Izrael 36 órás ultimátumot adott

2012.11.19. 12:27 Módosítva: 2012.11.19. 13:48

Izrael ultimátumot adott a Hamásznak. Az izraeli katonai rádió hétfőn délelőtt azt jelentette, hogy ha a palesztin szervezet 36 órán belül nem hagy fel a rakétatámadásokkal Izrael területe ellen, akkor az izraeli hadsereg (IDF) kiszélesíti a katonai hadműveleteit. Gyakorlatban ez bevonulást jelent a Gázai övezetbe. A maga részéről a Hamász az övezet blokádjának és az IDF célzott likvidálásainak beszüntetését követeli.

Yuval Steinitz izraeli pénzügyminiszter arról beszélt, hogy fordulóponthoz érkeztek. Innen vagy eszkalálódik a konfliktus, vagy pedig fokozatosan elül. Egy Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökhöz közel álló magas rangú tisztviselő azt mondta a Reuters-nek, hogy Izrael készen áll a szárazföldi offenzívára, de inkább diplomáciai megoldást preferálna.

Olyan diplomáciai megoldást látnának szívesen, amely „garantálná a békét Izrael népességének az ország déli részén." Ha ez megvalósulhat, akkor nem lenne szükség az offenzívára, mondta. „Ha azonban a diplomácia kudarcot vall, akkor könnyen lehet, hogy nem lesz más választásunk, mint szárazföldi egységeket küldeni." Az izraeli kormány összesen 75 ezer tartalékos behívását engedélyezte, eddig 31 ezret mozgósítottak.

A védelem tartóoszlopai nevű izraeli akció hat napja kezdődött. Az izraeli védelmi erők tájékoztatása szerint előző szerda óta 1350 célpontot támadtak, míg a Hamász 848 rakétát lőtt ki. Ebből 546 csapódott be Izraelben, 302-t pedig megsemmisített a Vaskupola rakétaelhárító rendszer.

Az izraeli Háárec napilap szerint már 95 palesztin halt meg az akció kezdete óta, míg három izraeli vesztette életét. Vasárnapról hétfőre virradóra negyven csempészalagutat is támadtak a Gázai övezet és Rafah között. A lap szerint hat nap után az izraeliek 84 százaléka támogatja az eddigi akciókat, de már csak 30 százalék támogatná, ha szárazföldi támadás is lenne.

Közben harmincnyolc nemzetközi civil szervezet sürgette a legfontosabb országok vezetőit, hogy tegyenek meg mindent a gyors tűzszünetért. A Save the Children szerint több százezer gyerek rekedt áramkimaradásokkal és élelmiszerhiánnyal szembenéző Gázai övezetben. A szervezet szerint az övezet több részén nincs tiszta ivóvíz.

A palesztinok megsegítésére szakosodott ENSZ szervezet (UNRWA) 245 iskolát zárt be a gázai övezetben. A bezárások 225 ezer diákot érintenek, most a távoktatást próbálják megszervezni nekik. A szervezetnek viszont sikerült nyitva tartania a legtöbb egészségügyi központját, és vasárnap 12 ezer embernek tudtak eljuttatni élelmet.

A légicsapások során Izrael eddig a legnagyobb baklövést vasárnap követte el. Egy olyan házat ért támadás, amiről azt gyanították, hogy a Hamász egyik vezető milícistája rejtőzik benne. Az IDF elismerte, hogy nem tudták biztosan, hogy a bombázás pillanatában ott van-e a Hamász tagja, de így is támadtak. Csak utóbb derült ki, hogy a házban nem a "célpont", hanem a 10 tagú Dalou család volt, akik mind meghaltak a robbanásban.

Michael Herzog nyugalmazott izraeli dandártábornok szerint hamarosan dönteni kell, hogy bevonulnak, vagy tűzszünetet kötnek. Szerinte Izrael a Gázából érkező rakétatámadásokat akarja megállítani, és nem célja, hogy megdöntse, vagy elpusztítsa a Hamászt. A dandártábornok szerint a harcok azért törtek ki, mert a Hamász nem tudta megakadályozni, hogy az övezetben levő többi szélsőséges szervezet ne támadja Izraelt.

Jonathan Marcus a BBC diplomáciai tudósítója szerint fokozatosan szűkülni fog Izrael mozgástere. Az izraeli állam fontos szövetségesei csökkenthetik diplomáciai támogatásukat a civil áldozatok növekedésével. Izrael pár napra szabad kezet kapott, de ennek az időszaknak hamarosan vége lehet. William Hague angol külügyminiszter szerint támogatnának egy azonnali tűzszüneti javaslatot. Az izraeli hadsereg bevonulását Gázába azonban még most sem lehet teljesen kizárni.

Éjszaka négyszáz egyiptomi aktivista érkezett a Gázai övezetbe. Ahmet Davutoglu török külügyminiszter kedden az Arab Liga delegációjával együtt a Gázai övezetbe látogat. Davutoglu emberiesség elleni bűnnek nevezte az izraeli offenzívát. A kínai külügyminisztérium szóvivője önmérsékletre szólította fel a feleket, de különösen Izraelt.

A BBC idézi az al-Misriyun híroldalt is, amely szerint Mohamed Murszi egyiptomi elnök elutasította Irán kérését, hogy engedjék be Ali Akbar Szalehi külügyminisztert a Gázai övezetbe a Rafar határátkelőnél. Attól tartottak ugyanis, hogy az iráni küldöttség csak szítaná az erőszakot, és politikai érdekekre használná az ügyet.

Izraeli források szerint délutámra egyiptomi közvetítéssel tárgyalások kezdődtek Kairóban. Egyesek szerint a felek közel jutottak a megegyezéshez, mások a követelések közit eltérésre koncentrálnak. A Hamász a gázai övezet blokádjának felfüggesztését akarja, de Izrael garanciákat kér, hogy nem támadják meg többé az övezetből. A tárgyalások még tartanak, de mivel mindkét fél elszánt, ezért nehéz lesz kompromisszumos megoldást találni.



  • Hírek
  • Hírek