Ferenc, Olívia
-3 °C
3 °C

Kína tengeri hatalommá válna

2012.12.04. 14:39
A Gyöngy-folyó deltájának régióját összefogó szervezet (PPRD) tagjai, benne Dél-Kína tartományai úgy döntöttek, hogy felgyorsítják a Dél-kínai-tenger térségének gazdasági fejlesztését - jelentette a kínai média kedden.

A Hajnan tartományban tartott fórum résztvevői egyezségre jutottak abban, hogy többek között közös halászflottákat hoznak létre, és halászati ellátó bázisokat építenek Szansa városban.

Az állami óceánügyi főhivatal helyettes vezetője, Vang Hung azt nyilatkozta, hogy a Gyöngy-folyó deltájának térsége, amely az elmúlt évtizedekben a kínai gazdasági növekedés motorja volt, hídfőállásként szolgálja majd Kína tengeri hatalommá válását.

Mint mondta: a régió a Dél-Kínai-tenger védelmének és kiaknázásának bázisa, egyben Kína tengeri jogainak és érdekeinek védelmezője lesz.

Intenzív halászat, gázkitermelés, szélenergia

A "9 plusz 2"-ként is emlegetett szervezet többnapos rendezvényén kilenc tartományi jogú terület, valamint Hongkong és Makaó képviseltette magát. Kína azt hangsúlyozza, hogy a gazdasági szerkezetátalakítás részeként fejleszteni kívánja a tengeri gazdaságot, és azt is állítja, hogy az idén nyáron prefektúrai jogokkal felruházott, városi rangot és helyőrségi státust kapott Szansa elsődleges feladata a gazdaságfejlesztés a közigazgatása alá tartozó területeken.

A Hajnan tartományi halászati kutatóintézet szerint a Szansához tartozó vizeken a halászható halmennyiség eléri az évi ötmillió tonnát, kétmillió tonna biztos fogás lehetőségével. Ezzel szemben a kínai halászok teljesítménye 80 ezer tonna körül van.

A térségfejlesztési tervek másik központi célja, hogy a "gigantikus" szénhidrogén lelőhelyeket feltárják. A Dél-kínai-tenger olajtartalékát 23-30 milliárd tonnára becsülik, ezzel együtt jelentős mennyiségű földgázt is rejt a talapzat.

Idén augusztus végén a tengeri olaj- és gázkutatással, illetve feltárással foglalkozó legnagyobb állami cég (CNOOC) 26 új tengeri blokkot létesített külföldiekkel együttműködve, amelyekből 22 a Dél-Kínai-tengeren van.

Területi aggályok

A tengerhez kötődő iparágak gyors fejlődésnek indultak Kínában, és a szakemberek szerint például a szélenergia és az ár-apály energia hasznosítása ebben új fejlesztési irányt jelent. A tervek szerint 2015-ig ezek már 20 százalékát fogják adni a teljes energiatermelésnek.

Kína tengerpartja körülbelül 32 ezer kilométer hosszú, és 6500 szigetet tart területéhez tartozónak. A hivatalos adatok szerint hárommillió négyzetkilométer tengeri terület tartozik igazgatása alá.
Kína napokkal korábban jelentette be, hogy a hajnani törvényhozás döntése értelmében a tartomány határőrizeti szervei ellenőrizhetik, illetve elkobozhatják azokat a külföldi hajókat, amelyek törvénytelenül, vagyis engedély nélkül hatolnak be a Kína által Hajnanhoz tartozónak deklarált dél-kínai-tengeri vizekre.

A bejelentés elsősorban Vietnámban és a Fülöp-szigeteken váltott ki heves visszhangot, tartva attól, hogy Kína a két ország által vitatott tengeri területeken ilyen módon is érvényesíteni kívánja - a másik két állam által el nem ismert - szuverenitását.

Szansa város hivatalosan "közigazgatásilag felügyeli a Hszisa-, a Csungsa- és a Nansa-szigeteket".

A Hszisa (Paracel-szigetek) feletti kínai szuverenitást Vietnám vitatja, míg a Nansa, közismertebb nevén Spratly-szigeteket Vietnám teljes egészében, a Fülöp-szigetek, Malajzia és Brunei pedig részben tartja a maga területéhez tartozónak.