Etelka, Aletta
1 °C
12 °C
Index - In English In English Eng

Hágában dúl a bálnaháború

2013.07.17. 01:20
Miközben évek óta szabályos haditengerészeti összecsapások zajlanak az Antarktisz körüli Déli-óceánon, Ausztrália úgy döntött, jogi eszközökkel zúzza szét a japán bálnavadászatot. Ezért a Nemzetközi Törvényszékhez fordult, hogy megállítsa a tudományos célokra hivatkozó, de kereskedelmi mennyiségű bálnát leölő Japánt. A precedens értékű per végeredménye azon fog múlni, aktivista lesz-e a bíróság, azaz leteszi-e voksát a környezetvédelem mellett. A szakértők tehát szócsatáznak, a bálnavédők pedig csendben készítik fel hajóikat az idei bálnaháborúra.

A Déli-óceánon évtizedek óta tomboló bálnaháború végére Hágában kerülhet pont, miután Ausztrália két éve jogi úton támadta meg Japán gyakorlatát, a meghallgatások pedig kedden érnek véget. „Azt akarjuk, hogy állítsák le a kereskedelmi célú bálnavadászatot, ez pedig magában foglalja az ún. tudományos célú bálnavadászati programot, amit Japán több éve folytat" – jelentette ki Mark Dreyfus ausztrál főügyész a hollandiai Hágában, a Nemzetközi Törvényszéken.

A japán bálnavadászatnak a számadatok szerint túl nagy anyagi haszna nincs, inkább egy luxushagyományt szolgál ki, nem feltétlen tudományos végcéllal. A meghallgatások csak június 26-án indultak be, miközben Új-Zéland és a Sea Shepherd bálnavédő szervezet is támogató szakértőket küldött az ausztrál küldöttségnek.

Az ausztrál-japán bálnaügyi hidegháború azonban már korábban elkezdődött. 1999-ben Ausztrália úgy döntött, a Déli-óceánt, azaz az Antarktisz körüli, Ausztrália-közeli vizeket egyfajta védett bálnarezervátummá nyilvánítja, ahol tilos a vadászat. Pedig Japánnak legális kvótái vannak évi 935 csukabálna, 50 közönséges barázdásbálna és 50 hosszúszárnyú bálna elejtésére (ez utóbbit felfüggesztették).

Dreyfus és országa most abban bíznak, a következő vadászati szezon kezdete előtt nekik kedvező ítélet születik Hágában, és Japán végleg letehet a szokásáról. Ebben erősen reménykednek, mivel fellebbezés az ítélet ellen nincs, így Japán is bejelentette, elfogadja a döntést, bármi legyen is az.

Ez lenne a tudomány?

Skandináv vadászok

Norvégia és Izland az 1986-os egyezmény ellenére sem tettek le a bálnavadászatról, de csökken az elejtett bálnáik száma. Norvégia meg is állapított egy limitet, évi 500 bálnát ejtenek el a vadászok, akik a BBC szerint a halaik ritkításával vádolják a bálnákat. Izland zömmel Japánba szállít bálnahúst (a Hvalur nevű cég az egyeduralkodó), de az utóbbi két évben annyira visszaesett a fogyasztás Japánban, hogy 2010 óta egy idei lett volna az első szállítmány. Azonban a hat konténernyi bálnahúst a múlt héten fordítottak vissza Hamburgból. A rotterdami kikötő pedig bejelentette, rajta keresztül többé nem haladhat át bálnahús.

Az ausztrálok álláspontja egyértelmű: Japán kereskedelmi halászatot folytat, szemben a nemzetközi egyezmények által engedett (és Tokió által hangoztatott) tudományos halászattal. Az elejtett bálnák húsa ugyanis éttermek asztalaira és boltok polcaira kerül. Az ausztrálok felhozták Izlandot és Norvégiát is, mint a bálnavadászatot kisléptékben és más módszerekkel művelő államokat, habár Reykjavík és Oslo sem volt mindig szent.

A bálnászatot 1946-ban szabályozta a mai formájában a Nemzetközi Bálnavadászati Bizottság, Japán az 1986-os szinte teljes betiltás után találta meg a mai kiskaput, azaz hogy nincs leírva az egyezményben, mi számít tudományos célnak. A kritikusok viszont hevesen támadják őket, hiszen szerintük nem kéne a bálnák megfigyeléséhez ennyi állatot lemészárolni – írja a Guardian.

A japán kormány államilag támogatja a bálnavadászflotta fenntartását. A New York Times ugyanakkor idézi Norijuki Sikata japán delegációs szóvivőt, aki szerint félmillió csukabálna úszkál az Antarktisz körül, ezért az évi több száz kifogása fenntartható mértékű. Volt, hogy Hága joghatóságát is megkérdőjelezték az ügyben, miközben Ausztráliát kulturális imperializmussal vádolják, magyarán hogy a japán kultúrát elnyomva a saját értékrendjét akarja rájuk erőltetni.

Japán arra is hivatkozik, hogy csak a tudomány, a megőrzés és fenntarthatóság szentháromságában mozog. Az ausztrál kormány erre azonban egy kemény számadatot dobott be: Japán 1986 óta 10 ezer bálnát ölt meg (a pontos fogási adatokat itt találja). A szigetországot is megosztja az ügy, nagyon sokan ellenzik hazájuk bálnászatát. Ezt jól jelzi, hogy a bálnahúsfogyasztás az 1960-as szint 1 százalékára esett vissza, és 5000 tonna bálnahús vár eladásra a hűtőházakban.

Japán ráadásul mindeközben szabályos tengeri háborút vív a Sea Shepherd aktivista mozgalommal, amely kvázi hadihajókkal támadja agresszíven a télen kirajzó japán bálnászflottát: tavaly többek között ezért a kvótánál jóval kevesebb, 103 csukabálnát ejtettek el.

Mit mondanak a tanúk?

Az első meghallgatott szakértő, az ausztrálok által felkért Marc Mangel amerikai biológus szerint nyomós kérdésnek kell lennie annak, aminek vizsgálatáért meg kell ölni egy állatot. A perbe beavatkozó Új-Zéland szerint Japán sajátos taktikát követ: úgy szemezget önkényesen a bálnaegyezményből álláspontja igazolására, mintha textildarabkákból fércelne össze egy plédet.

Ezzel szemben a japán álláspontot támogató francia professzor, Alain Pellet szerint a bálnaegyezmény nyolcadik cikkelye félreérthetetlen, kimondja, hogy bármely állam biztosíthatja állampolgárainak, hogy tudományos céllal elejtsenek bálnákat (illetve bizonyos őslakos népcsoportok Grönlandon, Alaszkában, Szibériában és a karibi Saint Vincenten létfenntartás céljából megtehetik ugyanezt). Alan Boyle az Edinburgh-i Egyetemről szintén az ausztrál álláspontot támadta, mondván a japán JARPA II nevű bálnaprogram is a fenntartható bálnalétszámot tartja szem előtt, és a program hasznosságáról beszélt – írja az ausztrál Age.

Nem egy könnyű eset

„Ha ez egy könnyen megoldható ügy lett volna, az előző ausztrál kormányoknak nem lettek volna kétségeik" – nyilatkozta a Guardiannek Don Rothwell, az Ausztrál Nemzeti Egyetem nemzetközi jogásza. Szerinte precedens nélküli a mostani per, így bármi lehet a végkimenetele.

„Minden állam, ami érintett volt a bálnavadászat kérdésében, annak idején elfogadta a bálnavadászattal kapcsolatos egyezményt. Ennek megsértését rója fel Ausztrália mint egyik részes fél Japánnak, egy másik részes félnek" – magyarázta az Indexnek a per lényegét Lattmann Tamás, a Nemzetközi Közszolgálati Egyetem adjunktusa. Mivel mindkét fél részese az egyezménynek, és korábban mindketten tettek olyan nyilatkozatot, ami peres ügyekben elismeri Hága joghatóságát, elvileg nincs akadálya a pernek.

„Ez egy kötelező, nem fellebbezhető ítélet lesz" – mondta Lattmann, aki szerint ha a bíróság az ausztrál félnek ad igazat, az ítélet Japánban is „automatikusan belső jogi kötelezettséggé alakulhat". Így a japán kormánynak kötelessége lesz lépni, amit akár később japán bíróság is kikényszeríthet. A trükkök persze megvannak, de az utóbbi esetnek kellemetlen politikai hatásai lehetnek.

Példának felhozta az izraeli biztonsági falról alkotott nemzetközi bírósági tanácsadó véleményt, ami elítélte a fal építését. Tel-Aviv legyintett erre, de egy későbbi konkrét ügyben az izraeli legfelsőbb bíróság mégis hivatkozott a kormányzat által semmibe vett nemzetközi bírósági véleményre. A mostani ítélet attól is függ majd, aktivista lesz-e a bíróság, azaz előremutató döntést akar-e hozni a környezetvédelem terén, bár „a japán álláspont tarthatatlanságát még ilyen aktivizmus nélkül is meg lehet állapítani" – tette hozzá.

A meghallgatások július 16-ig tartanak, ítéletet 2013 végén hozhat a 16 bíróból álló tanács. A kétoldalú kapcsolatok valószínűleg nem sérülnek emiatt komolyan. A japán delegációt vezető Kodzsi Curuoka külügyminiszter-helyettes is az „erős kétoldalú köteléket" emelte ki egy nyilatkozatában.

A cápákért fognak küzdeni

Megkerestük a japán bálnavadászokkal évek óta szívós harcot vívó Sea Shepherd mozgalmat is a per miatt, kérdéseinkre Alex Cornelissen kapitány, a mozgalom globális igazgatója válaszolt. „Japán túl régóta folytatja a kereskedelmi bálnavadászatot, és itt az ideje, hogy a nemzetközi közösség, azaz a Nemzetközi Törvényszék megálljt parancsoljon ennek" – írta. Egy esetleges japán győzelemben nem bíznak, de ennek ellenére folyamatosan készítik fel a hajóikat a következő szezon összecsapásaira.

Ha – reményeik szerint – az ausztrálok nyernek, „az fantasztikus lenne", szerinte ugyanis a túlterhelt óceánok részben fellélegezhetnének, ők pedig másra fordíthatnák az erőforrásaikat. „A cápauszonyipar elleni fellépés biztosan a listánk élén szerepel" – jelentette ki Cornelissen. A két európai bálnásznemzettől, Izlandtól és Norvégiától pedig szerinte már nem kell tartani, ellenük a politikai nyomás is elég egyrészt, másrészt kikopóban van a bálnahúsfogyasztás mindkét államban.