Gyöngyi
10 °C
25 °C
Index - In English In English Eng

Traian Băsescu visszakapja az elnökséget

2012.08.21. 12:02 Módosítva: 2012.08.21. 12:56
Traian Băsescu felfüggesztett román elnök visszakaphatja hivatalát, miután az alkotmánybíróság érvénytelennek nyilvánította a július 29-i népszavazást. A testület kétharmados többséggel döntött, ezt minden bizonnyal a Băsescu leváltását erőltető Victor Ponta miniszterelnök is tiszteletben fogja tartani.

Érvénytelennek nyilvánította a román alkotmánybíróság a Traian Băsescu államfő leváltásáról július 29-én megrendezett népszavazást. Ez azt jelenti, hogy a két hónapja a parlament által felfüggesztett Băsescu visszaköltözhet az elnöki hivatalnak helyet adó Cotroceni palotába, miután a testület döntését felolvasták a parlamentben.

Az Adevarul.ro szerint a testület kétharmados többséggel hozta meg a döntést, a kilencből hat alkotmánybíró érvénytelennek nyilvánította a népszavazást. A döntést mind a kilenc bíró aláírja, és megküldik a parlamentnek is, aztán pedig a hivatalos közlönyben is kihirdetik.

A kétharmados többség két okból volt fontos: egyrészt az alkotmánybíróság működését szabályozó törvény alapján is erre volt szükség, másrészt a Băsescu felfüggesztését kezdeményező Victor Ponta miniszterelnök jelezte, hogy tiszteletben tartják majd a döntést, amennyiben az alkotmánybíróság kétharmados többséggel határoz.

Az alkotmánybíróság délelőtt tíztől délig ülésezett, közben közel kétszázan tüntettek az intézmény előtt, és azt követelték, hogy a testület nyilvánítsa érvényesnek a referendumot, ami Băsescu leváltásával ért volna fel.

Az alkotmánybíróság keddi döntése így hónapokig tartó bizonytalanság végére tehet pontot. A május óta hivatalban lévő, Szociál-Liberális Unió (USL) által támogatott román kormány Ponta miniszterelnökkel az élen a parlamenti többség birtokában elképesztő támadást indított az ország különböző intézményei ellen, és július 6-án az elnököt is felfüggesztette. Băsescu azóta nem gyakorolhatta elnöki jogait, a hivatalt is át kellett adnia Crin Antonescunak, a liberálisok vezetőjének, aki a szenátus elnökeként vette át átmenetileg a tisztséget.

Băsescu sorsáról népszavazáson döntöttek július 29-én. Előtte az államfőt támogató Demokrata Liberális Párt (PDL) a referendum bojkottjára szólított fel. Belátták ugyanis, hogy a választók többsége mindenképpen leváltaná az elnököt, ugyanakkor az USL nemzetközi nyomásra nem tudta eltörölni az 50 százalék plusz egy szavazatos érvényességi küszöböt. Ez a taktika végül kifizetődőnek bizonyult: a részvétel ugyan nagyon magas, 46,23 százalék volt, 87,5 százalék pedig a felfüggesztett elnök leváltására szavazott, ez azonban nem volt elég.

Băsescu a szavazás után arról beszélt, hogy a románok elutasították a puccsot, míg Pontáék először csak azzal érveltek, hogy a jobbközép elnök már nem legitim államfő, de nem nyugodtak bele a népszavazás eredményébe. Ezt azért is tehették, mert az alkotmánybíróság az eredmény hitelesítése helyett a döntés elhalasztásáról döntött. A testület arra hivatkozott, hogy egymásnak ellentmondó információkat kaptak az Országos Statisztikai Intézettől, a választási irodától és a belügyminisztériumtól a választói névjegyzékben szereplők számáról.

A háttérben ugyanakkor az állhatott, hogy a kilencfős testületben akkor is kétharmados döntést kellett volna hozni a népszavazás eredményének megerősítéséhez, de öten mellette, négyen ellene szavaztak, ezért patthelyzet alakult ki. A testület először bejelentette, hogy szeptember 12-én dönt, majd inkább augusztus 31-ére, végül előző héten pedig augusztus 21-ére.

A kormány ennek ellenére arra kérte az önkormányzatokat, hogy frissítsék a választói névjegyzéket. Ponta az aktualizálás után hétfőn bejelentette, hogy az önkormányzatok 35 ezer embert törölnek a választói névjegyzékből, 512 ezren pedig lejárt személyigazolvánnyal rendelkeznek. Hárommillió embert azért vennének ki a névjegyzékből, mert külföldön van a hivatalos lakhelyük.

Băsescu viszont abszolút törvénytelennek tartotta a Pontáék által sugallt megoldást, mivel a külföldi lakhellyel rendelkezőknek szerinte benne kell lenniük a névjegyzékben. Az alkotmánybíróság augusztus elején egy kiegészítésben saját korábbi álláspontjával szembemenve azt írta, hogy a külföldön élő román állampolgároknak is szerepelniük kell a listában. Azt már korábban tudni lehetett, hogy sokan valóban külföldön élnek, és nincs esély arra, hogy szavazzanak, ezért 15,5 millió aktív választó lehet, jogilag viszont ugyanúgy szerepelniük kell a névjegyzékben.

A helyzetet csak bonyolítja, hogy a statisztikai hivatal a 2011-es népszámlálás előzetes eredményei alapján azt mondta, hogy Románia lakossága a 19 milliót is meghaladhatja. A hivatalos eredmények viszont majd csak 2013-ra lesznek meg.

A kialakult káosz a kormánykoalíciót is megviselte, szakadások jelei mutatkoztak. Ioan Rus belügyminiszter pont azért mondott le, mert állítása szerint nyomás nehezedett rá. Egyben azt is jelezte, hogy aktualizálták a népszavazás előtt a névjegyzéket, hiszen a június 10-i – egyébként fölényes USL-győzelemmel zárult – helyhatósági választásokon még 18,3 millióan szerepeltek az adatbázisban, a referendum előtt azonban ennél már 21 366 fővel kevesebben. A leköszönő belügyminiszter úgy vélte, hogy a népszavazás és a helyhatósági választások is jól voltak megszervezve. Ponta válaszul széleskörű kormányátalakítást hajtott végre.