Kire hagy 45 ezer fegyverest Afganisztánban Obama?

Egy hete tiltotta meg az amerikai különleges alakulatok bevetését Afganisztán egyik legveszélyesebb, stratégiai jelentőségű tartományában Hamid Karzai afgán elnök. Döntése még akkor is ellenségesnek tűnne, ha nem lett volna teljesen váratlan. Egy évvel a tervezett kivonulás előtt a speciális erők kitiltása a Kabul elleni tálib hadműveletek felvonulási területéről jelentősen megnehezíti az amerikai hadsereg dolgát.

Kell még 45 ezer fegyveres

A különleges egységek az Afgán Helyi Rendőrség (ALP) kiképzésében segédkeztek. Az ártatlannak tűnő név valóban faluszinten szervezett, frissen kiképzett félkatonai alakulatokat takar. Az eredetileg tízezer fősre tervezett ALP-nek most 19 ezer kiképzett harcosa van, és a tavaly még harmincezresre tervezett összlétszámot Obama kormányzata a 2014-es kivonulásig 45 ezerre növelnék.

A gyakorlatilag törzsi alapon szerveződő milícia David Petraeus tábornok ötlete volt. A tavaly veszedelmes viszonyaiba belebukó CIA-igazgató akkor az afganisztáni nemzetközi erők parancsnoka volt. Az ő feladata volt a háború afganizálása, vagyis a harci feladatok fokozatos átadása az afgán biztonsági erőknek.

A nemzetközi erők erre képezték ki a kétszázezres hadsereget és a 150 ezres rendőrséget (ANP), ami valójában egy második hadsereg. Eredetileg ennek a feladata lett volna a területvédelem, de az állomány nagyobbik része tádzsik vagy üzbég, így gyakran előfordult, hogy a pastu vidékeken olyanok szolgáltak, akik még csak nem is beszélték a helyiek nyelvét.

Megoldásból lett probléma

Az ALP elvileg ezt a problémát oldotta volna meg, Hamid Karzai elnök mégis a kezdetektől ellenezte felállítását. Az elnök aggályait nem oszlatta el, hogy az ALP papíron a belügyminiszter alárendeltségébe tartozik, még ha időközben a tádzsik erős ember, Bismillah Khan Mohammadi helyett a pastu Ghulam Mujtaba Patangot nevezte ki, aki javarészt Karzainak köszönheti üstökösszerű karrierjét.

Patang önmagában is érdekes figura, a kommunista hatalomátvétel idején lett rendőr, a párton belüli frakcióharcokban a pastu népi-sztálinista kalkokhoz csatlakozott. A szovjet megszállás és a tálib uralom időszaka hiányzik életrajzaiból, a kettő közti polgárháború idején rendőrtisztként szolgált, 2003-ban pedig az afgán-amerikai Ahmad Ali Jalal nevezte ki rendőrségi összekötőnek a tartományi rekonstrukciós csapatokhoz (PRT). Innentől beindult a karrierje, 2006-ban a tádzsik többségű Pamír régió rendőrfőnöke, majd az ANP kiképzési parancsnoka, majd az országban elterjedt magánhadseregek kiváltására kitalált Afgán Közvédelmi Erő (APPF) felállításáért felelős belügyminiszter-helyettes lett.

De hiába tűnik megbízható kádernek, a törzsi alapon szerveződő ALP helyi alakulatai gyakorlatilag öntevékenyek. Függetlenségük egyértelműen aggasztja Karzait, aki attól is tart, hogy az ALP valójában a távozó amerikaiak magánhadserege lehet. Tény, hogy az amerikaiak nem terveznek teljes kivonulást Afganisztánból. Hogy hány katona marad, még nem dőlt el – a felső becslések tízezer főről szólnak. Az viszont biztos, hogy a főerőt a terrorista csoportok elleni harcra legjobban felkészített különleges erők adnák.

Lopakodó amerikaiak

Azok a kölönleges erők, amelyek az ALP kiképzéséért is felelősek. A katonai zsargonban mentorálásnak nevezett küldetés – amilyet magyar alakulatok is teljesítettek az országban – a gyakorlatban azt jelenti, hogy a különleges erők együtt harcolva tanítják az ALP katonáit az alapvető taktikákra. Karzai múlt heti döntése indokaként ezért hozhatta fel azt, hogy „a Wardakban állomásozó amerikai különleges erők ártatlan emberek zaklatásában, kínzásában, esetenként kivégzésében vesznek részt”.

A wardakiak már hónapok óta panaszkodnak az amerikaiakra. Az utolsó, nagy vihart kavaró esetben állítólag az ALP-vel együtt dolgozó amerikaiak hurcoltak el egy faluból egy diákot, akinek a lefejezett holtteste napokkal később, egy híd alól került elő. A vádak nehezen igazolhatók, de a szövetséges erők, az ISAF egyelőre cáfolni se tudta azokat. Egyelőre még csak annyit mondtak, hogy komolyan veszik a „kötelezettségszegés” vádját, és „messzemenőkig igyekeznek feltárni a tényeket”.

Bármi legyen is a vizsgálat végeredménye, az amerikaiak elvesztették lehetőségüket a beavatkozásra a stratégialag kiemelten fontos tartományban. Ezzel elméletileg Kabul védelme is gyengült, joggal merül fel hát, hogy miért is lépte ezt meg Karzai. Erre az egyetlen magyarázat az, hogy már 2014-re pozícionálja magát, amikor nemcsak az amerikaiak hagyják el az országot, de az ő elnöki ciklusa is lejár. Még ha nem is tudni, ki szerezheti meg a befolyást aaz ALP harcosai felett, azzal biztos nem jár rosszul, ha nem az amerikaiak.