Alajos, Leila
19 °C
34 °C

Észak-Koreának lehet nukleáris robbanószerkezete

2013.04.12. 00:39 Módosítva: 2013-04-12 02:16:38
Az amerikai katonai hírszerzés szerint Phenjannak lehet nukleáris robbanószerkezete, amelyet képes ballisztikus rakétára felszerelni. Obama szerint senki nem akar konfliktust látni a Koreai-félszigeten.

Az amerikai katonai hírszerzés frissített álláspontja szerint Észak-Korea már rendelkezhet olyan kisméretű nukleáris robbanószerkezettel, amelyet képes ballisztikus rakétára felszerelni.

Titkosítás alól feloldva

Korábban a Pentagonhoz tartozó Védelmi Hírszerző Ügynökség (DIA) azon a véleményen volt, hogy az észak-koreaiak nem rendelkeznek megfelelő szakértelemmel ahhoz, hogy hordozórakétára szerelhető robbanótöltetet szereljenek össze.

Azt, hogy az amerikai katonai hírszerzésnek megváltozott az észak-koreai nukleáris fegyverek fejlettségére vonatkozó álláspontja, Doug Lamborn republikánus képviselő hozta nyilvánosságra, aki a kongresszusi meghallgatáson egy hétoldalas, tikos DIA-jelentésnek a titkosítás alól feloldott végkövetkeztéseire hivatkozott.

"A DIA mérsékelt bizonyossággal arra a következtetésre jutott, hogy Északnak olyan nukleáris fegyverei vannak, amelyeket ballisztikus rakéták képesek célba juttatni" - jelentette ki Lamborn képviselő. A DIA-jelentés szerint ugyanakkor az észak-koreai fegyver megbízhatósági foka alacsony lehet. Egyelőre nem lehet tudni, hogy a többi amerikai kémszervezet is osztja-e a katonai hírszerzés véleményét.

Észak-Korea azt állítja, hogy februárban "miniatűr szerkezettel" hajtott végre nukleáris kísérleti robbantást, amiből amerikai és más szakértők arra a következtetésre jutottak, hogy Phenjan rakétára felszerelhető robbanótöltetet fejlesztett ki.

A DIA márciusban készítette el a Lamborn által említett jelentését, derült ki a kongresszus egy vezető munkatársának AP hírügynökség számára adott nyilatkozatából. A dokumentumnak a titkosítás alól feloldott részében a katonai hírszerzés nem fejtette ki, hogy milyen hatósugarú rakétát tudnak az észak-koreaiak nukleáris robbanótöltettel ellátni.

Martin Depmsey tábornok, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke Lamborn képviselőnek arra kérdésére, hogy meg tudja-e erősíteni a DIA-jelentésben foglaltakat, így felelt: "Ön mondta, hogy nem tették közzé (a jelentést), ezért azt (a lehetőséget) választom, hogy nem válaszolok."

Dempsey azt állította, hogy nem látta a jelentést. Szerdán ugyanakkor, a Pentagonban megtartott sajtóértekezleten úgy nyilatkozott, hogy miután Észak-Korea sikeres nukleáris robbantásokat és rakétakísérleteket hajtott végre, "az ennek ellenkezőjére vonatkozó konkrét bizonyíték híján a legrosszabb eshetőséggel kell számolnunk". Az egyesített vezérkar főnöke ezzel indokolta, hogy az Egyesült Államok a közelmúltban megerősítette rakétavédelmi kapacitását a csendes-óceáni térségben.

Chuck Hagel védelmi miniszter a csütörtöki kongresszusi meghallgatáson, amelyen a DIA álláspontjára is fény derült, nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy vajon képes-e Észak-Korea nukleáris csapást mérni amerikai területre.  "De ez nem jelenti azt, hogy nem lesznek erre képesek, nem lesz ilyen képességük, vagy hogy nem dolgoznak ilyenen. Ezért ez a mostani nagyon veszélyes helyzet" - jelentette ki Hagel.

Kim fenyegetéssel akar segélyeket kikényszeríteni

Érdekes megjegyezni, hogy a 16 amerikai hírszerző szolgálat működését koordináló amerikai nemzeti hírszerzés igazgató James Clapper csütörtöki meghallgatásán szó sem esett ilyesmiről. Clapper azt a sokat hallott elemzést adta elő, hogy Észak-Korea harcias retorikája mögött alapvetően az áll, hogy Kim Dzsong Un be akarja bizonyítani: szilárdan kézben tartja a hatalmat.

Az amerikai kémfőnök a képviselőház hírszerzési bizottsága előtt kijelentette, hogy Kim retorikája azt a hagyományos észak-koreai stratégiát követi, amely fenyegetéssel kívánja tárgyalásra és segélynyújtásra kényszeríteni a nemzetközi közösséget.

Clapper úgy vélekedett: a feszültség fokozásával a kommunista rezsim azt akarhatja elérni, hogy a világ ismerje el nukleáris hatalomként. Mint mondta, az ország gazdasága rossz állapotban van, a hadsereg egységeit mezőgazdasági munkára rendelték és folyamatossá vált az Észak-Koreából elszökő emberek áramlása.

Rakétakísérlet Kim Ir Szen szülinapjára

Korábbi japán és dél-koreai sajtóértesülések szerint Észak-Korea befejezte egy újabb rakétakísérlet előkészületeit, és az indítás bármikor várható. Az észak-koreai hadsereg többfajta rakéta elindítására képes.

Kísérletet hajthat végre Scud típusú vagy közepes (1300 kilométer) hatótávolságú Rodong rakétával, valamint a keleti partvidékre a minap telepített Musudan típusú, közepes hatótávolságú ballisztikus rakétával is. Ezekkel a rakétákkal Észak-Korea elérheti Japán egész területét és az Egyesült Államokhoz tartozó csendes-óceáni Guam-szigetet is, ahol támaszpontja van az amerikai hadseregnek.

Észak-Koreában eközben arra is készülnek, hogy április 15-én megünnepeljék Kim Ir Szen államalapító születésnapját. Phenjan általában az ilyen évfordulókra időzíti a katonai erejét fitogtató kísérleteket.

Obama: Senki nem akar konfliktust látni

Barack Obama amerikai elnök szerint az Egyesült Államok diplomáciai úton próbálja meg csökkenteni az Észak-Korea keltette feszültséget, de "minden szükséges lépést" meg fog tenni a saját és a szövetségesei védelmében - jelentette ki .

Obama, aki a Fehér Házban fogadta Ban Ki Munt, az ENSZ (dél-koreai) főtitkárát, rámutatott: "ideje", hogy Phenjan véget vessen a harcias magatartásnak és hogy mérsékelje a feszültséget. "Senki sem akar konfliktust látni a Koreai-félszigeten" - mondta az amerikai elnök.

Az ENSZ-főtitkár méltatta, hogy Washington "mértéktartó" választ adott az észak-koreai retorikára és sürgette, hogy Kína és más országok, amelyek befolyással vannak Phenjanra, lépjenek fel a feszültség csökkentése érdekében.

Obama elnök először szólalt meg a nyilvánosság előtt Észak-Korea ügyében a válság legújabb kiéleződése óta. John Kerry amerikai külügyminiszter csütörtökön kelet-ázsiai körútra indult, amelynek keretében a Koreai-félszigeten kialakult helyzetet fogja megvitatni dél-koreai, kínai és japán vezetőkkel.