Melinda, Vivien
-4 °C
3 °C

Vallásháborúhoz vezethet a terrorizmus

2012.12.16. 00:55
Megállíthatatlannak látszó erőszakhullám tombol Nigériában. Egy átlagos november végi héten rendőrtiszt vesztette életét egy fővárosi rendőrállomás elleni támadásban, 11 ember halt meg és harminc sebesült meg egy protestáns templom elleni kettős bombatámadásban, valamint 5 halott és számos robbantás volt egy tartományi közigazgatási létesítmény elleni akció során. A terrorcselekményeket mind a nigériai szélsőség iszlamista Boko Haram szervezet számlájára lehet írni, akiknek tagjai néhány napja tűzharcban megöltek egy rendőrfőnököt, az egyórás lövöldözésben pedig a csoport 14 tagja is meghalt. A Boko Haram már egy évtizede létezik, de csak az elmúlt három évben vált a világ egyik legelszántabb, de mégis legismeretlenebb terrorszervezetévé.

A pontos alapítási dátum bizonytalan, de a legtöbb szakértő szerint a Boko Haram nem sokkal az ezredforduló után alakult meg. A szervezet kezdetben békés vallási mozgalomként indult Nigéria északkeleti felében. Alapítója Mohamed Juszuf iskolát hozott létre Borno tartomány fővárosában Maiduguriban, ahol munkanélküli és kiábrándult fiatalokat tanított.

Bornóban az írni és olvasni tudók aránya ma is kétharmaddal alacsonyabb, mint az ország déli felén, a nőknek csak 5 százaléka tud írni. Az egy főre jutó jövedelem fele, az iskolázottsági arány negyede a déli tartományok átlagának. Elterjedt a választási csalás, és hatalmas méreteket ölt a korrupció, tehát nagy igény van bármilyen hatékony szociális szervezetre.

Mohamed Juszuf ebben a környezetben szervezett erőszakmentes, de erősen konzervatív, fundamentalista iszlám mozgalmat maga köré. A név nélküli alakulat hamarosan a Boko Haram nevet kapta, ami helyi hausza nyelven azt jelenti, hogy „a nyugati oktatás bűn”. Mohamed egy interjúban a BBC-nek azt mondta, hogy a nyugati oktatás tönkreteszi az egyistenhitet. Szerinte például az esőt Isten teremtette, és nem a nap által elpárologtatott majd felhőkbe összesűrűsödő víz okozza.

Mohamed Juszuf tagadta a darwinizmust és az evolúciós elméletet, és azt mondta, hogy amennyiben ellentmond Allah tanításainak, akkor azt is elutasítják, hogy a Föld kerek lenne. A Boko Haram (BH) alapítójának ellentmondásos ember volt, kitűnően beszélt angolul és valószínűleg felsőfokú végzettsége is volt. Furcsaságai azonban nem akadályozták abban, hogy népszerű mozgalmat hozzon létre, ami ingyen osztott ételt és nyújtott alapszintű oktatást.

Borno tartomány kormányzója 2002-ben megpróbálta felszámolni a karitatív munkájával egyre nagyobb megbecsülést szerző szervezetet. A BH több száz tagját megölték, de olyan áldozatok is voltak, akik egyáltalán nem kötődtek a csoporthoz. A támadás a kívánt hatás helyett azt érte el, hogy a szervezet nem megroppant, hanem megerősödött.

Mohamed Juszufnak új tagokat sikerült toboroznia, de közülük többeknek már kapcsolatuk volt militáns muszlim szervezetekkel. A Boko Haram radikalizálódott és a tartományi kormányzat erőszakos megdöntését tervezte. 2009-ben a kormányzó más tartományokból hozatott biztonsági erőket, akik megöltek ezer embert, több ezret letartóztattak és végeztek Mohamed Juszuffal is. A hivatalos verzió szerint Mohamed szökni próbált miután őrizetbe vették, de valószínűbb, hogy elfogása után azonnal kivégezték.

Úton a terrorizmus felé

A Boko Haram maradéka a szomszédos országokban szervezte magát újjá. 2010-ben tértek vissza Nigériába, vallásos ellenzéki mozgalom helyett igazi kormányellenes lázadókként. A BH követelési is megváltoztak, és ekkor szerzett nemzetközi hírnevet magának. Az iszlám törvénykezést, a saría bevezetését akarták egész Nigériában, nem csak a muzulmán többségű részeken. A központi kormány megdöntését szervezték, a mozgalom egyes tagja pedig az északi részek elszakadását, egy független iszlám állam megteremtését kívánták.

Nagyobb erőszakos események

2009. július - Az észak-nigériai Bauchi és Maiduguri városokban fegyveres összetűzések robbantak ki a Boko Haram és a rendvédelmi szervek között. Az összecsapásoknak 1000 halálos áldozata volt.

2010. szeptember 7. - A BH több mint 700 rabot szabadít ki Bauchi börtönéből. Egy katona, egy rendőr és Bauchi város két lakója meghalt a szabadító akció során kitört  lövöldözésben.

2010. december - A Boko Haram vállalta magára annak a keresztény templomok elleni robbantásos merényletsorozatnak az elkövetését, amelyben karácsonykor legalább nyolcvanan vesztették életüket Jos városában és környékén.

2011. április - Az elnökválasztás és a kormányzóválasztás idején kibontakozott erőszakhullámban több mint 500-an haltak meg. Az emberölések egy részéért a Boko Haramot tartják felelősnek.

2011. május - Több államban is robbantásokat hajtanak végre az új elnök, Goodluck Jonathan beiktatásának napján.

2011. június 16. - A nigériai fővárosban, Abujában a szövetségi rendőrkapitányság épülete előtt követtek el öngyilkos merényletet.

2011. június 25. - Legkevesebb 25 ember vesztette életét, amikor az északkeleti Maiduguriban három robbanószerkezetet dobtak egy szórakozóhely épületére.

2011. augusztus 25. - A Boko Haram tagjai megtámadták az észak-keleti Gombi város rendőrállomását, ahol megöltek négy rendőrt és egy katonát, majd egy bankhoz hajtottak, ahol végeztek a pénzintézet kilenc dolgozójával, és pénzt vittek el. Egy nappal később 23-an meghaltak Abujában, amikor robbanás történt az ENSZ nigériai képviseleténél.

2011. december - Megismétlődnek az előző évi karácsonyi robbantások. A támadások miatt 40 ember hal meg.

2012. január - Egy nap alatt több mint százan halott van az északi Kano városában miután a BH felszólítja a keresztényeket, hogy hagyják el az északi országrészt.

2012. március - Egy templom elleni robbantásban heten, az azt követő tömegoszlatásban hárman meghalnak.

A célok mellett a módszerek is változtak. A BH kezdetben rendőrökre és rendőrőrsökre támadt. Ezek megmaradtak, de pár véletlenszerű lövés helyett ma már szervezett ostromok vannak. A BH célzott gyilkosságokat is elkövet, olyan vezetők, politikusok, hitszónokok, tanárok, üzletemberek a célpontok, akik felszólalnak ellene. Megjelentek a bombatámadások is, vannak öngyilkos merénylők és időzített robbantások is.

A leginkább aggasztó fejlemény, hogy az elmúlt két évben egyre többször keresztény templomok voltak a Boko Haram célpontjai. A keresztény-ellenes támadások beleillenek a fundamentalista profilba, és gyakorlati szempontból rájátszanak az országon belüli vallási ellentétekre, növelve a zűrzavart. Ezeknek a támadásoknak az áldozatai fegyvertelen civilek, nem katonák vagy rendőrök.

A szervezet mostani legismertebb vezére, Abubakar Shekau keresztények által mecsetek ellen végrehajtott támadásokkal indokolta a muzulmánok „önvédelmének” szükségességét. Videóüzenetében arra figyelmeztette az ország államfőjét, hogy hívei erősebbek, mint a hadsereg, végső soron a fegyveres erőket is le fogják győzni, ha azok tovább folytatják hadjáratukat ellenük.

Vallási megosztottság

A vallási kártya kijátszása hatékony eszköz Nigériában. A tengerparthoz közelebb fekvő déli országrészben a keresztények alkotják a lakosság többségét. Északon viszont a maghreb országai felől érkezett iszlám vallás dominál. Évtizedeken át békességben éltek, üzleteltek egymással keresztények és muzulmánok, vegyes házasságokra is számtalan példa akadt, de két éve fordulat volt.

2010 májusában meghalt Umaru Yar'Adua muzulmán elnök. Az 1999-ben megkötött hatalommegosztási egyezség szerint muzulmán elnöknek kellett volna követnie, de a helyét keresztény alelnöke Goodluck Jonathan vette át. Az északi országrészben élő keresztény kisebbséget sújtó zavargásokban közrejátszik a muzulmánok körében érzett elégedetlenség, hogy az ő soraikból kikerült államfő nem tölthette ki nyolcéves megbízatását.

A muzulmánok további sérelme, hogy a délen kitermelt olaj exportjából származó bevételekből szinte semmi nem jut az északi régiók fejlesztésére. Nigéria Afrika első számú kőolajtermelője (a nemzeti jövedelem 80 százaléka az olajexportból származik), de a lakosság keveset érez az ásványkincs áldásaiból.  Az olajiparra való koncentrálás elsorvasztotta a tradicionális északi textilipart is, így erre se tudnak támaszkodni az északi lakosok.

A szegénység és a vallási intolerancia veszélyes keveréket kezd alkotni Észak-Nigériában. A Boko Haram lecsap a keresztényekre, akik visszatámadnak a muzulmánokra. A felekezetek viszonya megromlott, és hamarosan már a BH-nak sem lesz szüksége provokatív akciók végrehajtására. Maguktól esnek majd egymásnak az emberek, növelve a zűrzavart és elterelve a kormány figyelmét a Boko Haramról. A legrosszabb esetben felekezeti és etnikai törésvonalak mentén is polgárháború alakulhat ki, akárcsak egykor Libanonban.

Tehetetlen kormányzat

Tavalyi beiktatásakor Goodluck Jonathan államfő határozott fellépést helyezett kilátásba mindenféle lázadó csoporttal szemben. Az elnök elsősorban az olajtermelést szabotázsakciókkal rendszeresen megzavaró déli szervezetre, a Niger-delta egyenjogúságáért küzdő mozgalomra (MEND) gondolt. A Boko Haramot kihagyta számításaiból, és ebben követte elődei példáját, akik többször is alábecsülték az északi lázadók jelentőségét.

A kormány válasza a terrorra eddig abban merült ki, hogy a hadsereg még több egységét irányította a muzulmán többségű államokba. Megfigyelők szerint azonban a hadsereg eljárásmódja nem csökkenti, hanem növeli a feszültségeket. Sokan a fegyveres erők brutális fellépését tartják felelősnek azért, hogy az utóbbi időben rohamosan nő a Boko Haram népszerűsége.

Az északiak szerint a hadsereg túl kemény, és az akcióik csak még nagyobb BH támadásokat provokálnak ki, amikben civilek is megsérülnek. Az Amnesty International jelentése szerint gyakori, hogy a biztonsági erők bírósági tárgyalás nélkül, elfogásuk helyszínén végeznek ki feltételezett BH tagokat. Az Economistnak nyilatkozó Lizzy Donnelly Afrika szakértő szerint a kormány csak katonai megoldásban gondolkodik, és nincs rá felkészülve, hogy elbánjon egy olyan dinamikus szervezettel, mint a Boko Haram.

A kormány helyzetét nehezíti, hogy a BH nem egységes, nem teljesen ismert a felső vezetése. Nem lehet biztosan tudni kikkel lehetne tárgyalni, és azt se, hogy miről. Több bűnözői csoport is a Boko Haramto használja fedőszervként. A kormányt is keresték már meg emberek, akik azt állították, hogy a BH-t képviselik, csak azért, hogy pár napra rá a BH cáfolja kapcsolatát ezekkel az emberekkel.

A legnagyobb csoport vezetője a már említett Abubakar Shekau, aki mellett Abubakar Adam Kambar és Kalid al-Barnavi van rajta az USA által keresett terroristák listáján. A szervezetnek nagyjából 30 irányító tagja lehet, de róluk azt se tudni biztosan, hogy Nigériában vannak-e egyáltalán. Lehetséges az is, hogy a BH kapcsolatban áll az al-Kaidával, ez többször is felmerült, de eddig nincsenek megcáfolhatatlan bizonyítékok.

A legtöbb elemző egyetért benne, hogy a 2009 óta háromezer ember haláláért felelős szervezettel egyelőre nem tud majd mit kezdeni az abujai kormány. A mozgalomban le kell választani a radikálisokat a mérsékeltekről, és az utóbbiakkal tárgyalásba kezdeni, míg a kormány visszaszerzi az északi lakosok támogatását. Béke és nyugalom kell, és az egyik megoldás az olajjövedelmek társadalmilag és földrajzilag igazságos elosztása lenne. De abban az országban, amely a Transparency International 183 tagú korrupciós listáján a 143. helyen áll ez megoldhatatlan feladatnak tűnik.