Buszon robbantottak Tel-Avivban

2012.11.21. 11:45 Módosítva: 2012.11.21. 13:35

Az izraeli sajtó jelentései szerint magyar idő szerint nem sokkal 11 után Tel-Avivban felrobbantottak egy buszt. Az első hírek szerint a robbantásnak 10 sérültje volt, később tizenhétre növekedett a számuk. A Reuters úgy tudja, hogy nem öngyilkos merényletről van szó, hanem egy előre elhelyezett bombát robbantottak fel. A Gázai övezet nyolcadik napja tartó bombázása óta ez volt az első olyan eset, hogy nem rakétatámadás miatt sérültek meg izraeliek. Tel-Avivban utoljára 2006-ban volt komoly robbantás.

A helyszíni beszámolók szerint a busznak az összes ablaka betört, a sérülteket már elszállították a mentők. Gáza városában az emberek örömükben a levegő lőttek, amikor a helyi rádió bejelentette a támadás hírét. Gázában úgy tudják, hogy a Hamász magára vállalta a robbantás elkövetését, de hivatalos közlemény nem volt. Az izraeli rendőrség terrorista akciónak minősítette a robbantást. A hatóságok egy embert őrizetbe vettek, majd elengedtek. Most keresik a tetteseket, állítólag két embert. A robbantásra az izraeli hadsereg egy nagyobb légitámadással válaszolt Gázában.

A buszrobbantás jobb esetben tovább ösztönözheti Izraelt és a Hamászt a megegyezésre. Most tárgyalások folynak, ahol mindkét fél az alkupozícióját akarja erősíteni, de ha nem sikerül egyezségre jutni, akkor az egyre jobban eldurvuló akciók miatt hosszabb ideig ellehetetlenülhet a tárgyalás.

Szerda reggel Hillary Clinton amerikai külügyminiszter találkozott Mahmúd Abbásszal, a Palesztin Hatóság elnökével. Abbásznak csekély befolyása van a Gázai övezetben (mivel azt a Hamász irányítja, és nem az Abbász által vezetett Fatah), de a támogatása megkönnyítheti egy tűzszünet megszervezését. Egy magas rangú palesztin tisztségviselő szerint Abbász reméli, még azelőtt megszületik a tűzszünet Izraellel, hogy Hillary Clinton amerikai külügyminiszter szerdán befejezi térségbeli látogatását.

Clinton után Abbász Ban Ki Mun ENSZ-főtitkárral beszélt. A főtitkár szerint a gázai helyzet „nagyon aggasztó”. Ban Ki Mun szerint az izraeli támadások a katonai célpontok ellen részben civileket ölnek és sebesítenek meg. Mindkét felet arra szólította fel, hogy tartsák tiszteletben a nemzetközi jogot, hogy legyenek figyelemmel a civilekre, és azt kérte, hogy szűnjenek meg az izraeli lakossági központok elleni rakétatámadások.

A rámalláhi megbeszélések után Clinton és Ban Ki Mun is Egyiptomba utazott tovább, Clinton fél kettőkor érkezett meg Kairóba. Ott Mohamed Murszi egyiptomi államfővel egyeztetnek hármasban. Izrael nem tárgyal közvetlenül a Hamásszal, ezért Egyiptom a legfontosabb közvetítő a két fél között.

A külföldi megfigyelők szerint bizonytalan, hogy mennyire lehet tartós egy tűzszünet. Mindkét félnek azt kell mutatnia, hogy kedvező megállapodást ért el, és a Hamásznak és Izraelnek is vannak olyan követelések, amikből nem akarnak engedni. A Hamász a Gázai övezet blokádjának felfüggesztését, Izrael az övezetből érkező támadások teljes leállítását akarja elérni leginkább.

Az „Izrael hangja” rádióadó szerint az izraeli vezérkari főnök utasítást adott, hogy a hadsereg folytassa Gáza bombázását a tűzszüneti tárgyalások alatt is. A támadásoknak a rakétakilövő állásokra és a „terroristák infrastruktúrájára” kell koncentrálniuk. Az IDF szerint éjfél óta 29 rakétát lőttek ki Gázából, amikből tizenkettőt semlegesítettek. Az IDF nagyjából 100 célpontot támadott ugyanennyi idő alatt.

A Gázai övezet rakétái elleni hadművelet első hetében az izraeli oldalon öten haltak meg és 89 a sebesültek száma. A palesztinoknál 132-en vesztették életüket, közülük 58 civil és 18 gyermek, valamint ezeregyszázan sebesültek meg.

Az első összegzések szerint a hadművelet izraeli katonai költségei körülbelül napi 10-12 millió dollárt emésztettek fel  a nyolcnapos akció alatt.

Ebben a cikkben a téma érzékenysége miatt nem tartjuk etikusnak reklámok elhelyezését.
Részletes tájékoztatást az Indamedia Csoport márkabiztonsági nyilatkozatában talál.

Indamedia Csoport