Berlin nem rohan banksegélyre költeni

2012.10.19. 15:40
A péntek délután végződő EU-csúcson inkább halogatásokat, mintsem áttörést hozott. A közös bankfelügyelet csúszik, csak a róla szóló törvénynek kell szilveszterre készen lennie. Ezzel a közös bankmentő csomagok lehetősége is csúszik. Az eurózónán kívüliek elvi garanciát kaptak, hogy a közös felügyeletben teljes jogú tagként vehetnek részt.

Péntek délelőttre hagyományosan könnyebben tárgyalható ügyeket hagytak az EU tagállamainak vezetői. A lényegről csütörtök éjszaka vitáztak, szokás szerint bőven éjfél után is, ezúttal hajnali háromkor kezdtek szedelődzködni, és négyig többen még sajtótájékoztatókat tartottak.

Az éjszaka nagy áttörés nem történt, sőt, egyes értékelések szerint inkább visszafele léptek egy kicsit a korábbi forgatókönyvükhöz képest. Ahogy azt a csúcs előtt megírtuk, leginkább a bankunióról, vagyis az egységes európai bankfelügyeletről volt szó.

Halogatás

Abban megegyeztek, hogy még az idén el kellene készülnie a közös bankfelügyeletről szóló törvényeknek, ám az intézmény tényleges indulási idejéről nem döntöttek. Valamikor 2013-ban, ez a mostani álláspont. Korábban ez 2013. január 1-je lett volna, de most már csak a törvényi keretnek kell addigra elkészülni. A Bruxinfo értesülései szerint egyébként még ezt sem fogják tudni majd tartani, hiszen annyi nyitott kérdés és egyeztetési fordulóra van szükség (Európai Parlament támogatására például), hogy teljesen irreálisnak tartják a brüsszeli ügymenetet ismerők a határidők betartását.

Az időzítés azért nagyon fontos, mert a csúcs végkövetkeztetéseibe belekerült, hogy akkor lehet majd a bankokat közös pénzből feltőkésíteni, ha a közös bankfelügyelet már működik. Márpedig a csúcs előtt a leghangosabb üzengetés Németország és a latin államok között arról szólt, hogy mikor lehessen már élni azzal a lehetőséggel, hogy a közös (értsd legnagyobb részben német) pénzből lehessen kisegíteni a szenvedő bankokat.

A lehetőségről - hogy az EU állandó segélyalapjából erre is lehessen költeni - a júniusi csúcson döntöttek. A mostani csúcson pedig világossá vált, hogy ameddig nincs európai bankfelügyelet, addig ebből a pénzből a bankok közvetlen kisegítésére nem lehet költeni.

A németek akarták így

Vagyis ezen a területen a németek akarata érvényesült. Általános vélekedés Brüsszelben, hogy az időhúzásban Angela Merkel német kancellár azért érdekelt, mert a jövő szeptemberben esedékes német választások előtt nem akarja, hogy megkezdődjön a spanyol bankok feltőkésítése EU-s pénzből.

Amikor a csúcs után egy osztrák újságíró erre rákérdezett nála, akkor viszont azt mondta, hogy „ez a szempont meg se fordult a fejemben”. A hivatalos német álláspont szerint az új bankfelügyeleti rendszer minősége fontosabb, mint hogy a sietség kedvéért elkapkodják az egészet. "Hogy méltó legyen a nevére" - mondta Merkel. Lényegében ez a magyar álláspont is, ami szintén nem sürgeti a felügyelet életre hívását.

Euró nélkül az EKB döntnökei között?

A csúcson elfogadták a bizottság ajánlatát, hogy az Európai Központi Bank legyen az új bankfelügyelet anyaintézménye, ám ennek módjáról kőkemény harc folyt az éjjel. A tanácsi konklúziókba belekerült, hogy az EKB-nak nagyon keményen szét kell választania felügyeletért és monetáris politikáért felelős részét. Ez nemcsak azért fontos, hogy ne legyen szerepzavar az intézményben, hanem azért is, mert a monetáris döntésekbe csak az eurózóna delegáltjai szólhatnak bele. A felügyelet viszont a zónán kívüliekre is vonatkozhatna.

A nagy vita így leginkább arról szólt, hogy a nem eurózónához tartozó országok hogyan vegyenek részt a felügyeletben, hiszen az EKB-ban most nincs szavazati joguk. Herman Van Rompuy, a tanács elnöke a csúcs után azt mondta, hogy ennek az ellentmondásnak a feloldása már csak jogi, és nem politikai kérdés, mert a mostani csúcson mindenki egyetértett abban, hogy a zónán kívülieknek meg kell teremteni a lehetőséget, hogy a bankfelügyelet munkájában teljes értékűen részt vehesssenek. Persze például a szavazatok súlyának elosztása (egy-egy ország mekkora erőt képvisel) politikai vitát is hozhat még, így ez sem biztos, hogy annyira sima ügy, ahogy ezt Rompuy reméli.

A módszer kitalálását a pénzügyminiszterek tanácsára bízták a csúcson, ebben magyar részről Matolcsy György vesz részt.

Orbán: Ha lesz pénz, az mindenkinek járjon

Orbán Viktor magyar miniszterelnök a csúcs után azt mondta, hogy Magyarország a visegrádi négyek többi tagjával egyeztetve azt az álláspontot képviselte, hogy a bankuniót megteremtő intézkedések nem kerülhetik ki az EU meglévő intézményrendszerét, nem hozhatják a mostaninál rosszabb helyzetbe az eurózónán kívüli országokat, és nem veszélyeztethetik a belső piac egységét.

Ha lesz bankunió, annak a szabályai Orbán Viktor szerint az abban résztvevőkre kell, hogy vonatkozzanak, az eurózónán kívüli országoknak pedig meg kell adni a döntési lehetőséget, hogy kívánnak-e csatlakozni. "Akik be akarnak lépni, azok számára a jogok és a kötelezettségek legyenek egyensúlyban" - tette hozzá.

Ha az eurózónán belül a bankrendszer kimentését szolgáló "speciális pénzügyi védőbástya" létrehozása mellett döntenek, akkor ilyet az eurózónán kívüli országok számára is létre kell hozni. Megfelelő módon kell kezelni az anya- és leánybankok problémáját - mondta, és elfogadhatatlannak nevezte, hogy fiókokká alakítsák át a külföldi kézben levő leánybankokat. A két kategória esetében ugyanis eltér a nemzeti felügyeleti jogkör.

Orbán Viktor a bankuniót illetően a német állásponttal értett egyet, azzal, hogy a létrehozás gyorsasága nem mehet a minőség rovására. (MTI)

Új forrás a zónának

Az eurozóna tervezett költségvetéséről most nem döntöttek, de azt leszögezték, hogyha a 17-eknek lesz saját költségvetésük – vagy valamiféle pénzügyi keretük –, akkor annak nem lesz köze a teljes, 27-ekre vonatkozó költségvetéshez. Ez leginkább a keleti, kohéziós támogatásokban érdekelt államoknak volt fontos. Persze ha nem sikerül a novemberi, 27-es körre vonatkozó költségvetést az új keretnél hamarabb elfogadni, akkor ebből még lehetnek gondok.

A tervezgetés a zónában felhasználható közös pénzről abba az irányba megy, hogy az egyes tagállamok külön szerződést köthessenek az EU-val, hogy bizonyos reformok, nagy átalakítások lebonyolításáért pénzt kaphassanak. E reformok pedig azok lennének, amelyeket az EU ír elő a költségvetések szigorú ellenőrzésekor. Vagyis a megszorításokért jutalom is járhatna.

Merkel a módszert „szolidaritási eszköznek” nevezte. Bevezetéséről most nem döntöttek, csak a terv további csiszolására adtak felhatalmazást az EU föderatív átalakításának menetrendjén dolgozó csoportnak (Rompuy tanácsi elnök, Barroso bizottsági elnök, Draghi EKB-elnök és Juncker Eurogroup-elnök).

Erre az eszközre annál is inkább szükség lehet, mert közös kötvénykibocsátás továbbra sem lesz. A németek mereven elzárkóznak ettől, bár többen – így a francia elnök – most is elmondták, hogy erre nagy szükség volna.

Görögország nem kap engedményt

A csúcson nem kegyelmeztek Görögországnak. A súlyos megszorításokkal küszködő, és további mentőhitelekre váró ország ugyan kapott néhány együttérző és dicsérő mondatot a csúcs résztvevőitől egy külön nyilatkozat formájában, de a szöveg érdemi része további szigort követel. Vagyis a görögök nem juthatnak engedményekhez belátható időn belül.

Szó lehetett a tranzakciós adóról is, mert Barroso bizottsági elnök a csúcs után bejelentette, hogy a jövő héten előállnak az erről szóló részletes javaslattal. Ehhez az kellett, hogy a pénzügyminiszterek legutóbbi csúcstalálkozóján kiderüljön, elég ország támogatja az ügyet ahhoz, hogy megerősített együttműködéssel (vagyis szűkebb körben) is bevezethessék.

Szóba került az a német igény, hogy legyen egy olyan biztosa az Európai Bizottságnak, aki megvétózhatja a zónabeli országok költségvetését, ha azok fenntarthatatlanok. A tervet állítólag a franciák is támogatják, de a téma hivatalosan nem szerepelt a tanácsi következtetésekben.

Fanyalognak

A csúcs első értékelései szerint kevesebb eredmény történt, mint várni lehetett. Európa-szerte erről írnak a lapok online kiadásai. A bankunió gyakorlati megvalósítását kitolták „valamikor 2013-ra”. Így a németek elérték, hogy meghatározatlan ideig a bankok ne juthassanak közös forráshoz (ez leginkább a spanyol bankokat aggaszthatja, akiknek már az előző csúcson megígértek egy 100 milliárd eurós csomagot). A zónán kívüli tagállamok bankunióban való részvétele sem tisztázódott, bár annyi eredmény itt mindenképpen született, hogy a zónán kívülieknek megígérték a szükséges jogosítványokat, hogy ők is magukénak érezhessék az új hatóságot. Ennek érdekében komoly küzdelmet folytatott a magyar diplomácia is.

Mint általában, most is Európa Királynője, avagy az ál-Merkel nevű twitterező foglalta össze a legviccesebben csúcs tanulságait: „röviden: megegyeztünk, hogy lerakjuk a jogszabályi alapjait későbbi vitáinknak”.

A novemberi csúcs még keményebb lesz, többen arra számítanak, hogy több napig is elhúzódhat. Akkor kell ugyanis dönteni az EU 2014-2020 közti költségvetésének számairól.



  • Hírek
  • Hírek