Bizonyítékai vannak az Egyesült Államoknak arra, hogy Szíriában vegyi fegyvereket is bevetettek – jelentette ki Barack Obama Washongtonban, a török kormányfőt, Recep Tayyip Erdogant fogadva. Az amerikai elnök ugyan további vizsgálódást tartott szükségesnek, ám nyilatozata jelzi, hogy Washington továbbra sem zárja ki a fegyveres beavatkozás lehetőségét a két és fél éve folyó, eddig 80 ezer ember életőt követelő polgárháborúban. Bassar Aszad szíriai elnök visszautasítja a vádat, hogy a hadsereg vegyifegyvereket vetett volna be a harcokban.
Az Egyesült Államok "vörös vonalnak" tekinti a vegyifegyverek használatát, amely nyomán késznek mutatkozik beavatkozni a harcokba a felkelők oldalán. A kezdeményezést Nagy-Britannia és Izrael is támogatja.
Ugyanakkor korántsem egyértelmű, ki veti be valójában a vegyifegyvereket, ha egyáltalán sor került erre: az ENSZ különleges bizottságának tagjaként Carla del Ponte szerint a szarin gázt valószínűleg az ellenzék használta március közepén Aleppóban. „Konkrét a gyanúnk, de nincs mindent eldöntő bizonyítékunk” – mondta május elején a BBC-nek a svájci del Ponte, aki 1999 és 2007 között az egykori Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnökkel foglalkozó hágai Nemzetközi Törvényszék (ICTY) főügyésze volt.
Moszkva szintén vitatja a vádak megalapozottságát, inkább olyan ürügynek tekintve a vegyifegyverrel kapcsolatos állításokat, amelyekkel Washington beavatkozhatna Szíriában. A Kreml kategorikusan ellenzi, hogy külföldi katonai erők jelenjenek meg a közel-keleti országban, megpecsételve ezzel Bassar Aszad sorsát. Az orosz fél azonban hangsúlyozza, nem Aszad hatalomban tartása a célja, csupán az, hogy a váltás, amennyiben elkerülhetetlen, úgy az tárgyalásos úton bonyolódjon le.
A harcigáz bevetéséről szóló videófelvételek eredete és valódisága nem tisztázott, de Törökország bizonyos benne, hogy a Aszad használta azokat a civil lakosság ellen. Erről a török kormányfőújfent tájékoztatta Obamát a tegnapi tárgyalás során.
Az amerikai elnök bejelentette: a szíriai vegyifegyverek fenyegetik az "Egyesült Államok és barátai" biztonságát. „Több lehetséges további lépést készítettünk elő, a dpilomáciaiak mellett katonaiakat is″.
Washington eközben mind határozottabban kifogásolja, hogy Moszkva fegyvereket szállít Damaszkusznak. Az orosz vezetés szerint erre minden lehetősége megvan, hiszen nincs ezt tiltó nemzetközi szankció érvényben – ezt épp Oroszország vétózta meg az ENSZ Biztonsági Tanácsában – így legálisab teljesíti korábban aláírt fegyverszállítási kötelezettségeit. Elutasította azonban azt az izraeli állítást, hogy C-300-as rakétavédelmi rendszert juttatott volna Szíriába. Ugyanakkor Washington kifogásolja a 2011-ben leszállított orosz Jahont rakétákat is, amelyeket Szíria hajók ellen is bevethet.