Verespatak a hét veszélyeztetett emlék listáján
További Külföld cikkek
- Éhségsztrájkba kezdhetett a börtönben Hegyi-Karabah korábbi vezetője
- Párizsban azzal fenyegetőzött egy férfi, hogy felrobbantja magát
- Újabb országban okoztak áradást a heves esőzések, többen meghaltak
- Felgyújtotta magát egy férfi Donald Trump bírósági tárgyalása közben
- Hét év börtön jár Oroszországban kannabiszos gumicukorért
Durrësi amfiteátrum, Albánia
A római kori, tizenöt-húsz ezer fős amfiteátrumot a hatvanas években fedezték fel. Eddigre a város teljesen körülvette a műemléket, most kihívást jelent az épület visszaintegrálása a város szövetébe, de probléma a kevés forrás és a műemlék hanyag gondozása is.
Ciprusi demilitarizált övezet
A ciprusi török-görög konfliktus egyik melléktermékeként a két állam között megosztott Nikóziában a másfél kilométer széles „senki földjén” tragikusan leromlott a műemlék-épületek állaga. Ezeket az értékes házakat fel kell újítani.
A briançoni erőd, Franciaország
A francia-olasz határon álló erődített város, Briançon a műemlékek nem megfelelő kezelése és a fagy miatt került veszélybe. Az épületegyüttes a tizenhetedik században készült, az Alpok lábánál fekvő város erődítése különleges kihívás volt.
San Benedetto Po reneszánsz kolostora, Olaszország
A tizenegyedik századi épületekkel is rendelkező kolostor-komplexumot csaknem teljesen felújították 2012-ben, de az akkori földrengésekben komolyan megsérültek az épületek. Az épület annyira megsérült, hogy sok részét le kellett zárni a turisták elől.
Setúbal kolostora, Portugália
A tizenötödik századi kolostorban ratifikálták a tordesillasi megállapodást Spanyolország és Portugália közt, amelyben a két ország felosztotta egymás közt az ismert és ismeretlen világot. Az épületet szinte teljesen fel kellene újítani.
Verespataki aranybányák, Románia
Verespatak a több mint háromezer éves aranybányái miatt értékes kulturális emlék, a település alatt 150 kilométernyi bányafolyosó-hálózat húzódik, amelynek jelentős része a római korból maradt fenn. Egy kanadai cég 1997-ben szerzett bányászati engedélyt Verespatak térségében, ahol Európa legnagyobb külszíni aranybányáját készül megnyitni. Ez a település részleges eltüntetésével járna, hogy ciántechnológiás eljárással háromszáz tonna aranyat és ezerhatszáz tonna ezüstöt nyerjen ki a környékbeli hegyekből.
Mardin örmény temploma, Törökország
420-tól 1915-ig, tizenöt évszázadon keresztül volt a szellemi központja a jelentős örmény népességnek a törökországi Mardin városa. Az épület állapota azóta nagyon komolyan leromlott, fele kell újítani.