Nem sikerült államfőt választaniuk a cseheknek

Nem sikerült megválasztani az új cseh köztársasági elnököt a közvetlen államfőválasztás szombaton véget ért első fordulójában. A győzelemhez a szavazatok több mint 50 százalékának a megszerzésére lett volna szükség, ami a kilenc jelölt közül senkinek sem sikerült.

A cseh elnökválasztás második fordulójába Milos Zeman és Karel Schwarzenberg jutott  - derült ki a szavazatok több mint 95 százalékának összeszámlálása után. A voksokat számláló cseh statisztikai hivatal szerint Milos Zeman volt miniszterelnök és Karel Schwarzenberg külügyminiszter is közel 25 százalékot kapott.

Zeman és Schwarzenberg mindjárt az első nyilatkozataikban támadták egymást. Schwarzenberg gratulált Zemannak az első fordulóbeli győzelemhez, de mindjárt utána kijelentette, "Zeman a múlt embere", felelős a cseh politikai kultúra hanyatlásáért.

"Igaz, hogy a múlt embere vagyok, mert az utóbbi tíz évben a nagypolitikán kívül álltam" - reagált Zeman a külügyminiszter nyilatkozatára. Hozzátette: tőle eltérően Schwarzenberg valóban a "ma embere", s mint a rendszerváltás utáni legnépszerűtlenebb kormány egyik oszlopos tagja, felelős az adóemelésekért, a nyugdíjreformért és az egyházi kárpótlásért.

"A stabilizációs, de népszerűtlen intézkedésekre szükség volt. A felelőséget vállalom. Ezek következtében Csehország ma stabil állam" - válaszolta mindezekre Schwarzenberg.

Zeman hangsúlyozta, hogy a második fordulóban a választóknak a jobboldali és a baloldali jelölt között kell dönteniük. Leszögezte: bár a baloldal jelöltjének tartja magát, nem fogja kérni a szociáldemokrata párt támogatását. Helyi elemzők szerint a két továbbjutó politikus győzelmi esélyei a második fordulóban nagyon kiegyenlítettek, s a következő két hétben kiélezett kampányra lehet számítani.

Zeman mögé várhatóan felsorakozik a baloldal többsége. Hátránya, hogy bár szociáldemokrata kormányfő volt (1998-2002), a pártot elhagyta, s ma éles ellentétek vannak közötte és a szociáldemokraták vezetése között.

Schwarzenberg számolhat ugyan a jobboldal és a civil szféra többségének támogatásával, de hátrányára van, hogy egy nagyon népszerűtlen kormány tagja, és a koalíciós TOP 09 elnöke. A TOP 09 alelnöke, Miroslav Kalousek pénzügyminiszter jelenleg az ország legnépszerűtlenebb politikusa.

A további öt jelölt jóval kisebb támogatást kapott: Vladimír Franz művész 6,8 százalékot, Zuzana Roithová EP-képviselő 4,9 százalékot, Tána Fischerová szenátor-színésznő 3,2 százalékot, Premysl Sobotka szenátor 2,5 százalékot, Jana Bobosíková, a parlamenten kívüli Suverenita párt elnöke 2,4 százalékot.

A döntő, második fordulóban a két legjobban szerepelt jelölt indul, a győzelemhez elég az egyszerű többség. A választási részvétel meghaladta a 61 százalékot. A második fordulóra két hét múlva, január 25-én és 26-án kerül sor.

Az elnökválasztás első fordulójának meglepetése a korábban nagy favoritnak tartott Fischer harmadik helye, valamint Sobotkának, a kormányzó Polgári Demokratikus Párt (ODS) egyik vezetőjének az utolsó előtti, nyolcadik helyezése.

A csehszlovák, illetve a cseh hagyományokkal szakítva a tavalyi alkotmánymódosítás alapján ezúttal már nem a parlament, hanem közvetlenül a lakosság választja meg Václav Klaus utódját.