Tavares aggódik a köztisztviselők megfigyelése miatt
További Külföld cikkek
- Lemondott a lengyel kulturális miniszter, Bartlomiej Sienkiewicz, hogy induljon az EP-választáson
- Meghalt Frank Field, volt munkáspárti miniszter
- David Pressman a kormány békejavaslatát bírálta
- Izrael ismét arra készül, hogy megtámadja Rafah városát
- Magyar Péter hangfelvétele miatt blokkolhatják újra a Magyarországnak járó uniós pénzeket
Az alapjogok magyarországi helyzetéről szóló, a portugál, zöldpárti európai parlamenti képviselő, Rui Tavares által készített jelentéstervezethez benyújtott több mint 550 módosító indítványról vitázott csütörtökön az EP szakbizottsága.
A jelentéstevő elmondta, a magyar kormány is megjegyzéseket fűzött a tervezethez, amelyeket figyelembe is vett. Tavares ugyanakkor nem érti, miért akarnak néppárti képviselők olyan bekezdéseket törölni, amelyek minden tagállamra érvényes alapjogi kötelezettségeket tartalmaznak. Mint elmondta, a törlésre irányuló indítványok 5-6 oldalt vennének ki a több mint 30 oldalas dokumentumból, ami a lényeget is érintené.
Rui Tavares arra is kitért, hogy a nemrég elfogadott nemzetbiztonsági törvényről is szeretne hivatalos fordítást kapni. Egy helyettes ügyészre hivatkozott, aki szerint aggályos a törvénynek az a pontja, hogy egyes közszolgálati tisztviselőket évente kétszer harminc napig meg lehet figyelni, le lehet hallgatni a telefonjukat, és el lehet olvasni az elektronikus levelezésüket.
Tavares szerint félő, hogy ezek a rendelkezések sértik a magánszférához való jogot és a hatalmi ágak szétválasztásának elvét is, de addig nem akar messzemenő következtetést levonni, míg meg nem kapja a jogszabály hivatalos fordítását.
Gál Kinga fideszes EP-képviselő rámutatott, hogy minden olyan passzust törölni szeretnének, amely szubjektív értelmezést tartalmaz, vagy nem a bizottság, hanem a tagállami törvényhozás hatáskörébe tartozik.
Azokat a bekezdéseket is törölni szeretnénk, amelyek kapcsán a bizottság úgy tesz, mintha bíróság vagy törvényszék volna - húzta alá a politikus, aki szerint a dokumentum számos ténybeli tévedést, hibát, torzítást tartalmaz. Gál szerint ez egy politikailag motivált jelentéstervezet, amely kettős mércét alkalmaz.
A liberálisok részéről a svéd Cecilia Wikström arról beszélt, hogy szerinte véget kell vetni annak, hogy a tagállamok nem tartják tiszteletben az alapvető jogokat. Nem szabad, hogy a tagállamok megússzák - mondta a liberális politikus Magyarországgal szemben most el kellene indítani az uniós szerződés 7. cikke 1. pontja szerinti vizsgálatot annak érdekében, hogy kiderüljön: fennáll-e a kockázata Magyarországon annak, hogy sérülhetnek az unió alapértékei.
A portugál jelentéstevő zárszavában maga is kettős mércével vádolta meg azokat a képviselőket, akik szerinte arra hivatkoznak, hogy a szubjektív elemeket akarják eltávolítani a jelentéstervezetből, miközben ők maguk is szubjektív elemeket írnának bele. A hetes cikk alkalmazásával kapcsolatban Tavares óvatosan fogalmazott: azt mondta, nem kellene "a hetes cikkhez rohanni". Világossá tette azt is, hogy a több mint 550 módosító indítvánnyal kapcsolatban igyekszik majd egységes, kompromisszumos megoldásokra törekedni azokban az esetekben, ahol ez lehetséges.
A szakbizottság várhatóan június 19-én szavaz majd a módosító indítványokról, a bizottság által elfogadott jelentéstervezet pedig júliusban kerülhet a strasbourgi plenáris ülés napirendjére, ahol az elfogadás előtt még mindig van lehetőség, hogy az EP-képviselők módosítsanak a szövegen.