Bonifác
10 °C
17 °C

Súlyos botrányok sora rázta meg Amerikát

2013.05.20. 00:45
Az egymást érő botrányok hetén van túl Barack Obama kormányzata, mely több ügyben megpróbálta magához ragadni a kezdeményezést, de a republikánusok is minden lehetőséget megragadtak az elnök támadására. Az sem zárható ki, hogy a belpolitikai nehézségeket Obama külpolitikai sikerekkel próbálja majd meg feledtetni, habár egyelőre úgy tűnik, hogy a botrányok nem ütöttek vissza az elnökre.

Kemény héten van túl Barack Obama, miután egymást követő politikai botrányok rázták meg az Egyesült Államokat, amire csak kapkodhatták a fejüket a Fehér Házban. Az adóhivatal botránya mellett robbant az AP-újságírók telefonbeszélgetéseinek lehallgatása, miközben a kabinet a bengázi követség elleni támadás fél éve húzódó ügyében próbálta magához ragadni a kezdeményezést.

Obama még azzal is felháborodást váltott ki a konzervatív körökben, hogy a Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnökkel közösen tartott csütörtöki sajtótájékoztatóján az eleredő esőben díszegyenruhás tengerészgyalogosokkal tartatott esernyőt a fejük fölé. A szolgálati előírás szerint azonban a tengerészgyalogosoknak a tisztelgés miatt tilos esernyőt tartaniuk.

Egyelőre nem tudni, mennyire árnyékolják be Obama második ciklusát a most előtérbe került ügyek, de az biztos, hogy újabb kongresszusi vizsgálóbizottságok kezdik meg a munkát, és a republikánusok lecsaptak a lehetőségre. A CNN felmérése szerint az elnök népszerűségi mutatóját mindenesetre nem befolyásolták az események.

Elővették a nixoni érvelést

Egyes konzervatív csoportok a kampánytámogatásaikat próbálják felturbózni a botrányokra hivatkozva, míg egy republikánus szenátor máris a 39 éve a Watergate-botrány miatt lemondásra kényszerült Richard Nixonhoz hasonlította Obamát, és kijelentette, hogy a csúcson kezdődik a rothadás. Nixon akkor korlát nélkül használható politikai eszközként tekintett a mostani botrányok középpontjában álló adóhivatalra.

Nixonnal szemben ugyanakkor semmi nem utal arra, hogy Obama személyesen rendelt volna el vizsgálatokat, vagy sokkal előbb tisztában lett volna a történtekkel. Más kérdés, hogy önmagában az az érvelés sem alakít ki jó képet, miszerint az elnök folyton csak azután értesült az eseményekről, hogy a botrányok a sajtóban is kirobbantak.

„Azt hiszem, rendbe tudjuk ezt hozni” – mondta Obama, miután kinevezte Daniel Werfelt, a Fehér Ház pénzügyi tanácsadóját az adóhivatal szerdán kirúgatott megbízott vezetőjének helyére. Az IRS élére kinevezett új megbízott vezetőnek 30 napja van, hogy részletesen átvilágítsa az intézmény működését, aztán jelentést írjon Obamának.

Ugyanakkor demokrata elemzők közül is többen lassúnak vagy elhibázottnak látják a Fehér Ház lépéseit, miközben a kongresszusi képviselőik és szenátoraik is próbálták elhatárolni magukat az ügyektől. „Végig rosszul kezeltek mindent” – bírálta a Boston Globe-nak a Fehér Ház válságkommunikációját Lanny Davis, Bill Clinton egyik elnöki tanácsadója és egy krízismenedzsmentről írt könyv szerzője.

Megrengette a botrány az adóhivatalt

A legnagyobb felháborodást az keltette Washingtonban, hogy a pénzügyminisztérium belső vizsgálatáról készített jelentéséből kiderült: az adóhivatal szándékosan vetett alá célzott és pótlólagos vizsgálatnak konzervatív nonprofit csoportokat. Az valóban kizáró tényező lehetett volna az adómentesség megadásában, ha a csoportok részt vesznek politikai kampányban, ugyanakkor a jelentés szerint már a szervezetek nevei alapján szűrték a Tea Partyhoz köthető csoportokat. A jelentés szerint 2010-től vizsgálták másfél éven át szelektíven a kérelmeket, amelyek többségét végül ugyan megadták, de több mint egy éves késedelmek is előfordultak.

Azt még mindig nem lehet pontosan tudni, hogyan is nézett ez ki a gyakorlatban, illetve mennyire magasra érnek a szövevényes ügy szálai, de egyelőre nincs arra utaló jel, hogy például a Fehér Ház is érintett lenne. Az IRS-nél siettek hangsúlyozni, hogy senki sem befolyásolta őket kívülről, a felelősséget pedig megpróbálták két túlbuzgó alkalmazottra hárítani.

Obama tűrhetetlennek és megbocsáthatatlannak nevezte a vizsgálat megállapításait. Steven Miller megbízott vezetőt lemondatták, míg Joseph Grant, az IRS ügyben érintett osztályának vezetője júniusban távozik posztjáról. Obama azt ígérte, minden tőle telhetőt megtesz, hogy ilyen esetek ne fordulhassanak többet elő.

Pénteken J. Russel George, a pénzügyminisztérium adóügyi főellenőre is azt állította, hogy a tavalyi elnökválasztás hajrájában már a tárca több vezetője, köztük a miniszterhelyettes is tisztában volt az IRS-nél folyó belső vizsgálattal. Ezért a republikánusok máris azzal vádolták Obamáékat, hogy megpróbálták elrejteni az ügyet a kampány alatt.

Az AP miatt nem kér bocsánatot

Az adóhivatali ügy mellett robbant ki az AP lehallgatási botránya is. Gary Pruitt, az Associated Press amerikai hírügynökség elnök-vezérigazgatója levélben tiltakozott Eric Holder igazságügyi miniszternél, amiért a kormány 2012 áprilisában és májusában két hónapon át lehallgatta a cég mintegy 20 munkatársának céges- és magántelefonjait. Az AP egy jemeni kiindulópontról tervezett terrortámadást meghiúsító titkos CIA-akcióról szóló riportjával keltette fel a titkosszolgálatok figyelmét.

Az igazságügyi minisztérium az AP-n megjelent információk forrását kutathatta, de az amerikai szokásjog szerint a hírügynökségeket a titkosszolgálatok értesíteni szokták, ha illegális kiszivárogtatást gyanítanak, és hagynak időt nekik az egyeztetésekre, vagy akár a bírósági úton való védekezésre. Ehhez képest az AP elnöke szerint először előző héten értesítették őket a titkos akcióról. Pruitt szerint ráadásul semmi sem indokolt olyan széleskörű adatgyűjtést, amihez még a képviselőházi tudósítóikat is bedrótozták. Az elnök azt mondta, alkotmányellenes volt a minisztérium lépése.

Védekezésében Eric Holder viszont az AP agresszív információszerzési gyakorlatát próbálta kihangsúlyozni. A miniszter egyébként is kijelentette, hogy ő maga összeférhetetlenség miatt már az ügy kezdeti szakaszában kivonta magát a lehallgatásokból, melyeket így helyettese, James Cole rendelt el. A miniszter emellett azzal érvelt, hogy a szivárogtatások egyértelműen amerikai életeket sodortak veszélybe.

Obama csütörtökön kommentálta először az ügyet, és szintén azt mondta, hogy a sajtónak juttatott információk katonák és hírszerzők életét veszélyeztethetik. „Éppen ezért nem kérek elnézést” – jelentette ki. Ugyanakkor azt is hozzátette, hogy támogatna egy olyan törvényt, amivel megtalálnák a helyes egyensúlyt a sajtószabadság és a nemzetbiztonsági érdekek között. A republikánusok kemény támadásaival szemben kiállt Holder mellett.

Több száz oldalnyi levelezés

A bengázi követség elleni támadás fél éve húzódó ügyében is lépett a Fehér Ház a héten, ez ugyanakkor leginkább kármentésre volt jó, miközben újabb muníciót is biztosított a bírálóknak. A Fehér Ház nyilvánosságra hozott több száz oldalnyi emailt, amelyekben a CIA, a külügyminisztérium és a Fehér Ház részletesen megvitatta, mire építsék a kommunikációjukat a bengázi követség elleni támadás után.

A tavaly szeptember 11-i támadás
A tavaly szeptember 11-i támadás

A tavaly szeptember 11-i támadásban Christopher Stevens nagykövet és három másik amerikai is meghalt. A Fehér Ház most azokat a bírálatokat akarja eloszlatni, miszerint Barack Obama és tanácsadói politikai célokra használták fel a nemzetbiztonsági kérdéseket. Obama azzal is megpróbálta átvenni a kezdeményezést, hogy javasolta a törvényhozóknak, szavazzanak meg több költségvetési forrást a követségek védelmére. Obamáék 1,4 milliárd dollárt fordítanának erre abból a pénzből, amit nem költöttek el az iraki háborúban.

Szíria is képbe kerül?

Ha a republikánusokon múlik, akkor a belpolitikai botrányok még biztosan sokáig napirenden maradnak, ugyanakkor Obama mindig is támaszkodhatott a külpolitikai sikereire, ezért ha nagyon szorul a hurok, most sem kizárt, hogy a tengerentúl felé fordul majd. Többen úgy vélik, hogy a belpolitikai fejlemények akár egy esetleges szíriai beavatkozás esélyeire is hatással lehetnek.

Fejlemények ugyanis azon a fronton is történtek. Obama csütörtökön kijelentette, bizonyítékaik vannak arra, hogy Szíriában vegyi fegyvereket is bevetettek. Az amerikai elnök korábban figyelmeztetett, hogy a vegyi fegyverek bevetése fontos határvonal lehet, aminek átlépése akár katonai beavatkozást is vonhat maga után. „A szíriai vegyi fegyverek veszélyeztetik országunk és szövetségeseink biztonságát” – mondta csütörtökön. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a lehetőségek között egy sor diplomáciai és katonai lépés is szerepel, ráadásul további vizsgálódásokat tartott szükségesnek.

Egyelőre azonban úgy tűnik, hogy a botrányok nem ütöttek vissza Obamára. A CNN/ORC hétvégén nyilvánosságra hozott felmérése szerint az elnök népszerűségi mutatója 53 százalékon áll, lényegében nem érintették a hét eseményei. A felmérésből kiderült, hogy mindhárom ügyet nagyon komolyan veszik az amerikaiak, és nem gondolják, hogy a republikánusok túlreagálták volna a történteket. Viszont a többség úgy véli, hogy Obama megfelelő magyarázatokat adott, az IRS esetében pedig a hivatal munkatársai saját szakállukra vizsgálódtak.