hogy mikorra lehet repülőgép-hordozója: hiába szereztek be egy hatvanezer tonnás ukrán repülőgép-hordozót, ha az egyelőre alkalmatlan a bevetésre; ráadásul még az is évekbe telhet, mire elsajátítják a kezeléséhez szükséges ismereteket. Az biztos, hogy saját gyártásúval 2020 előtt nem fognak rendelkezni. Kína mellett India és Szingapúr is saját anyahajókat akar építeni, vagy már megvásárolt hajókat átalakítani.

Jöhet a szkander Kínával

Az összes többi ország közül azonban Kína a legfontosabb. Ugyan a repülőgép-hordozók jelenlétével lehet kezelni olyan problémákat, mint a kalózkodás vagy éppen a terrorizmus elleni küzdelem, ahogy néhány hete még az azóta már a dokkjában álló Carl Vinson repülőgép-hordozó is az illegális halászat ellen szállt harcba a Csendes-óceán déli részén. A Navy Times szerint többek között ilyen, részben a parti őrséghez tartozó feladatból is többet kell majd végezniük a hadihajóknak a jövőben a Csendes-óceáni térségben.

A kínai repülőgép-hordozó, a Varyag
A kínai repülőgép-hordozó, a Varyag
Fotó: Digitalglobe / AFP

Szakértők szerint ugyanakkor egyértelmű, hogy a Panetta által bejelentett átcsoportosítás elsősorban Kína ellen, az ázsiai erőviszonyok kiegyensúlyozására szolgál. Ha a 11 amerikai repülőgép-hordozóból 6 a Csendes-óceáni térségben fog állomásozni, az jelentősen befolyásolhatja az ázsiai politikai erőviszonyokat. A legégetőbb kérdés, amire választ kell majd találni, Kína növekvő katonai befolyása lesz. Illetve az, hogyan lehet majd összeegyeztetni azt a tartós amerikai jelenléttel és a többi szomszédos ország érdekeivel.

Első nekifutásra a kínaiak hivatalosan meglehetősen nyugodtan reagáltak az amerikai átcsoportosítás bejelentésére. Liu Vej-min a kínai külügyminisztérium szóvivője szerint „a csendes-óceáni térség az a régió, ahol a Kína és az Egyesült Államok érdekei a legjobban fedik egymást és üdvözöljük, hogy az Egyesült Államok konstruktív szerepet akar játszani a régióban”. Azonban a szokásos udvarias figyelmeztetés keretében Liu azt is hozzátette, remélik, hogy az Egyesült Államok figyelembe veszi a Csendes-óceán mentén az összes fél érdekeit és kétségeit, beleértve Kínáét is.

A kínai vezetés jelenleg abban érdekelt, hogy ősszel nyugalomban megtörténhessen a hatalomváltás az ország élén. Ezt a célkitűzést jelenleg több belpolitikai esemény is nehezíti, de a külpolitikában is akadtak mostanság Kínának vitái a szomszédjaival, és ha ezek újra felmerülnek a jövőben, akkor az Egyesült Államok sem tud majd kimaradni belőlük.

Szigetek, zátonyok és egyéb állatfajták

A flotta erősítése Tajvan miatt is fontos lesz, de a legnagyobb feszültségforrást a Dél-kínai-tenger körüli területi viták jelentik . Az ottani kisebb szigetek közül többre is igényt tart Kína, Indonézia, Tajvan, a Fülöp-szigetek, Vietnám, Malajzia, Brunei, Szingapúr vagy Vietnám és a területi követelések sok esetben fedik egymást. Az elmúlt hetekben a kínaiul Huangjan (Huangyan) sziget, a Fülöp-szigetek szerint Panatag-zátony miatt feszült egymásnak Peking és Manila.

A dél-ázsiai térség, és az egész világ egyik legveszélyesebb konfliktusforrása lehet a Spratly-szigetek környéke, amelynek egyes részeire Kína, Tajvan, Malajzia, Vietnam, a Fülöp-szigetek és még Brunei is igényt tart. A szigeteket nem csak a nacionalista ábrándok, hanem az alattuk levő természeti kincsek és a hozzájuk közel eső hajózási útvonalak teszik vonzó célponttá. A világ egyik legnagyobb kontinentális talapzatánál fontos olaj-, és földgázlelőhelyek lehetnek, emellett az ásványokban gazdag terület halászati jelentősége is befolyásolja az országokat. Olajat először 1969-ben találtak a stratégiai fontosságú szigeteknél.

Az amerikai haditengerészet legmodernebb hajói, a USS Freedom és a USS Independence trimarán (előtérben). A gyors, fordulékony naszádok partmenti harci feladatok elvégzésére lettek kifejlesztve.
Az amerikai haditengerészet legmodernebb hajói, a USS Freedom és a USS Independence trimarán (előtérben). A gyors, fordulékony naszádok partmenti harci feladatok elvégzésére lettek kifejlesztve.
Fotó: Lt. Jan Shultis / US Navy

Az Egyesült Államoknak eszébe sincs háttérbe húzódni, aktívan jelen van a térségben: legutóbb tavaly tartottak közös hadgyakorlatot a Fülöp-szigetekkel, ahogy a kínai és a vietnami haditengerészet is éles lőszerrel tartott erődemonstrációt. Washington jó kapcsolatokat ápol a Fülöp-szigetekkel, Thaifölddel, és szövetségi viszonyban van Japánnal és Ausztráliával. A kínai és amerikai stratégiatervezőknek a jövőben számolniuk kell azzal, hogy milyen következményekkel járhat, ha az új felállásban kitör egy esetleges konfliktus a két ország részvételével is.

Európa lemarad

Panetta bejelentése ugyan alapvetően Ázsiáról szólt, de Washington legrégebbi szövetségeseinek, a nyugat-európai országoknak is okozhat még fejtörést. A következő években Washington leépíti a jelenleg legnagyobb külföldi támaszpontját, ami Németországban van és nem elképzelhetetlen, hogy a jelenleg Nápolyból működő hatodik flottából is hajókat helyeznek át Ázsiába.

Az USA és az EU közti képességbeli különbségeket mutatja a 2011-es Líbia elleni bombázási hadjárat. Obama elnök mindent megtett, hogy távol maradjon és az európai szövetségeseire bízta a helyzet kezelését, de az elején mégis az amerikai erők támogatására volt szükség. A NATO tagországoknak elvileg GDP-jük 2 százalékát kellene védelmi kiadásokra fordítaniuk évente, de 2010-ben ez csak három európai államnak sikerült, míg az USA GDP-je 5,4 százalékát áldozta be.

Repülőgép-hordozók akcióban

1946. augusztus 6 – október 4: A USS Franklin D. Roosevelt meglátogatja Athént, kimutatva az amerikai támogatást a nyugatbarát görög kormány iránt. Az első ilyen jellegű erőfitogtatás a második világháború vége után.

1947. június 4: A 27A Projekt keretében megkezdődik a második világháborús anyahajók nagyobb átalakítása, hogy több és nehezebb repülőgépeket tudjanak szállítani, míg csökkentik a fedélzeti ágyúk számát.

1950. július 3: Valley Forge megindítja ez első támadó repülőrajokat a koreai háborúban. Augusztustól kezdődően a Valley Forge és a hozzá csatlakozó Philippine Sea majdnem három éven keresztül folyamatosan részt vett a szárazfőldi harcok támogatásában.

1955. október 1: Szolgálatba áll a Forrestal az első „szuperhordozó”, amit majd csak 1993-ban vonnak ki a forgalomból.

1962. október 24:  Enterprise, Independence, Essex, Randolph részt vesz Kuba blokádjában a rakétaválság során.

1964. augusztus 5: A Constellation és a Ticonderoga anyahajókról támadásokat indítanak észak-vietnámi motoros csónakok és több kikötő ellen, hogy megtorolják a Maddox romboló elleni korábbi támadást. Vietnámi harcokban részt vesz még a Ranger és a Forrestal.

1964. október 3: Az Enterprise befejezi földkörüli útját, amit 65 nap alatt tett meg anélkül, hogy bárhol is kikötött volna. Az Enterprise és az őt kísérő hajóraj volt az első, amely csak atomreaktor által hajtott hajókból állt.

1991: Öböl háborúban hat, a Perzsa-öbölben tartózkodó, anyahajóról indítottak repülőket az iraki hadsereg egységei ellen.

1999: Szerbia elleni NATO bevetések, Enterprise és Theodore Roosevelt az Adriai-tengeren, repülőket indítanak róluk.

2001. október 1 – december 23: Kitty Hawk részt vesz az afganisztáni Operation Enduring Freedom hadművelet támogatásában.