Kiégett autók, rendőrökre zúdított kőzáporok három éjszakája után mostanra nyugodtabb lett a helyzet Stockholm külvárosában, Husbyban, de az öszecsapásokhoz vezető okok továbbra is fennállnak Svédországban.
„Nem volt újabb zavargás, de a fiatalok továbbra is csoportokba verődnek, nem csak Husbyban, de másutt is a városban. Az éjszaka most is hozhat összecsapást, nagy kérdés, hogy sikerül-e ezt megakadályozni" – mondta az Indexnek David Landes. A svéd The Local hírportál főszerkesztője szerint nincs azonban szó arról, hogy a csoportok összehangoltan lépnének fel a rendőrséggel szemben. Szerda hajnalra újabb harminc autót gyújtottak fel, Jakobsbergben megtámadták a rendőrörsöt és megrongáltak két iskolát. Egy nappal korábban a svéd kormányfő, Fredrik Reinfeldt is elismerte, hogy a rendbontások még folytatódhatnak.
A zavargások vasárnap éjszaka kezdődtek, azután, hogy a rendőrség megrohamozta egy 69 éves férfi otthonát, és miután machetével hadonászott, lelőtték. A rendőrség szerint önvédelemből kellett bevetni a lőfegyvert a férfi ellen, aki veszélyeztethette azt a nőt is, akivel magára zárta otthona ajtaját.
„Az ok persze nem ebben a történetben rejlik. A bevándorlók körében nagyobb a munkanélküliség, a fiatalok körében még inkább" – jelezte a konfliktus egyszerre szociális, generációs és etnikai hátterét Landes, aki szerint ennek ellenére váratlan, hogy ilyen helyzet alakulhatott ki Stockholmban. „Volt hasonló pár éve Malmöben, ott is a bevándorlók lakta negyedekben, de nem húzódott el ennyire, mint most” – mondta Landes. A svéd újságíró szerint mégsem várható, hogy a konfliktus révén tovább nőne a szélsőjobb támogatása.
Jöhet a szélsőjobb?
A 2010-es parlamenti választások fordulópontot jelentettek Svédországban: első ízben jutottak parlamentbe a szélsőségesek, ráadásul úgy, hogy sem a jobbközép kormánykoalíció, sem a szociáldemokraták nem jutottak többséghez. (A 349 fős parlamentben 20 helyet kaptak a szélsőségesek, míg a négypárti kormánykoalíció 173-at, a szociáldemokrata ellenzék 156-ot.) Ennek ellenére mindkét nagy oldal jelezte, hogy nem kívánnak együttműködni a Svéd Demokraták elnevezésű párttal. „Azóta, hogy átlépték a négy százalékos parlamenti küszöböt, nem nőtt érdemben a támogatásuk, most is 5-8 százalék között állnak” – mondta Landes, nem tartva attól, hogy a mostani zavargások lenületet adhatnak nekik. „Persze, a zavargásokat is bevethetik érvként, de a történtek ugyanígy szólhatnak amellett is, hogy növelni kell a támogatást és a kormánynak tennie kell a munkahelyteremtésért, hogy elejét vegyük a konfliktusnak” – jegyezte meg az újságíró.
Fotó: Jonathan Nackstrand
Posztgraduális munkanélküliek
A munkanélküliség okozta veszélyre felhívta a figyelmet a dilplomásokat, tudományos fokozattal renelkező munkavállalókat tömörítő "fehérgalléros" SACO szakszervezeti szövetség vezetője is. Göran Arrius szerint a munkaügyi hatóságok felelőssége is, hogy a felsőfokú végzettséggel rendelkező bevándorlóknál is 12 százalék a munkanélküliek aránya, míg svéd születésű diplomások körében csupán 3,5 százalék. A SACO mára konferenciát hívott össze, hogy elősegítse a külföldi diplomások mielőbbi elhelyezkedését a munkaerőpiacon. Ehhez a svéd nyelv elsajátítására indítandó újabb programok mellett a diplomák honosításának gördülékenyebbé tételét szorgalmazzák.