Újra elhalasztotta a román alkotmánybíróság a döntést
További Külföld cikkek
- A TikTok harcot hirdetett az „alkotmányellenes” amerikai tilalom ellen
- Zavar Brüsszelben: Emmanuel Macron felforgathatja az európai politikát
- Őrizetbe vettek egy 16 éves iszlamista fiatalt, aki bombatámadásra készülhetett a párizsi olimpián
- Magyarul szólalt fel Ferenc pápa
- Egy képviselő szabadon engedett egy galambot az Európai Parlamentben
A referendum hivatalos végeredménye szerint a választópolgárok 46 százaléka (nyolc és fél millió állampolgár) adta le voksát, ami elmarad az 50 százalékos érvényességi küszöbtől. Túlnyomó többségük támogatta Basescu leváltását, miközben a felfüggesztett elnök hívei bojkottálták a referendumot.
A parlamenti házelnökök azt kérték az alkotmánybíróságtól, érvényesítse a referendumon kifejezett választói akaratot, és váltsa le Basescut, mivel Romániának nem 18, hanem 16 millió választópolgára van. Ennek ellenőrzése érdekében napolta el döntését csütörtökön a taláros testület.
Az alkotmánybíróság csütörtökön – nyolc órás vita után – másodszor halasztotta el a döntéshozatalt a népszavazás érvényességéről, miután szerdán - hat órás ülésezés után - nem tudott határozatot hozni az ügyben. A taláros testületnek kétharmados többséggel kell meghoznia határozatát.
Az alkotmánybíróság határozathozatalának elhalasztása miatt szeptember közepéig Crin Antonescu marad Románia ideiglenes elnöke, amíg eldől, hogy visszatérhet-e hivatalába Traian Basescu felfüggesztett államfő.
A kétkamarás parlament házelnökei – Valeriu Zgonea, a képviselőház elnöke és Petru Filip, a szenátus ideiglenes elnöke – beadványukban arra hivatkoztak, hogy július 6-án, Traian Basescu felfüggesztése napján, amikor a törvényhozás elrendelte a népszavazást, az a sürgősségi kormányrendelet volt hatályban, amely eltörölte a részvételi küszöböt a népszavazási törvényből. Szerintük ezt a jogszabályt kellene figyelembe vennie a taláros testületnek, olyan alapon, hogy a később kihirdetett törvénynek, amely az 50 százalékos küszöböt tartalmazza, nem lehet visszamenőleges hatálya.
A házelnökök arra is kitértek érvelésükben, hogy az érvényességi küszöb a választói akarat eltorzításához vezet, amennyiben azon kisebbség akaratát szentesíti, amely bojkottálta a referendumot. Szerintük a taláros testület azzal a szándékkal írta elő a küszöböt, hogy ne lehessen jelentéktelen számú szavazattal leváltani az államfőt, de a felfüggesztett államfő menesztésére leadott 7 millió 400 ezer voks semmiképp nem minősül jelentéktelennek. Mint kifejtik, a bojkott nélkül elméletileg akár 4 millió 200 ezer voks is elegendő lett volna Basescu leváltására (az 50 százalékos részvételi küszöb fele), ezért nem lenne demokratikus a több mint hétmilliós, egyértelmű választói akarat érvénytelenítése.
Nem lesz politikai bizonytalanság
Zgonea és Filip azt a kifogást is megemlíti, hogy Románia területén – a tavalyi népszámlálás előzetes adatai szerint – mintegy 16 és fél millió választópolgár él, és ha ebből az adatból vezetnék le az ötvenszázalékos érvényességi küszöböt, nem pedig a választói névjegyzékben szereplő 19 millió 300 ezerből, akkor kiderülne, hogy a hazai választópolgárok többsége részt vett a referendumon.
Az alkotmánybíróság csütörtöki ülése előtt bekérte a belügyminisztériumtól a választói névjegyzéket és a statisztikai hivatal népszámlálási adatait is. Mivel ezek ellentmondanak egymásnak, az alkotmánybíróság felkérte a kormányt, hogy augusztus 31-ig tisztázza, hány választópolgára van Romániának. A taláros testület közölte: szeptember 12-i ülésén dönt arról, hogy érvényes volt-e a július 29-i népszavazás és Traian Basescu felfüggesztett államfő visszatérhet-e hivatalába.
Crin Antonescu, Románia ideiglenes államfője üdvözölte az alkotmánybíróság álláspontját. Szerinte ez az álláspont azon a meggyőződésen alapul, hogy a demokráciában minden szavazat számít. Antonescu szerint a döntés késése nem jelenti azt, hogy folytatódik a népszavazást megelőző választási kampány, és azt sem, hogy politikai bizonytalanság keletkezik. Mint mondta, a nemzetközi hitelezők legitim tisztségviselőkkel tárgyalhatnak.
Vasile Blaga, a Basescut támogató Demokrata Liberális Párt (PDL) vezetője szerint a román belügyminisztérium kétszer is közölte már az aktualizált választói névjegyzékben szereplő személyek számát, és csak csütrötökön jelezte az alkotmánybíróságnak, hogy nem vállal felelősséget az adatok hitelességéért. Blaga szerint ezért az egész kormánynak le kell mondania.
Hozzátette: amennyiben nem érvényes a választói névjegyzék, a júniusi helyhatósági választások eredményét is semmissé kellene nyilvánítani, hiszen az önkormányzati képviselői mandátumok számát is a névjegyzékben szereplő állampolgárok számával arányosan határozzák meg.
Blaga a román alkotmánybíróság döntése kapcsán kifejtette: tiszteletben tartják a testület álláspontját. Úgy véli, hogy a csütörtöki fejleményekkel elkezdődött az USL által tervezett "államcsíny" második szakasza, amelynek "drámai" következményei lesznek Románia számára.