Előd
9 °C
17 °C

A kormány véleményezte a Tavares-jelentést

2013.05.15. 17:05 Módosítva: 2013.05.15. 19:27

Elkészült a kormány hivatalos álláspontja az alapjogok magyarországi helyzetét vizsgáló európai parlamenti jelentés tervezetéről, amit a portugál, zöldpárti Rui Tavares mutatott be a múlt hét elején - közölte szerdán magyar újságírókkal Győri Enikő, a Külügyminisztérium európai uniós ügyekért felelős államtitkára.

Az államtitkár elmondta, hogy a dokumentum minden egyes pontját tételesen elemezték, és minden kifogásolt részhez megjegyzést is fűztek. A megjegyzésekkel ellátott jelentéstervezetet még kedden eljuttatták Rui Tavaresnek, akivel az államtitkár szerdán Brüsszelben személyesen is tárgyalt.

Tavares megkapta

Tavares azóta az MTI-nek adott exkluzív interjúban jelezte, hogy megkapta a magyar kormány észrevételeit, és ahol ténybeli tévedések vannak, ott természetesen hajlandó módosítani, pontosítani és kiegészíteni jelentéstervezetét. Úgy vélekedik, hogy sok esetben nem a tények képezik vita tárgyát, hanem azok interpretációja, arról viszont szívesen vitázik, és azzal is tisztában van, hogy sem az EP-bizottság, sem az EP plenáris ülése nem a mostani formájában fogadja el ezt a tervezetet.

"Meg kell mondanom, hogy a javítások listája nem túl hosszú, nem hosszú ugyanis a tervezetben talált ténybeli hibák listája sem. Persze van, amit lehet pontosítani, vagy ki lehet egészíteni, és ezt meg is fogom tenni" - húzta alá. Ő maga is kérte egy ténybeli tévedés korrigálását a magyar kormánytól. Úgy tudja ugyanis, hogy Győri Enikő államtitkár is beszélt arról korábban, és a kormány honlapján is szerepelt, hogy Tavares a kommunista pártban kezdte politikai karrierjét.

"Ez nem igaz. Ahogy az ötvenes évek Amerikájában mondták: nem vagyok és sosem voltam tagja a kommunista pártnak" - szögezte le a portugál politikus, aki egyúttal azt kérte, hogy ez többé ne hangozzon el, mert "félreértésekhez vezethet a jelentéstervezet értelmezésével kapcsolatban".

Tavares az MTI-nek elmondta, hogy tudomásul veszi a magyar kormánynak azt az elképzelését, és egyet is ért azzal, hogy a jelentéstervezetben megfogalmazott ajánlásoknak minden tagállamról szólnia kell, az alapjogokat minden tagállamban be kell tartani.

"Az én mandátumom ugyanakkor arra vonatkozik, hogy Magyarországról készítsek jelentést" - jelentette ki Tavares, kiemelve, hogy a jelentéstervezet készítésekor amennyire csak lehet, arra törekedett, hogy a dokumentum ne csak Magyarországról szóljon, hanem minden tagállamról.

Az uniós szerződés értelmezésével kapcsolatban Tavares az MTI-nek kifejtette: nem kell hierarchiát felállítani a szerződés egyes pontjai között ahhoz, hogy az ember megértse, hogy az egyes cikkek más és más területeket szabályoznak, és összefüggésben állnak egymással.

"Komolyan mondja, hogy az unió alapjait, értékeit lefektető kettes cikk, amely a demokráciáról, a jogállamiságról, az emberi jogokról szól, pontosan ugyanazon a szinten van, mint az, amelyik a migránsok áramlásának kezelését vagy az eurózóna megvalósítását szabályozza?" - tette fel a kérdést Tavares, aki szerint a szerződés világosan kimondja, hogy a kettes cikkben kimondott értékek az Európai Unió alapjai. Ha mindez csak papíron létezik, akkor az unió polgárai joggal mondhatják, hogy az EU nem tette a dolgát, hogy megvédje alapvető jogaikat - emelte ki Tavares, aki a szerződés harmadik cikkére hivatkozva úgy érvelt, hogy az európai intézmények nemcsak passzív felelősséggel viseltetnek az alapjogok érvényesüléséért, hanem aktívan elő is kell azt mozdítaniuk.

A képviselő a kettős mércével kapcsolatos kérdésre úgy reagált, hogy az európai intézményeknek azt is kötelességük biztosítani, hogy ne legyen kettős mérce. Éppen ezért a jelentéstervezetben arra törekedett, hogy az ajánlások azt is szavatolják, az alapjogok mindenkire egyformán, kettős mérce nélkül érvényesek legyenek, vagy olyan mechanizmusok jöjjenek létre, amelyek minden tagállamra egyformán vonatkoznak.

"A kettős mércét el kell kerülni" - szögezte le az EP-képviselő.

Előzmények

Az Európai Parlament állampolgári jogi bizottságának jelentése a hetes cikkely első bekezdésének életbe léptetését javasolja, és visszavonatná a negyedik alkotmánymódosítást – írtuk meg múlt héten a 444.hu értesülése alapján. Az EP jelentéstervezete szerint a nemzeti konzultáció komolytalan volt, az alkotmány egypártinak tekintik, és elfogadását nem előzte meg széles társadalmi párbeszéd. Kifogásolták, hogy a törvénytervezeteket rendre egyéni képviselői indítványokként nyújtotta be a Fidesz. Azt is megállapította, hogy a negyedik alkotmánymódosításban foglaltak életbe lépésével az Alkotmánybíróság már nem tudja betölteni alkotmányvédő szerepét.

Hétfőn arról adtunk hírt, hogy Tavares kész kész javítani és aktualizálni jelentését. A Népszabadságnak azt nyilatkozta, tud olyan kritikákról, amik szerint jelentésében tényszerű hibák vannak, de még nem látta az ezekre való konkrét hivatkozásokat. A képviselő ezért várta, hogy elküldjék ezek listáját.