Helén
9 °C
23 °C
Index - In English In English Eng

Eredmények

Karácsony Gergely

Ellenzéki Összefogás
50.78%

Tarlós István

FIDESZ-KDNP
44.19%

Ki mondta, hogy Bécs élhető város?

Bécs egyik szórakozónegyedét és a kikötő egy részét öntötte el a víz. A Duna az osztrák fővárosnál várhatóan péntekig emelkedik, de a város nincs veszélyben. Köszönhető mindez egy hetvenes években létesített, a pesti Margitszigetnél tízszer hosszabb, bár jóval keskenyebb mesterséges szigetnek, ami amúgy is az egyik legjobb dolog a városban.

Ha valaki éppen az elmúlt fél évét töltötte Bécsben, a világ legélhetőbb városa címet többször is elnyert osztrák fővárosban, akkor egy valamiben biztos lehetett: a díjnak semmi köze nincs az időjáráshoz.

A tél kifejezetten hideg volt, sok-sok hóval, majd május elején hirtelen beköszöntött a nyár, de csak pár napig tartott, azóta, kis túlzással, szinte minden áldott nap esik az eső, ezekben a percekben is szakad.

Bécs és Budapest között mindkétszer nehézkessé vált a közlekedés. Most a vasúti közlekedés kiszámíthatatlan, mivel a Zürich/München és Budapest között közlekedő vonatok közelekdése szünetel, vonattal ugyanis az árvíz miatt nem lehet keresztülszelni Ausztriát.

Vészhelyzetben a bécsi Westbanhof információs rendszere bármelyik posztszocialista fővárossal kompatibilis: a hangosbeszélő kizárólag édesanyja nyelvén tájékoztat, angolul nem, az általa és a pénztáros által közölt, valamint a kijelzőn álló információk pedig köszönőviszonyban sincsenek egymással – sem a valósággal. Hétfőn este a 17:48-as railjet például vagy másfél órás késéssel indult el.

Bécsben pedig nincs is igazi árvízi helyzet, nem úgy, mint az ország középső és nyugati részén, ahol például két olyan jelentős tartományi székhely között bénult meg a közlekedés, mint Salzburg és Innsbruck.

Nem volt ez mindig így: az osztrák fővárost fennállása óta többször elöntötte az árvíz. Az első hatásos lépés az állandó áradások ellen a 19. század második felében létesített 450 méter széles ártér volt. Ez védett ugyan, bár a saras pusztaság elég vigasztalan látványt nyújtott nem árvízi időszakban. A hetvenes években gondoltak egyet – ez jó példa arra, miért tekintik Bécset élhető városnak –, és az ártérből medret építettek, a kitermelt földből pedig létesítettek egy 21 kilométer hosszú, 70-200 méter széles csodálatos szigetet, ahol futni, biciklizni, sétálni, fesztiválozni, inni, enni lehet.

Most ennek egy része került víz alá, a Copa Cagrana nevű szórakozónegyed (az osztrákok amúgy betegesen vonzódnak a szóviccekhez, különösen az idegen nyelvűekhez).

Ennél nagyobb baj, hogy reggel betört a víz az A4-es autópálya egyik bevezető szakaszára, megbénítva ezzel a város felé tartó forgalmat; nyolc kilométeres volt a kocsisor. A bécsi kikötő egyes részeit is elöntötte a víz, a hajózás amúgy ettől függetlenül is szünetel.

A vízszint óránként egy centimétert emelkedik, és a legfrissebb számítások szerint pénteken éri el a csúcsot, amiről még nem lehet tudni, hogy alatta marad-e a 2002-es és 1501-es rekordnak. Az viszont biztos, hogy Bécsben az emberek – eltérően Ausztria más részeitől, ahol ketten meghaltak, ketten eltűntek – nincsenek veszélyben.