Emília
13 °C
30 °C
Index - In English In English Eng

A drónok Obama adu ászai a terroristák ellen

2012.07.09. 00:58
Afganisztán, Pakisztán, Jemen, Szomália. Mi a közös ezekben az országokban? Nem nemzetközi futballteljesítményükről híresek, de még csak nem is Nobel-díjas íróiknak neve járta be a világot. A fenti listában az a hasonlóság, hogy ezek azok az országok, ahol a legaktívabbak az Amerikai Egyesült Államok pilóta nélküli repülőgépei, azaz hétköznapi nevükön a drónok.

Keddenként ülnek össze minden héten nagyjából két tucatnyian. Dossziékat hoznak, érvelnek, vitatkoznak, majd Barack Obama dönt: kivel végezzenek ezen a héten? Röviden így foglalható össze a Fehér Házban lezajló heti egyeztetés Amerika elnöke és biztonságpolitikai szakértői között a titkos halállistáról, amire vezető terroristák vagy terrorizmussal gyanúsított emberek nevei kerülnek fel.

Az USA 2001 óta tartó terrorizmusellenes háborújában számos eszközt vetettek be Amerika ellenségei ellen. Közéjük tartozik a teljes jelentéktelenségből az amerikaiak legfőbb fegyverévé vált UAV (unmanned aerial vehicles) repülők, az úgynevezett drónok csoportja. Számos formában és méretben állnak az amerikai hadsereg és a terrorelhárítók rendelkezésére, és mára alapvetően átformálták a modern hadviselésről alkotott képünket.

Mi az a drón?

Míg egy évtizeddel ezelőtt alig 50 darab állt a Pentagon rendelkezésére, mára már több mint 7000 drón van bevethető állapotban. Az emberi személyzet nélkül működő repülőket elektronikusan irányítják a távolból. Vannak, amik órákig, de egyes modellek akár napokig is a levegőben tudnak maradni. Lehet velük képeket, videókat készíteni, megfigyelést végezni, felszerelést szállítani vagy – amiről egyre inkább ismertekké válnak – rakétákkal és fegyverekkel ellátva célzott likvidálási eszközöknek használni őket.

A drónok elterjedtségét mutatja, hogy egy felmérés szerint napjainkban ezek a gépek alkotják az amerikai légierő 31 százalékát. A legtöbb drón kis méretű kémrepülő, mint amilyen a Raven. Ebből 5346 darab van. Ezzel ez a legnépszerűbb katonai, kihelyezett repülőgép, szinte mindenhol megtalálhatók, ahol amerikai katonák valamilyen hadműveletben vesznek részt.

MQ-9 Reaper típusú drón
MQ-9 Reaper típusú drón
Fotó: Ethan Miller / Europress / Getty

A nagyobb példányok közé tartozik a Predator, amiből 169 darab van, és általánosan használható minden feladatkörben. Ezt fogja fokozatosan felváltani a 11 méter hosszú Reaper, amit jelenleg kifejezetten emberi célpontok ellen vetnek be. A Predatoroknak átlagosan csak 7,5 balesetük van 100 000 repülési óránként, ami közel azonos az emberi pilóták vezette F-16-osok statisztikáival.

Az új generációt fogja képviselni az X-47B harcidrón, ami repülőgép-anyahajókról is fel tud majd szállni, illetve a csak prototípussal rendelkező Hummingbird osztály, amit alig pár centis mérete miatt kémkedésre lehet használni. És egyelőre még csak a tervezőasztalon létezik a „rovarfelhőknek” becézett minidrónok csoportja, amik 2030-tól állnak szolgálatba.

A drónok tervezése és üzemeltetése drága mulatság, az USA védelmi minisztériuma milliárdokat költ a beszerzésre. A 2013-ra benyújtott költségvetési tervezet szerint egy Predator ára 19,6 millió dollár, míg egy jelentősebb RQ-4 Global Hawk kémrepülő 161,5 millió dollárba (több mint 37 milliárd forintba) is kerülhet. Ezért is olyan kínos, ha például lezuhan egy.

Rettegjenek a terroristák

A beszerzési és fejlesztési költségek, valamint az időnként jelentkező technikai malőrök ellenére a katonaságnak megéri drónokat használni felderítéshez és támadáshoz is. Jóval olcsóbbak, mint egy szárazföldi bevetés (az üzemanyagot és a pár ezer dolláros kilőtt rakéták árát kell csak fizetni), vagy egy vadászgépről, esetleg bombázóról végrehajtott légicsapás. Mivel a kezelőszemélyzet nincs kitéve ellenséges tűznek, ezért nem veszélyeztetik a saját katonák épségét sem. Mindemellett jó eredményeket is produkálnak.

A felderítő drónok aktív szerepet játszottak az Egyesült Államok Afganisztán elleni 2001-es inváziójában, és mára harctéri használatuk teljesen hétköznapos. Valószínűleg voltak korábbi titkos akciók, de a felderítés melletti likvidálási küldetések sorozata csak három évvel az afganisztáni misszió kezdete után, 2004-ben startolt a pakisztáni drónprogram beindításával.

A Reaper drón által közvetített kép egy távpilóta képernyőjén Indian Springsben. A képen jól kivehető egy platós kisteherautó.
A Reaper drón által közvetített kép egy távpilóta képernyőjén Indian Springsben. A képen jól kivehető egy platós kisteherautó.
Fotó: Ethan Miller / Europress / Getty

A pakisztániak politikai érzékenysége és az akkor hivatalban levő George W. Bush elnöksége alatt még alacsony volt a bevetések száma, de 2008-ban emelkedni kezdett a támadások gyakorisága. Barack Obama beiktatása után már igazi nagyüzemről lehet beszélni. A téma iránt különös érdeklődést mutató Long War Journal (LWJ) szerint mára összesen 2307 tálib lázadót vagy al-Kaida tagot öltek meg a drónok rakétái Pakisztánban, nagyjából 300 támadás során.

Számos vezető terroristát likvidáltak így, és az ázsiai sikereket látva az amerikai haderő az afrikai kontinensen is elkezdte alkalmazni a drónnal való likvidálás módszerét. Titkos helybéli bázisokról és támaszpontokról 40 akciót indítottak Jemenben 2009 decembere óta, használtak drónokat a Líbia elleni bombázóhadjáratban is, és állítólag újabban Mali északi térségében is voltak drónokkal kivitelezett csapások.

Nem mindig pontosak

A drónhasználatnak is megvannak azonban a saját hátrányai. Egy támadás célpontját jellemzően egy több száz kilométerre ülő ember azonosítja, videófelvételekre alapozva. Gyakran nehéz megmondani, hogy mit is látni. Az USA belügyminisztériumánál avval viccelődnek, hogy ha a CIA lát három embert ugrógyakorlatokat végezni, az már terrorista kiképzés, ha pedig emberek műtrágyát rakodnak egy teherautóra, akkor biztos bombagyárosok, és nem csak földművelők.

Sokáig arról is vita volt a Fehér Házon belül, hogy csak egyes emberek ellen használjanak drónokat, vagy olyan általános célpontokon is, mint egy „terroristakiképző központ”. Mára eldőlt a vita, és épületekre, járművekre ugyanúgy lehet lőni, mint magányos emberekre, ami természetesen növeli a „járulékos károkat".

Az elmúlt nyolc év drónbevetéseinek statisztikája. Pirossal a tálib, illetve az al-Kaidával együttműködő, kékkel a civil áldozatok
Az elmúlt nyolc év drónbevetéseinek statisztikája. Pirossal a tálib, illetve az al-Kaidával együttműködő, kékkel a civil áldozatok
Fotó: Long War Journal

Vita van arról, hány civil sérült vagy halt meg a drónok miatt. A célpontok széles skálája ellenére a civil áldozatok száma az USA szerint alacsony maradt. Hivatalos források nulla, vagy tíz alatti számot említenek, és az LWJ is csak 138 esetet jegyzett fel Pakisztánban, további 56-ot Jemenben. A statisztika mögött az áll, hogy erősen megkérdőjelezhető módon több meginterjúvolt hivatalnok szerint is minden felnőtt korú férfit, aki egy támadási zónában tartózkodik (azaz egy ismert terrorista vagy egy támaszpont közelében), automatikusan hadviselő félnek minősítenek.

Abban az esetben, amikor bizonyíthatóan civilek vannak egy célpont körül, külön Obama elnöknek kell jóváhagyni egy csapást. Volt is már erre példa. Ugyanígy az elnök dönt jelenleg az összes szomáliai és jemeni akcióról (mivel ott még kevés van), és azokban a pakisztáni esetekben, amikor kényesebb vagy veszélyesebb egy támadás. Tanácsadói szerint az elnök ezt részben morális, részben politikai megfontolásból teszi. Ő viseli a felelősséget, így nem Amerikát kell kárhoztatni, hanem őt, amit a jelek szerint sok országban meg is tesznek.

Pew Research Center kutatása szerint 20 megkérdezett országból csak az USA-ban nagyobb a drónok használatát támogatók, mint az ellenzők száma, 17-ben pedig több mint a lakosság fele utasítja el használatukat. Az általános vélekedés szerint Amerika nem törődik mások érdekeivel, túl önálló, és egyesek imperialista birodalomként emlegetik. Sokak szerint jogsértő az USA magatartása, és törvénytelen, amit csinál.

Kritizálni lehet, de felesleges

A célzott terroristalikvidálások egyik legélesebb hangú bírálója Christof Heyns, az ENSZ különmegbízottja, aki a törvényi eljárás lefolytatása nélküli kivégzéseket és az önkényes kivégzések ügyét vizsgálja világszerte. Heyns szerint Washington magatartása aláássa a nemzetközi jogba vetett hitet, más országokat is jogsértésre biztat, és néhány esetben még háborús bűnök elkövetésének a vádja is megalapozott lenne.

„El kell-e fogadnunk komoly változásokat a nemzetközi jog rendszerében, ami a második világháború óta érvényben van, és túlélte a nukleáris háború fenyegetését is? Egyes államok nagyon vonzónak találják a célzott gyilkolást. Néhányan annak fogják majd találni a jövőben is. A jelenlegi gyakorlat gyengíti a jog erejét. Az emberölés jogos lehet egy fegyveres konfliktusban, de sok célzott gyilkosság messze történik a fegyveres konfliktusok helyétől” – nyilatkozta Heyns egy konferencián.

Heyns szerint független bizottságokat kellene felállítani, amik kivizsgálhatnának minden dróntámadást, nem csak az Egyesült Államokét. Ő nevetségesnek tartja, hogy még 2012-ben is arra hivatkoznak az amerikaiak, hogy egy 2001-es terrortámadás jogosítja fel őket a gyilkolásra. Több átláthatóság is kellene, hiszen sok akciót a kormányok titkosszolgálatai vezetnek, amire külső megfigyelőknek hivatalosan nincs rálátásuk.

A különmegbízottal ért egyet Oroszország és Kína is, akik az ENSZ szakosított szervezeténél közös nyilatkozatot tettek, elítélve a dróntámadásokat. Pakisztán is kifogásait hangoztatta, ugyanis nagykövete szerint a berepülő gépek megsértik országa szuverenitását, magas a civil áldozatok száma, és a támadások nem hogy csökkentik a terroristák elszántságát, hanem még növelik is azt.

Novemberben meglátjuk

Az Obama-adminisztrációt nem hatották meg sem az ENSZ kétségei, sem a pakisztáni aggályok. A kormányzat kitart amellett, hogy a dróntámadások csak önvédelemből történnek, az akciók részleteinek titkosítása nemzetbiztonsági szükségszerűség, és szerintük egyébként is jogszerű, amit tesznek: figyelembe vesznek minden érvényes törvényt.

A Northrop Grumman cég által fejlesztett Global Hawk típusú, nagy hatótávolságú drón
A Northrop Grumman cég által fejlesztett Global Hawk típusú, nagy hatótávolságú drón
Fotó: Bloomberg / Europress / Getty

Washington arra is kész, hogy saját állampolgáraival is végezzen, ha kell. 2011 szeptemberében Jemenben likvidálták Anwar al-Awlaki hitszónokot, aki amerikai származású volt. Az igazságügyi minisztérium szerint az alkotmány értelmében járt neki a törvényes tárgyalás, de ezt jelen esetben helyettesíteni lehetett a végrehajtói ágon belül lefolytatott vitával. Ezt Obama elnök (maga is jogász) elfogadható érvelésnek tartotta, és kiadta a parancsot al-Awlaki megölésére.

Hivatalosan nem hangzott el, de Washington valószínűleg nem fogadja el azokat a pakisztáni kifogásokat, amelyek szerint nem hatékonyak a támadások. Nem tudni, hány akcióból hány volt sikeres, de az bizonyított, hogy Afganisztánban és Pakisztánban a tálib harcosok és az al-Kaida tagok sokkal óvatosabban viselkednek, amióta elszaporodtak a dróntámadások, így nehezebben is tudnak szervezkedni.

A likvidálások folytatása Obama tanácsadói szerint szükséges, hiszen az International Security szaklapban két cikk is megjelent arról, hogy a terrorista szervezetek vezetőinek kiiktatása nagyon hatékony módszer. Mivel a drónoknak jelenleg nincs megfelelő hatékonyságú alternatívája, egy ideig még biztosan szerves részét képezik Washington katonai arzenáljának.

Az egyetlen dolog, ami elvileg megakaszthatná a drónprogramot, az, ha Obama elnök ősszel elveszítené újraválasztási kampányát. Obama személyesen kiállt a drónok használata mellett, külpolitikájának szerves részét képezik, és ha őt leváltják, egy új elnök új ötleteket is bevihet a Fehér Házba. Az irányelvek változásában reménykedni ennek ellenére nem reális, mert bár Obama republikánus kihívója, Mitt Romney számos ponton kritizálta a jelenlegi elnököt, a drónok alkalmazása kapcsán ezt csak azért tette, mert szerinte Obama még keményebben is támogathatta volna használatukat.