További Külföld cikkek
- A TikTok harcot hirdetett az „alkotmányellenes” amerikai tilalom ellen
- Zavar Brüsszelben: Emmanuel Macron felforgathatja az európai politikát
- Őrizetbe vettek egy 16 éves iszlamista fiatalt, aki bombatámadásra készülhetett a párizsi olimpián
- Magyarul szólalt fel Ferenc pápa
- Egy képviselő szabadon engedett egy galambot az Európai Parlamentben
Szeparatizmussal vádolta meg a vajdasági vezetést a szerb kormánypárt azután, hogy a Vajdaság tartományi parlamentje a héten deklarációt fogadott el, amelyben a képviselők kiálltak a terület 1945 nyarán kinyilvánított autonómiája mellett, és azt követelték Belgrádtól, hogy tartsa tiszteletben a szerb alkotmányban megfogalmazott, Vajdaságot illető jogokat.
Fordított felállás
Vajdaság politikai térképe alaposan eltér az országostól: míg Belgrádban a Szerb Haladó Párt (SNS) a legnagyobb erő – koalícióban a kormányfőt adó Szerb Szocialista Párttal (SPS) – addig Újvidéken az országosan ellenzékbe szorult Demokrata Párt (DS) irányít, többek között Vajdasági Magyar Szövetséggel (VMSZ) közösen, amelynek vezetője, Pásztor István egyben a tartományi parlament elnöke is.
A deklaráció elfogadásakor a kormánypárti SNS és a hozzá lojális, de ellenzéki Vojiszlav Kostunica egykori elnök és kormányfő vezette Szerb Demokrata Párt (DSS) ki is vonult az újvidéki ülésteremből, ám ezzel nem tudta megakadályozni, hogy a 120 fős testület többsége megszavazza a deklarációt.
„Ebben a dokumentumban semmi új dolog nincs, egyszerűen rámutat azokra a régóta nyitott alkotmányjogi kérdésekre, amelyeket ideje lenne megválaszolni” – mondta az Indexnek Pásztor István. A vajdasági magyar politikus szerint a deklaráció, amely hangsúlyozza a terület európai értékek melletti kiállását, nemzeti sokszínűségét, csupán a Belgrád és Újvidék között régóta létező feszültségre reagál.
A fenntartások egyik legfontosabb eleme, hogy az 1,9 millió lakosú, 21 ezer négyzetkilométeres tartomány csak egy részét kapja meg a belgrádi költségvetésből neki járó összegnek, miközben a központ többletbevételhez jut a Vajdaságból. – Az országos költségvetés hét százalékát kellene kitennie a vajdasági költségvetésnek, ám a teljes összeget 2007 óta soha nem kapta meg a nettó befizető tartomány – mondta Pásztor, aki szerint a hiány hat év alatt elérte az egymilliárd eurót, ami egy év teljes vajdasági büdzséjével azonos.
„A jelenlegi rendszer kiszipolyozza a térséget, hiszen a pénzek belgrádi visszatartása miatt a fejlesztésekre nem marad forrás a Vajdaságban” – mondta Pásztor.
Tovább csonkolt Szerbia?
A belgrádi vezetés az autonómia szó hallatán az ország szétszakításának kísérletével vádolta meg Újvidéket. Ez érthetőnek tűnik az elmúlt 20 év tapasztalata alapján, Jugoszlávia szétesése és Koszovó kiválásának ismeretében. Bár Koszovó elszakadását Belgrád nem ismeri el, Brüsszel közvetítésével áprilisban lényegében létrejött az ennek tudomásul vételét jelentő megállapodás, amelynek gyakorlati megvalósításáról ma is Brüsszelben tárgyal Ivica Dacsics szerb, és Hasim Thaci koszovói kormányfő.
Pásztor szerint a kormánypártok sokallják a Vajdaság autonómiáját és szeretnék Szerbiát jobban centralizálni. „Ez amolyan pavlovi reflex, pedig a Vajdaság esetében senki sem beszél többről, mint autonómiáról. Csupán az alkotmányba foglaltak betartásáról van szó” – hangsúlyozta Pásztor, megjegyezve, hogy a szeparatizmus vádja azért is értelmetlen, mert a térség 70 százalékát szerbek alkotják. (A magyarok aránya 14 százalék körüli, a többit a horvát, szlovák, ruszin, román, roma és további 20 kisebbség teszi ki.)
Ugyanakkor Pásztor szerint igaz, hogy a tartományi szerbeknek is van „Vajdaság-tudatuk”, és megkülönböztetik magukat az ország többi részének lakóitól. „Ez az érzés egyre erősödik bennük, hiszen ők maguk is szenvedő alanyai a tartomány kiszipolyozásának” – mondta a tartományi parlament elnöke, aláhúzva, hogy a Vajdaság csupán alkotmányos jogaival kíván élni. Kedden a tartományi kormány miniszterelnöke, Bojan Pajtics is hangsúlyozta a B92-nek adott interjújában, hogy a vajdasági szeparatizmus vádja a tartomány minden lakosát sérti .
Politikai játékszer
A helyzet pikantériája azonban, hogy a költségvetési kifizetések visszafogása akkor is jellemző volt, amikor a DS volt kormányon és Borisz Tadics személyében az államfőt is a demokraták adták. Ám a szabálytalanságot a párt csak akkor tette szóvá, amikor országosan ellenzékbe szorult és egyetlen jelentős hátországává a Vajdaság vált. (Nem véletlen, hogy az SNS és az SPS rendkívüli választások kiírását szorgalmazza a Vajdaságban.)
„Becstelenség, hogy a helyzetet a DS saját pártpolitikai helyzetének javítására használná” – rótta meg a Pásztor a pártot, amellyel ő a VMSZ vezetőjeként tartományi szinten szövetségben áll. A magyar politikus szerint azonban nincs szó arról, hogy pártja így csak a legnagyobb pártok vitájának játékszere lenne. „Mi mindig is hangoztattuk, hogy a költségvetési pénzek visszatartása jogtalan, így volt ez akkor is, amikor a DS tartományi képviselői erről óvatosan hallgattak. A mostani helyzet inkább visszaigazolása annak, hogy a történetben a VMSZ-nek igaza volt, és örülünk, hogy most már a DS is ezt vallja” – mondta Pásztor.
Állam az államban
A Kostunica vezette DSS és a vajdasági parlament két kisebb ellenzéki csoportjának kezdeményezésére kedden az Alkotmánybíróságon szakértői meghallgatás kezdődött a Vajdaság 2009-ben elfogadott alapszabályáról. A kérdés lényege, hogy összhangban van-e a dokumentum Szerbia alkotmányával. A DSS-ben úgy látják, hogy a vadasági alapszabály túllép a tartomány keretein és olyan kérdéseket is szabályozni kíván, amelyek az alkotmányra tartoznak. Kifogásolják, hogy az alapszabály fővárosnak nevezi Újvidéket, hivatalosnak ismeri el a szerb cirill formája mellett a latin betűs átírást is, valamint, hogy létrehozta a Vajdasági Tudományos Akadémiát.
Pásztor szerint azonban a keddi meghallgatás sokkal konstruktívabb hangulatban zajlott, mint tavaly, amikor a hatáskörökről folyt vita a testület előtt. Azt a vitát is a DSS kezdeményezte, de csak részsikert ért el: az Alkotmánybíróság döntése nyomán például kérdésessé vált a Vajdaság 2010-ben Brüsszelben megnyitott tartományi képviseletének létjogosultága, ám végül elegendő volt az intézmény elnevezéséből a képviselet szót elhagyni, így a Vajdaság brüsszeli iroda megmaradhatott.
Az Alkotmánybíróság vezetője szerint a mostani ügyben legkorábban az év végére születik döntés. A tét nagy lehet: a vajdasági parlament jogszabályügyi bizottságának vezetője, Stevica Nazarcsics a B92-nek nyilatkozva elmondta: az alapszabály alkotmánybírósági jóváhagyása a későbbiekben az ország más részei számára is jogalapot biztosíthatnak, hogy autonómiára tegyenek szert.