Vanda, Paula
-2 °C
0 °C
Index - In English In English Eng

Elmarasztalta Azerbajdzsánt az Európai Parlament

2012.09.13. 19:55 Módosítva: 2012.09.13. 19:56
Azerbajdzsánt elmarasztaló állásfoglalást fogadott el csütörtökön Strasbourgban az Európai Parlament (EP), miután a képviselők plenáris vitát folytattak a Magyarország által Azerbajdzsánnak átadott Ramil Safarov Azerbajdzsánban történt szabadon engedéséről.

A néppárti kezdeményezésre napirendre tűzött kérdésben az Európai Parlament által elfogadott végleges szövegben az szerepel: Azerbajdzsán hivatalos levélben írásos garanciát adott arra, hogy az átadott elítélt büntetését nem változtatja meg, és Ramil Safarov legkorábban 25 év elteltével szabadulhat, valamint azt is, hogy Azerbajdzsán hivatalosan később tagadta, hogy erre vonatkozóan diplomáciai garanciát adott volna Magyarországnak.

Az EP az állásfoglalásban elítélte Ilham Aliyev azeri elnök döntését, amellyel kegyelemben részesítette a Magyarországon életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt férfit. Hangsúlyozta, hogy Safarovnak adott kegyelem ellenkezik az átadás jogalapjául szolgáló nemzetközi szerződés szellemével, egyben megsértette a magyar hatóságok számára adott diplomáciai biztosítékokat. Az EP az állásfoglalásban tudomásul veszi Orbán Viktor miniszterelnök nyilatkozatát, miszerint Magyarország a nemzetközi kötelezettségeivel összhangban járt el.

A Fidesz EP-delegációja szerint kiegyensúlyozott határozat született. A képviselők kiemelték, hogy a parlamentben a vita során az Európai Bizottság is kijelentette: Magyarország a megfelelő azerbajdzsáni garanciák birtokában járt el. A Magyar Néppárti Képviselőcsoport állásfoglalása szerint a baloldali módosító indítványok leszavazásával kiegyensúlyozott határozat született, és az Európai Bizottság a vita során kijelentette, hogy Magyarország a megfelelő azerbajdzsáni garanciák birtokában járt el.

Az Európai Parlament honlapján található dokumentáció tanúsága szerint Herczog Edit magyar és Véronique de Keyser belga szocialista EP-képviselő módosító indítványt nyújtott be annak érdekében, hogy az Azerbajdzsánt elmarasztaló állásfoglalásba az is belekerüljön: az Európai Parlament „véleménye szerint a korábbi magyar kormányokkal ellentétben, amelyek kellő elővigyázatossággal figyelembe vették egy ilyen átszállítás lehetséges nemzetközi és regionális következményeit, és ennek fényében úgy döntöttek, hogy nem adják ki Ramil Safarovot, az aktuális magyar kormány nem járt el a szükséges elővigyázatossággal, és nem vette figyelembe egy ilyen döntés esetlegesen súlyos következményeit”.

Herczog Edit a határozati javaslat parlamenti vitájában ki is fejtette, hogy szerinte a dokumentumnak arra is ki kellett volna térnie, hogy a magyar kormány kellő körültekintéssel járt-e el egy ilyen kényes diplomáciai kérdésben. Ulrike Lunacek, a Zöldek osztrák képviselője azt szerette volna rögzíteni az állásfoglalás szövegében, hogy az Európai Parlament "felvilágosítást kér a magyar kormánytól a Ramil Safarov Azerbajdzsánba történő átszállítása lehetséges következményeinek előzetes értékeléséről, különös hangsúlyt fektetve arra, hogy a magyar miniszterelnök miért ítélte elfogadhatónak annak igen magas kockázatát, hogy Ramil Safarovot azonnal kegyelemben részesítik, ahelyett, hogy további garanciákat kért volna az azeri kormánytól arra vonatkozóan, hogy ez nem fog megtörténni".  Az Európai Parlament többsége végül sem a szocialista, sem a zöld módosító indítványt nem támogatta, így egyik sem került bele az állásfoglalás végleges, elfogadott szövegébe.

Magyarország augusztus végén adta ki Azerbajdzsánnak az azeri férfit. Safarov egy NATO által szervezett képzési programon vett részt Magyarországon. 2004-ben baltával agyonverte alvó örmény tiszttársát, amiért 2007-ben jogerősen életfogytiglani börtönbüntetésre ítéltek.

Örményország tiltakozását az váltotta ki, hogy a férfi hazaszállítása után azonnal elnöki kegyelemben részesült. A kormány azzal érvelt a kiadatás mellett, hogy Azerbajdzsán igazságügyi minisztériuma korábban arról tájékoztatta a magyar szaktárcát, hogy nem alakítja át az ítéletet. A kormány szerint garanciának tekintették az erről szóló levelet.

Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke korábban megdöbbenésének adott hangot, hogy Safarov kegyelemben részesült. Schulz azután bírálta Baku eljárását, hogy az azeri külügyminiszter lényegében Jerevánt tette felelőssé Gurgen Markarján 2004-es meggyilkolásáért.

Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár ugyancsak aggodalmát fejezte ki a hazájába szállított azeri katonatiszt elnöki kegyelemben részesítése miatt, s reményét hangoztatta, hogy az ügy nem fog ártani a karabahi békének. Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár ugyancsak elítélte, hogy Safarov elnöki kegyelemmel szabadlábra került.