Jenő
9 °C
13 °C
Index - In English In English Eng

Észak-Korea rakétával kampányol

2012.12.08. 00:56
Az elmúlt napokban bejelentett észak-koreai műholdfellövési kísérlet egyszerre szól Kim Dzsongun hatalmának demonstrálásáról, apja halálának egyéves évfordulójáról, és a kiélezett dél-koreai elnökválasztási kampányról, amelybe közvetve az északi vezetés is beleszólhat. A phenjani vezetés nemzetközi bírálatok özönét váltotta ki, de nehezen tudnak már szigorítani a mostani szankciókon, Kína pedig a háttérből életben tartja a rezsimet.

„A mostani rakétakilövés összefügg Kim Dzsongil egy évvel ezelőtti halálával, de benne van a Dél-Koreában december 19-én esedékes elnökválasztás is” – mondta Csoma Mózes, az ELTE Koreai Tanszékének vezető-helyettese. Kim Dzsongunnak szüksége van egy olyan eszközre, amellyel egyszerre demonstrálja a központi vezetés erejét, megszilárdítja saját hatalmát, és emléket állít apjának.

A CNN úgy tudja, hogy a Pentagon hadihajókat küld a térségbe a kilövés miatt. Dél-Korea pénteken felszólította az északiakat, hogy hagyjanak fel rakétaprogramjukkal, és fizessék vissza a kommunista államnak tíz év alatt nyújtott élelmiszersegélyek árát. Japán pedig bejelentette, hogy megsemmisíti a rakétát, amennyiben az japán területet veszélyeztet.

Újabb műholdfellövést jelentettek be

Phenjan korábban 1998-ban is sikertelen kísérletet hajtott végre, habár a 98-asról azt állították, hogy a műhold feljutott, és forradalmi dalokat sugároz. Ezt ugyanakkor más források nem erősítették meg. Észak-Korea idén próbálkozott már egyszer műholdfelbocsátással, de a rakéta mindössze egy percet tudott nagyjából a levegőben tölteni, mielőtt kettétört, és az óceánba zuhant. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) akkor arra szólította fel Észak-Koreát, hogy függessze fel rakétaprogramját.

Észak-Korea a napokban jelentette be, hogy a meghiúsult áprilisi – a nyugati országok által ballisztikusrakéta-tesztnek tartott – műholdfellövés után újabb kísérletet tesz. A hír nem érte váratlanul a nyugati országokat, mivel az amerikai, a japán és a dél-koreai hírszerzés már hetek óta azt állította, hogy a műholdfelvételek alapján Phenjan újabb rakétatesztre készül.

A három fokozatú rakétát az indítóálláson szerelik össze, és töltik fel üzemanyaggal. Hétfőn az első fokozatot már elhelyezték az indítóálláson, arról ellentmondó hírek érkeztek, hogy a többivel hogyan haladtak, de havazás is lassíthatta az előkészületeket. Az észak-koreai rezsim december 10. és 22. között tervezi a rakétakilövést, amit az időjárás is befolyásolhat, Phenjanban ugyanakkor azt is bejelentették, hogy magyar idő szerint éjjel tizenegy és hajnali négy óra közé teszik a fellövést. Csoma szerint nehéz pontosan jósolni ezen az időszakon belül, de úgy véli, hogy mindenképpen a december 19-én esedékes déli választás elé időzítik majd.

„Az északiak törekednek arra, hogy legalább a látszatát fenntartsák annak, hogy szabályosan lövik fel a rakétát” – mondta. A tervezett kilövésről értesítették például a Nemzetközi Tengerészeti Szervezetet (IMO), és a szomszédos országokat is a várható útvonalról, ami nagyjából megfelel majd az áprilisi rakétáéval. Külön figyeltek arra, hogy a rakéta lehetőleg ne Japán felett repüljön el. A tervek szerint az első fokozat a Sárga-tengerbe esik, a második pedig a Fülöp-szigetektől keletre csapódik az óceánba.

Erősítené Kim Dzsongun hatalmát

Az északi rezsim belföldre és külföldre egyaránt ilyen típusú tesztekkel tudja megmutatni a befolyását, mondta Csoma. Ha valóban sikerülne egy műholdat pályára állítaniuk, az nagy elismerés lenne Kim Dzsongunnak, főleg, hogy végig hangsúlyozták, hazai technológiákat, hazai fejlesztéseket használnak. Ez alapvetően ugyanaz a technológia, amit az áprilisi, sikertelen kísérletnél használtak. Ha a mostani sem sikerülne, az önmagában nem veti vissza a rezsimet, „valószínűleg nem az első, és nem is az utolsó hasonló tesztről van szó.”

Az elmúlt egy év tapasztalatai alapján Csoma szerint a külföldi elemzőket is meglepte, hogy látszólag mennyire simán zajlott le a hatalomváltás. Az ország élén Kim Dzsongun elsősorban szimbolikus figura, aki mögött nagybátyja, és nagynénje áll még a háttérbe. A felesége miatt is a hírekbe került Kim Dzsongun viszont láthatóan próbál kitörni a szimbolikus helyzetéből, ennek része volt például a hírhedten konzervatív vezérkari főnök eltávolítása a hatalom közeléből néhány hónapja.

„Alapvetően azt lehet látni, hogy kicsit a 80-as évek végi Kádári Magyarországhoz hasonlóan nagyon sok változás zajlik” – mondta az országban tapasztalható helyzetről szeptemberi észak-koreai útjának tapasztalatairól beszámolva Csoma. Mint mondta, sok új étterem, áruház, szolgáltatási egységek nyíltak, általános a mobilhasználat – ezek mind a helyi fizetőképes kereslet, a nomenklatúra kielégítésére alakultak.

A vidékhez képest a főváros jóval fejlettebb, de vidéken is jobbnak tűnik a helyzet a 2-3 évvel ezelőttihez képest, sok állatot látni az utak mentén. Azt lehet mondani, hogy az ország helyzete sokkal stabilabb, mint a 2000-es évek elején volt, a jövő viszont bizonytalan, mondta a magyar szakértő.

A rakétateszt mellett Kim Dzsongil halálának évfordulóján várhatóan nagyszabású megemlékezések lesznek. Ezek pontos jellegét nem tudni, mivel ez lesz az első ilyen alkalom, de Csoma szerint a Kim Ir Szen századik születésnapja alkalmából tartott áprilisi-májusi ünnepségekhez hasonlókra azért nem kell számítani.

Nem először hatnának a déli választásra

A rezsim belföldi hatalmának megerősítése mellett azonban kifelé is fontos üzenettel bírhatnak a következő hetek észak-koreai történései. A Dél-Koreában tartott elnökválasztásnak nagy a tétje: hatalmon maradnak-e az északiak felé keményebb politikát képviselő konzervatívok, vagy az 1998-2008 között egyszer már két cikluson át elnököt adó liberálisok tudnak győzni. A liberálisok akkoriban szinte feltétel nélküli támogatást nyújtottak a két Korea fejlesztésére, a közös programok azonban nagyrészt befagytak az elmúlt években.

Nem ez lenne az első eset, hogy az északi vezetés különböző erődemonstrációkkal próbált befolyásolni egy déli szavazást. Csoma az 1987-es elnökválasztás esetét hozta fel példaként, amikor hosszú évtizedek katonai diktatúrája után először tartottak közvetlen elnökválasztást, és a liberálisoknak volt is esélyük a győzelemre.

Ugyanakkor Észak-Korea éppen a kampány finisében követte el az elmúlt évtizedek legkomolyabb konfrontációját, Mianmar térségében felrobbantott egy dél-koreai utasszállító repülőt. Ez azonban a liberális jelöltek ellen dolgozott, és továbbra is az aktuális konzervatív elit maradt hatalmon. A rakétateszt ilyen értelemben most is nagyon könnyen a visszájára sülhet el, külső fenyegetés miatt mindig az aktuális, regnáló vezetés erősödik.

A tábornok lánya az emberjogi aktivista ellen

A konzervatív oldal elnökjelöltje a politikai gyökereiket megalapozó Pak Csong Hi tábornok, 1961-től 1979-es meggyilkolásáig dél-koreai elnök lánya, Pak Gün He. A tábornok kvázi tekintélyelvű rendszert valósított meg, de ő indította be az exportorientált gazdaságpolitikát is, ezért megítélése kettős. Lánya akkoriban first ladynek megfelelő szerepet töltött be apja mellett, a fiatalok szerint ugyanakkor nincs gyakorlati politikai tapasztalata. Ellenben jelöltsége is fontos lépcsőfok lehet, korábban ugyanis nem volt példa arra, hogy akár csak a lehetősége felmerült egy női elnökjelöltnek.

A liberális oldalon Mun Dzsein emberjogi ügyvéd indul, aki Ro Mu Hjon 2003 és 2008 között hivatalban lévő elnök politikai örökösének tekinthető. Jelöltsége az utolsó pillanatig kérdéses volt, azonban a másik potenciális induló, An Csolszu üzletember, egyetemi dékán végül egy hete visszalépett, így Mun indulhat a tábornok lánya ellen. A déli választási kampányban kihangsúlyozottan nem szerepelt az észak-koreai helyzet, de egyértelmű a különbség a két oldal között.

Bírálatok özöne

Dél-Korea egyelőre bejelentette, hogy több utasszállító útvonalán változtatnak a rakétateszt miatt, írja az AP. A szöuli vezetés mellett az ENSZ, az Egyesült Államok és Japán is keményen bírálta az északi vezetést a tervezett kilövés miatt. Különösen keményen bírált Oroszország, amiért szerinte Észak-Korea szembemegy az ENSZ BT-ben korábban elfogadott határozatokkal. Kína óva intett bármilyen olyan lépéstől, ami a helyzet súlyosbodásához vezetne.

Csoma szerint ugyanakkor a nemzetközi közösség nagyon már nem tud szigorítani a most érvényben lévő szankciókon, ahogy ezek feloldása sem várható a közeljövőben. Kína ugyanakkor továbbra is támogatja az észak-koreai rezsimet, lényegében ők tartják életben Észak-Koreát. Az észak-koreai vezetés már kezdeményezte a legfelsőbb szintű találkozót az új kínai vezetéssel, habár ez eddig még nem történt meg. Lényegében elsőszámú tevékenységüknek tekintik, hogy demonstrálják, milyen jó kapcsolatban vannak Kínával.

Mindez Dél-Koreának és az Egyesült Államoknak is szól, kicsit zsarolják is ezzel a délieket: ha ők nem tesznek a közös projektek feltámasztásáért, akkor ott vannak a kínaiak. A déli vezetés reakciója viszont elsősorban az elnökválasztástól függ majd.

15%
7990 Ft
6792 Ft