Albin
0 °C
11 °C

Súlyos patt fenyegeti Romániát

2012.07.27. 17:43
Vasárnap népszavazást tartanak Romániában, hogy Traian Băsescu maradjon-e az ország elnöke. A román elnök a szavazás érvénytelenségében reménykedhet, máskülönben távoznia kell posztjáról. A romániai magyar pártok megosztottak a kérdésben. Ha Băsescu marad, akkor állóháború jöhet az őszi parlamenti választásokig, de a választási törvényt várhatóan még eltávolításával sem tudja már megváltoztatni a számos vitatott döntést hozó Victor Ponta kabinetje.

A vasárnapi népszavazáson dől el a hetek óta felfüggesztett Traian Băsescu sorsa, aki ellen és mellett is ezrek tüntettek csütörtök este Bukarestben. A román elnök nem reménykedhet abban, hogy a választók többsége támogatásáról biztosítja, de a részvételi küszöb miatt a referendum érvénytelenségével megtarthatná székét. Ha Băsescu marad, akkor az őszi parlamenti választásokig elhúzódó állóháborúra van kilátás az új román kormánnyal, bukásával három hónapon belül új elnököt kellene választani.

A részvétel lesz a kulcs

Az új, május óta hivatalban lévő Szociál-Liberális Unió (USL) által támogatott román kormány, Victor Ponta miniszterelnökkel az élen elképesztő támadást indított az ország különböző intézményei ellen. Leváltották a köztévé és közrádió vezetőit, a parlament mindkét házának elnökeit, az ombudsmant, megnyirbálták az alkotmánybíróság jogkörét, feloszlatták a miniszterelnök plágiumügyét vizsgáló szakmai testületet, és július 6-án felfüggesztették a jobbközép elnököt is. Băsescu azóta nem gyakorolhatta elnöki jogait, a hivatalt is át kellett adnia Crin Antonescunak, a liberálisok vezetőjének, aki a szenátus elnökeként vette át átmenetileg a tisztséget.

Crin Antonescu
Crin Antonescu
Fotó: Andrei Pungovschi

A Băsescut támogató Demokrata Liberális Párt (PDL) még kormányon jó előre be akarta betonozni az elnököt, amikor egy törvénymódosítással elérték, hogy csak az összes választásra jogosult több mint felének a szavazatával lehessen leváltani az államfőt. Ezt az USL megpróbálta úgy módosítani, hogy már a szavazáson részt vettek felének egyetértése is elég legyen a leváltáshoz, egyben el akarták törölni az érvényességi küszöböt. A döntést a román alkotmánybíróság ugyan elkaszálta, de Pontáék addigra már elvették tőlük a kormányhatározatok vizsgálatának jogát.

Számos európai és nemzetközi bírálat érte azonban az új román kormány intézkedéseit, Ponta pedig végül megígérte, hogy érvénytelenítik azt a gyorsított eljárásban elfogadott kormányhatározatot, amellyel eltörölték volna a részvételi küszöböt. A referendum így csak akkor lesz érvényes, ha a választói névjegyzékben szereplők fele, plusz egy ember részt vesz rajta. Ez nagyjából 9,15 millió embert jelent.

Nyár van, magas a küszöb

Nem ez lesz az első eset, hogy a 2004 óta elnökösködő Băsescut a törvényhozás kigolyózza, és a nép előtt kell megvédenie magát. 2007-ben is így járt, de sikerült neki a túlélés. Akkor a választók többsége inkább marasztalta, erre viszont most nincs esélye az elnöknek. Az Operations Research közvélemény-kutató intézet felmérése szerint a válaszadók 72 százaléka leváltaná Băsescut, és a megkérdezettek 52 százaléka mondta, hogy részt venne a népszavazáson, ezzel pengeélen táncol az érvényesség kérdése.

A 2009-es elnökválasztás első fordulójában 51 százalékos volt a részvétel, míg a június elején tartott önkormányzati választásokon 54 százalékos részvétellel kiugróan sokan mentek el szavazni. Most azonban nyár van, és a népszavazás nem feltétlenül mozgat meg annyi embert, mint amikor a helyi ügyekben fontos vezetőkről kellett dönteniük.

Kiss Tamás, a Kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet munkatársa szerint azt is figyelembe kell venni, hogy a választói névjegyzékben ugyan 18,3 millióan szerepelnek, de közülük sokan külföldön élnek, nincs esély arra, hogy tényleg szavazzanak. Így valójában a népszavazás szempontjából inkább 15,4 millió aktív szavazópolgár lehet. A szociológus szerint ezért is nagyobb a valószínűsége, hogy a népszavazás érvénytelen lesz, Băsescu pedig megtarthatja hivatalát.

Távolmaradásra szólítottak

Băsescunak kedvezhet az is, hogy a PDL vezetősége kedden arról döntött, hogy a népszavazás bojkottjára buzdítják a választókat arra hivatkozva, hogy szabálytalanságok voltak a népszavazás megszervezésében. Szerintük felveti a csalás gyanúját, hogy a nyárra tekintettel a Ponta kormányzat speciális szavazóköröket létesített a szállodákban, vagy üdülőhelyeken.

Traian Băsescu
Traian Băsescu
Fotó: Daniel Mihailescu

Băsescu hétfőn még arról beszélt, hogy nem akar a népszavazás érvénytelenségével posztján maradni, ezért szavazásra kérte híveit és támogatóit. Ugyanakkor már aznap este egy televíziós interjúban hozzátette, hogy össze kell hangolnia stratégiáját a PDL döntésével. A felfüggesztett elnök emellett az olimpia közelségére rájátszva egy fáklyát is útnak indított két hete, amelyet a demokrácia lángjának nevezett el. Mint mondta, szimbolikusan ez fog kialudni, ha veszít a népszavazáson. A kampány finisében emellett azzal vádolták a kormánypártot, hogy felszámolnának olyan alapvető intézményeket, mint az alkotmánybíróságot, Băsescu pedig Ponta plágiumbotrányára utalva copy-paste miniszterelnöknek nevezte ellenfelét.

A legtöbb felmérésben még benne van a PDL bejelentése előtti időszak is, és így is pengeélen táncol a részvételi arány. Ha a PDL szavazóinak egy része eleget tesz a bojkottnak, az már átbillentheti a mérleg nyelvét. Ugyanakkor az is igaz, hogy a bejelentés egyben mozgósító erővel is hathat a másik oldalon.

Ponta Barrosónak is üzent

Ponta gyávának és hazugnak nevezte Băsescut a PDL bejelentése után. Szerinte a népszavazást az alkotmánynak és a Velencei Bizottság ajánlásainak megfelelően szervezik meg, ezért arra kérte José Manuel Barrosót, az Európai Bizottság elnökét, hogy buzdítsa szavazásra az embereket. Ponta szerint a bojkottal szembemennek a demokratikus értékekkel, az alkotmánnyal és a jogállamisággal.

Victor Ponta
Victor Ponta
Fotó: Andrei Pungovschi

Pontáék emellett azzal kampányoltak, hogy Băsescu volt a felelős a 2010-es megszorításokért. A hajrában azzal vádolták meg az államfőt, hogy ki akarta sajátítani magának a kormány egyik legértékesebb villáját, amelyet mandátuma lejárta után akart megszerezni. A törvények szerint ugyanis az államnak biztosítania kell lakást minden volt államfőnek.

Amellett, hogy a nyárra tekintettel szállodákban is lehet szavazni, az alkotmánybíróság úgy döntött, hogy maradhat a román képviselőház döntése, amellyel meghosszabbították négy órával a szavazókörzetek nyitva tartását a népszavazáson. Így reggel 7 és este 23 óra között mehetnek szavazni a választók, ezzel pedig akar majd magasabb lehet a részvétel az eredetileg várhatónál.

Megosztottak a magyar pártok

A romániai magyar pártok közül a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) részvételre, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) pedig távolmaradásra szólítja fel az erdélyi magyarokat a népszavazáson, írja az MTI. Az RMDSZ azt javasolta támogatóinak, hogy szavazzanak lelkiismeretük szerint, ez Kiss szerint burkolt Băsescu-ellenes álláspont. Az EMNP szerint viszont az erdélyi magyarságnak távol kell tartania magát attól az „előre meghirdetett kocsmai verekedéstől”, amelyben a román politikusok megpróbálnak leszámolni egymással.

Băsescu keresztbe tehet Pontáéknak

Kiss szerint Pontáék nehéz helyzetbe kerültek, miután az alkotmánybíróság elkaszálta a választási törvény módosítását, és a népszavazás érvényességi küszöbének eltörlésétől is visszakozniuk kellett. Ha Băsescu megtarthatja a népszavazás után az elnökséget, akkor „állóháborúra számíthatunk, és a politikai válság folytatódik.”

Pontáék követelhetik, hogy Băsescu mondjon le, hiszen a többség ellene szavazott a referendumon, de egy érvénytelen népszavazással jogilag nem bukott meg, kicsi a valószínűsége, hogy valóban távozzon. Băsescu teljesen lebéníthatja Pontáékat, a választási törvény módosítása innentől már szinte kizárt, és a patthelyzet egészen az ősszel esedékes parlamenti választásokig kitarthat.

Három hónapon belül elnökválasztás lenne

Ha Băsescu elbukik, akkor az elnökválasztásokig Crin Antonescu maradna szenátusi elnökként a köztársasági elnök. Három hónapon belül új elnökválasztást kellene kiírni, amelyet feltehetően az őszi parlamenti választásokkal tartanának egy időben. Az USL Antonescut indítaná, mivel az elnöki posztot Pontáék a liberálisoknak ígérték.

000 Par7248064
Fotó: Daniel Mihailescu

A másik oldalon szinte biztos, hogy az április végén bizalmatlansági indítvánnyal megbuktatott Mihai Răzvan Ungureanu volt miniszterelnököt indítaná a jobboldal. A volt kormányfő már az önkormányzati választások előtt bejelentette, hogy egy jobboldali ernyőszervezetben gondolkozik. Van ugyan egy szembenállás a PDL-en belül az elnök, Vasile Blaga, és az egyértelműen Băsescu emberének tartott Ungureanu között, mégis az utóbbi lehet az egyetlen reális elnökjelölt.

Ha Băsescut a nekik kedvezőtlen körülmények között is leváltják a népszavazáson, akkor Pontáéknak nem érdekük, hogy tovább feszítsék a húrt, és újabb európai bírálatok vonjanak maguk után, illetve elsősorban azért dolgozhatnak, hogy elkerüljék a komolyabb gazdasági problémákat.

Az IMF is kivár

Băsescu sorsa végül a részvételen múlik majd, hétfőtől pedig tisztul a kép az őszi parlamenti választásokig. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) is éppen a román belpolitikai helyzet bizonytalansága miatt halasztotta el egy héttel, az elnökről szóló népszavazás utánra bukaresti látogatását.