Vendel
7 °C
19 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Szerbia belépőt kaphat az EU-ba

2013.04.22. 13:13 Módosítva: 2013-04-22 14:14:00
A szerb kormány és a koszovói parlament is elfogadta a két ország közötti, többek által történelminek tekintett brüsszeli megállapodást. Az EU közvetítésével megszületett egyezmény révén a remények szerint rendeződhet a két ország viszonya, és mindkét fél közelebb kerülhet EU-integrációs céljaihoz.

A kölcsönös kompromisszumokkal tető alá hozott megállapodást az elemzők többsége mérföldkőnek látja a Nyugat-Balkán konfliktusainak rendezésében. Gyakorlati jelentőségén túl egyben szimbolikus esemény is. A kiegyezés jelzi, a helyi nacionalista politikai elitek végleg felismerték, hogy megegyezési kényszerben vannak.

A két ország vezetői személyesen is nagy utat tettek meg: Hashim Thaçi koszovói miniszterelnök éveken át vezette a gerillaszervezetként induló UÇK-t, Ivica Dačić szerb kormányfő pedig Milošević patronáltjaként a háborús években a szerb elnök szóvivője volt.

Ilyen körülmények között sokan nem sok esélyt adtak még néhány hete sem annak, hogy megszülethet a megegyezés Szerbia és a tőle 2008-ban elszakadó Koszovó között. Ehhez ugyanis mindkét félnek olyan súlyos kompromisszumokba kellett belemennie, melyek belpolitikai helyzetüket is komolyan fenyegethetik. Az elmúlt napokban ennek ellenére már körvonalazódni látszott a megállapodás, ami a Catherine Ashton EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője által képviselt uniónak is kiemelt prioritása lett.

Füle kikotyogta

Štefan Füle uniós bővítési biztos pár percel tizenegy óra előtt a Twitteren tette közzé, hogy az Európai Bizottság jóváhagyta Szerbia számára a csatlakozási tárgyalások megkezdését. (Magyar Szó)

A hosszabb ideje zajló tárgyalások végére maradt a legérzékenyebb kérdések megvitatása, elsősorban az észak-koszovói szerb kisebbség jogállásának rendezése. A szerb többségű régió de facto önállóságot élvez, ahol a koszovói albán hatóságoknak a mai napig nincs tényleges hatalmuk. A szerb közvélemény számára kulcskérdés volt az itteni szerb intézmények önállóságának megőrzése. A szerb fél a kvázi-önálló régió elismertetésében bízott, a Boszniai Szerb Köztársaságéhoz hasonló státusz nemzetközi intézményesítésében reménykedve. Albán oldalról ugyanakkor a koszovói állami jogkörök bármiféle formális korlátozását elvileg kizárták, ez Thaçi miniszterelnök bukásával fenyegetett volna.

Bár a most elfogadott megállapodás pontos szövegét még nem hozták nyilvánosságra, sajtóértesülések szerint ez jelentős kompromisszumokat tartalmaz mindkét oldalról. Ezek szerint az oktatás és az egészségügy területén a koszovói szerb kisebbség továbbra is önállóságot élvez majd Észak-Koszovóban, a rendőrség és az igazságszolgáltatás azonban központi állami ellenőrzés alá kerül. Ezzel együtt a szerb önkormányzatok dönthetnek továbbra is a helyi rendőrkapitányok kinevezéséről.

A központi koszovói biztonsági erőket legfeljebb különleges katasztrófahelyzetekben, például földrengéseknél vetnék be, és akkor is csak egyedi NATO-jóváhagyással. Az észak-koszovói szerb területek ezzel olyan különleges státuszt kapnak, amit talán leginkább fél-autonómnak lehetne nevezni.

A megállapodás kapcsán a szerb kormány sietett kijelenteni, hogy abban nincs szó Koszovó állami önállóságának szerb elismeréséről; az elmúlt napokban ezt híresztelte ugyanis a nacionalista ellenzék. Biztosra vehető ugyanakkor, hogy a megállapodás elleni tiltakozások ezzel együtt folytatódni fognak Belgrádban.

Úgy tűnik, nyugati orientációjuk és uniós kapcsolataik elmélyítése érdekében a két félnek nem igazán volt más választása, mint a megállapodás aláírása. Ez volt a feltétele a szerb csatlakozási tárgyalások elindításának, amiről Brüsszel hétfőn hoz – most már bizonyára pozitív – döntést. Koszovói oldalról önállóságuk bővülő nemzetközi elismerésében és teljes jogú ENSZ-tagságban bíznak a megállapodás után, az átlagpolgár számára pedig gyorsan jól érezhető lenne a vízummentes belépés lehetősége az unióba, amiben szintén reménykedhetnek.