Luca, Ottilia
2 °C
4 °C
Index - In English In English Eng

Bíróság elé kell állítani a volt csádi elnököt

2012.07.20. 20:34
Szenegálnak bíróság elé kell állítania az országban menekültként élő Hissene Habré volt csádi elnököt, vagy eleget kell tennie a nemzetközi kiadatási kérelmeknek – ítélkezett a Nemzetközi Bíróság pénteken.

Az ENSZ-testület hágai székhelyén felolvasott ítélet szerint Szenegál megsértette a világszervezet kínzásellenes egyezményét azzal, hogy nem vonta felelősségre Habrét.

A nyolcvanas években a Habré irányítása alatt álló Csád kormányzata a nemzetközi vádak szerint emberiesség elleni bűnöket – köztük gyilkosságokat és kínzásokat, de egyes állítások szerint népirtást is – követett el ellenzékével szemben. Egy csádi vizsgálóbizottság adatai szerint a nyolcéves Habré-rezsim több mint 40 ezer emberéletért felelős.

A Hóhér és Afrikai Pinochet néven is emlegetett csádi vezetőt 1990-ben a jelenlegi elnök (korábbi szövetségese), Idriss Deby Itno tábornok űzte el a hatalomból. Habré Dakarba menekült.

Kiadatásának ügyét Belgium vitte nemzetközi bíróság elé. Egy belga törvény értelmében ugyanis az országnak egyetemes felelősséget kell biztosítania a nemzetközi jog megsértésének esetére, azaz Belgiumban is bíróság elé állítható bármely olyan személy, akit nemzetközi jogsértéssel vádolnak, ha az ügy belgákat is érint.

A hazájában már halálra ítélt Habré ellen egy csádi származású belga nyújtott be panaszt 12 ével ezelőtt, majd 2005-ben Brüsszel nemzetközi elfogatóparancsot adott ki ellene, de kiadatását nem sikerült elérnie. Ezért vitte az ügyet 2009-ben a Nemzetközi Bíróság elé, amely kizárólag országok közti jogvitákban hivatott ítélkezni.

Nem volt pénz

Szenegál nemzetközi nyomásra a múlt évtized közepén már elfogadta, hogy saját bírósága elé állítja Habrét, de – forráshiányra és bizonyos igazságügyi formaságokra hivatkozva – mindeddig nem indította meg ezt a pert. Most azonban – mint Peter Tomka, a Nemzetközi Bíróság elnöke az ítéletet felolvasva világossá tette – további késlekedés nélkül gondoskodnia kell a per lefolytatásáról, vagy ki kell adnia a vádlottat.

Kiderül az ítéletből az is, hogy amennyiben Habrét Szenegálban állítják bíróság elé, csak az 1987 után elkövetett bűnökért kell felelnie, mert az afrikai ország akkor csatlakozott a vonatkozó nemzetközi egyezményhez.

Az ítéletre reagálva a szenegáli vezetés megerősítette, hogy megindítja a pert, és már péntek reggel munkacsoportot alakított, hogy megvizsgálja a 21 éve az országban élő Habré elleni eljárás gyakorlati kívánalmait.

A felperes Belgium üdvözölte a hágai döntést. Mint Didier Reynders külügy- és Annemie Turtelboom igazságügy-miniszter közös közleményében kiemelte, az ítélet "győzelemmel ér fel" a legsúlyosabb nemzetközi jogsértések ellen.

Megerősítették azt is, hogy Belgium kész igazságügyi és pénzügyi segítséggel is hozzájárulni a szenegáli perhez.

A hágai döntésnek más, külföldre menekült diktátorok sorsára is hatása is lehet. Jogi precedenst, kötelezettséget teremthet más volt vezetőket bujtató országok számára is, hogy kiadják, vagy felelősségre vonják a nemzetközi bűnökkel vádolt személyeket. Az elemzők szerint az ítéletnek elrettentő hatása is lehet a még hivatalban lévő diktátorokra is.