Putyin egyedül maradhat a G8-on

Szokatlanul éles megosztottsághoz vezethet a G8-on a szíriai helyzet megítélése. Az álláspontok nem közeledtek a külső beavatkozást ellenző Oroszország és a Bassar Aszad rezsimje ellen fellázadt erők támogatása mellett kiálló Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország között. David Cameron brit kormányfő szerint elképzelhető, hogy a keddi zárónapon olyan közös állásfoglalás születik, amelyet csak a G8 hét tagja (a fenti három mellett Japán, Kanada, Németország és Olaszország) ír alá, Oroszország pedig nem. Igaz, a Reutersnek nyilatkozva az egyik tárgyalódelegáció meg nem nevezett forrása szerint a hétfői vacsora alatti tárgyalások jól haladtak, most több esélye van egy közös kommünikének, mint tegnap.

Egyetértés a nézeteltérésben

A G8-csúcs észak-írországi helyszínén Barack Obama és Vlagyimir Putyin hétfőn külön is tárgyaltak. Közös sajtótájékoztatójukon ugyan mindketten hangsúlyozták az eddig már 93 ezer halálos áldozatot követelt szíriai polgárháború lezárásának fontosságát, ám hozzátették: a rendezés módját illetően nincs egyetértés. Lényegében ez volt az egyetlen megállapítás, amelyben Szíria kapcsán egyetértettek.

Moszkva továbbra is fenntartja magának a jogot, hogy korábbi szerződéseinek megfelelően fegyvereket, légvédelmi rendszereket szállítson Damaszkusznak. Ezt nyíltan elítélte a találkozón Francois Hollande is. „Hogyan engedhető meg az orosz szállítás, miközben a kevés fegyverrel rendelkező ellenzék tagjait leölik” – idézte az AFP a francia elnököt, aki szerint aligha érhető el megállapodás a kérdésben a kétnapos csúcstalálkozón.

Van vegyi fegyver vagy nincs?

Az orosz fél egyúttal rossz szemmel nézi, hogy Washington már nem zárja ki az ellenzék fegyveres támogatásának lehetőségét. Az amerikai hivatkozás alapja – Párizzsal és Londonnal egyetértésben –, hogy Aszad erői állítólag vegyi fegyvert vetettek be a felkelők és a civilek ellen. Moszkva a vád megalapozottságát vitatja. (Hasonló kétségeket fogalmazott meg korábban Carla del Ponte is, az ENSZ Szíriával foglalkozó bizottságának tagjaként. Az ex-Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnökkel foglalkozó Hágai Törvényszék egykori főügyésze szerint az ellenzék is bevethette a vegyi fegyvereket.)

Ahhoz képest, hogy a Fehér Ház a múlt héten a szír ellenzék támogatásának növeléséről döntött a szíriai vegyi fegyverekre hivatkozva, váratlan, hogy Obama a sajtótájékoztatón lehetséges vegyi fegyverekről beszélt, és nem kezelte azokat bizonyított tényként. Elmondta, hogy a vegyi fegyverek terjedésének megakadályozása közös érdeke Moszkvának és Washingtonnak is.

Genf eltemetve?

Bár a jelenlegi helyzetben úgy tűnik, hogy a Szíriáról szóló, Genfbe tervezett konferencián nem lesz megegyezés, a rendezvénnyel kapcsolatban mindketten optimistán nyilatkoztak. (Igaz, a konferencia időpontja mind későbbre tolódik, eredetileg május végére, majd júniusra tervezték. A megrendezésről szóló megállapodás John Kerry amerikai külügyminiszter moszkvai látogatásán született május elején, akkor a hírt nagy áttörésként értékelték a felek.) A G8 csúcs után viszont már nem valószínű, hogy a konferenciára sor kerülhet augusztusig – tudatta a Reuters.

Van, amiben nincs vita

A Szírián kívüli témákban azonban már több volt az egyetértés a két fél között: mindketten üdvözölték az iráni elnökválasztás eredményét – amely szerint a mérsékeltnek mondott Haszan Rohani győzött –, kiálltak a terrorizmus elleni harccal kapcsolatos együttműködés fontossága mellett. Ezenkívül kiemelték a két ország elkötelezettségét az atomfegyverek terjedésének visszaszorításában. Ezt erősíti meg az a tény, hogy a két ország atomarzenáljának csökkentéséről szóló, még 1992-ben kötött és most hétfőn lejárt szerződést sikerült egy újabbal pótolni, még a múlt héten.

Három T

Bár a vita Szíria körül alakult ki, a rendezvény meghirdetett fő vitapontja valójában nem ez volt, hanem a kereskedelem, átláthatóság, adó hármasának kérdésköre, amelyet angol megfelelőik alapján – trade, transparency, tax – a "három T" elnevezést kapta a nemzetközi sajtóban.

A globális adóelkerülés becslések szerint évi 3 ezer milliárd dollárral rövidíti meg világszerte az országok költségvetését (ez névértéken 30 év magyar GDP-jének felel meg), és a magánszemélyek 32 ezer milliárd dollárt rejtegetnek adóparadicsomokban az adóhatóságok elől.

A házigazda, David Cameron szerint a rendszer átláthatóbbá tétele és a pénzforgalom jobb ellenőrzése hathatós eszköze lehet a terrorizmus elleni harcnak is.

A csúcs első napján megállapodás született arról is, hogy a július folyamán megkezdődnek a kétoldalú szabadkereskedelmi tárgyalások az Egyesült Államok és az EU között. A brit kormányfő szerint a történelem legnagyobb mértékű szabadkereskedelmi megállapodása évente 118 milliárd euró többletet jelent az európai, és 95 milliárd eurót az amerikai gazdaság számára.