Hortenzia, Gergő
8 °C
16 °C
Index - In English In English Eng

Nem segítette az ellenséget a Wikileaks-szivárogtató

2013.07.30. 19:17 Módosítva: 2013.07.30. 20:45
A Wikileaksnek szivárogtató Bradley Manninget felmentették a legsúlyosabb vádpontban, de tizenkilenc másikban bűnösnek találták. A büntetése ismertetését szerdán kezdik meg, akár több mint száz évet is kaphat.

A marylandi Fort Meade hadbíróságán a bíró felmentette a Wikileaksnek több százezer dokumentumot kiszivárogtató Bradley Manninget a legsúlyosabb, az ellenség segítése vádpontban, tizenkilenc másikban azonban bűnösnek mondták ki a közlegényt.

A legsúlyosabb mellett egy másik, „a nemzetbiztonsághoz kötődő információk jogosulatlan birtoklásához" kapcsolódó vádpontban is felmentették Manninget. A kiszivárogtatót viszont többek között öt kémkedési és öt lopással összefüggő vádpontban is elítélték, írja a BBC.

Manning tíz vádpontban már korábban elismerte bűnösségét, csak ezekért 20 év börtönt kaphat. Az ellenség segítéséért akár halálra is ítélhették volna, de az ügyész életfogytiglani börtönt kért rá a vádpontban, ezt sikerült most elkerülnie.

Az csak később, akár hetek múlva derül ki, hogy pontosan mennyi ideig kell börtönbe vonulnia Manningnek, büntetését szerdán kezdik ismertetni. A vádpontok alapján a Fort Meade bázis egyik ezredese szerint akár 136 év börtön is várhatna rá. Ugyanakkor a Telegraph szerint sok mozgástere van a bírónak a börtönévek kiszabásánál.

A bíró nem indokolta döntését, de jelezte, hogy írásos indoklást ad majd közre. Elemzők szerint precedenst teremthetett volna, ha Manninget kiszivárogtatóként bűnösnek találják az ellenség segítése vádpontban, mivel nem közvetlenül adott át titkos adatokat például az al-Kaidának, de így is fontos üzenete lehet annak, hogy végül hány év börtönt kap.

Többek között az Amnesty International és az American Civil Liberties Union is úgy vélte, hogy az amerikai kormány üzenetet küldött Manning perével.

Hétszázezer titkos irat

Manninget azzal vádolták, hogy titkosított diplomáciai táviratokat, és Irakban végrehajtott amerikai akciókat bemutató videókat juttatott el a Wikileakshez 2009 novembere és 2010 májusa között, amikor hírszerzési elemzőként Bagdadban dolgozott. A közlegény a SIPRNetről, az amerikai védelmi minisztériumnak szinte az egész világot behálózó belső hálózatáról töltötte le az anyagokat.

Manning félmillió, az iraki és az afganisztáni háborúból származó katonai jelentést, és az amerikai nagykövetségeken készült 250 ezer diplomáciai táviratot adott át a Wikileaks-nek. A dokumentumokból többek között kiderült, hogy a szaúdi király újabb Musarrafot akart volna Pakisztánban, Sarkozy nőügyei aggasztották az amerikai diplomatákat, és magas rangú észak-koreai tisztviselők szöktek délre.

A Wikileaksnek eljuttatott anyagok között volt az a 2007-es hírhedt videofelvétel is, amin egy amerikai Apache helikopter 11 embert – köztük a Reuters egyik fotósát – is megölt Bagdadban.

Kimásolgatta az adatokat

Manning az egyik iraki hírszerzési egységhez volt beosztva, és annak ellenére is hozzáférhetett biztonsági informatikai hálózatokhoz, hogy csak közkatona volt. Manning meghallgatásán azt állította, hogy először csak saját használatra másolta le a dokumentumokat egy pendrive-ra, ugyanakkor minél többet olvasott el belőlük, annál inkább aggasztotta, amit megtudott.

Állítása szerint amikor 2010 januárjában szabadságra hazautazott az Egyesült Államokba, akkor magával vitte az adatokat, amiket aztán felajánlott a Washington Postnak és a New York Timesnak is, de a lapok elutasították. Így fordult a Wikileakshez.

Később nyilvánosságra hozott levelei szerint nagyon unatkozott, ezért internetes fórumokon töltötte az idejét, ahol egy volt hekkerrel is felvette a kapcsolatot. Azért bukott le, mert elmondta neki, hogy titkos dokumentumokat szerzett, amiket elküldött a Wikileaksnek. Az esetleges bűnrészességtől tartó hekker azonban feljelentette Manninget, és a levelezésüket is átadta.

2010. május 26-án tartóztatták le Manninget, aki előbb hónapokra egy kuvaiti börtönbe került, ahonnan végül egy Washingtonhoz közeli katonai bázisra szállították. Miután döntöttek arról, hogy ügyét hadbíróságnak kell tárgyalnia, 2012. februárjában emeltek hivatalosan is vádat ellene a marylandi Fort Meade-ben. Az ellenség megsegítése mellett többek között a hadsereg biztonsági szabályzatának megszegésével, számítógépes csalással, köztulajdonnal és állami okiratokkal való visszaéléssel vádolták Manninget.

Mennyi kárt okozhatott?

A hadbíróság idén júniusban kezdte tárgyalni ügyét. Az ügyész érvelése szerint rendszerszerűen töltött le adatokat magának, és képesítése miatt is tisztában kellett volna lennie azzal, hogy a kiszivárogtatott dokumentumokat az al-Kaida emberei is elérhetik. A táviratok alapján kideríthető adott esetben, kik az amerikai titkosszolgálatok informátorai ellenséges országokban, őket veszélybe sodorhatta a kiszivárogtatás.

Manning védőügyvédei elsősorban három érvelést hangsúlyoztak: a fiatal katonának soha nem lett volna szabad titkosított anyaghoz hozzáférnie, a munkahelyi biztonsági intézkedések megmagyarázhatatlanul lazák voltak, ráadásul a kérdéses anyag és információk egyébként is csak minimális kárt okoztak a nemzetbiztonságnak.

David Coombs ügyvéd azt is hangsúlyozta, hogy Manningban nem volt „rossz szándék”, ami indokolná az ellenség segítése vádpontot. Ráadásul nem a Wikileaksnek, hanem közvetlenül a terrorszervezeteknek adta volna át az információkat, ha ártani akart volna. Manningről több forrás is azt állította, hogy alkalmatlan volt a szolgálatra, alkalmazkodási zavart állapítottak meg nála, de a hadsereg ezt figyelmen kívül hagyva mégis Irakba küldte.

Így is hosszú időre börtönbe mehet

Manning az ellene emelt huszonkét vádpont közül tízben bűnösnek vallotta magát. Ezek olyan kisebb súlyú vádpontok voltak, mint a dokumentumok átadása a Wikileaksnek, amelyekért egyenként így is 2-2 éves, összesen 20 évnyi börtönbüntetést szabhatnak ki rá. Ugyanakkor nem tartotta magát bűnösnek a súlyosabb vádpontokban, így az ellenség segítésében, vagyis tagadta, hogy a Wikileaksen keresztül akarta volna tájékoztatni az al-Kaidát.

Manning többek között azt vallotta, hogy a háború valódi árára akarta felhívni a figyelmet, és vitát akart kezdeményezni az amerikai külpolitika és hadsereg működéséről. Mint mondta, tiszta a lelkiismerete tette miatt. A Wirednek elküldött levelezéséből is egy túlzottan lelkes idealistának tűnt.

Snowden is kiemelte

Manninget az amerikai kormányzat árulónak tartja, ugyanakkor a háborúellenes és az információszabadságért küzdő aktivisták hősként tekintenek rá, és neve még biztosan sokáig az amerikai média előterében marad.

Többen úgy vélték, hogy Manning elhúzódó fogvatartásával az volt az egyik cél, hogy vallomást csikarjanak ki belőle Julian Assange ellen. Assange már több mint egy éve Ecuador londoni nagykövetségén bujkál. Rendszeresen beszélt Manningről, még a nagykövetség erkélyéről is követelte a szabadon engedését. A Wikileaks alapítója szerint az ellenség segítése vád nagyon súlyos támadás a tényfeltáró újságírás ellen. Az egyik legnagyobb kérdés az ítélet előtt éppen az volt, hogy a bíró a Wikileakset a sajtó részének vagy pedig csupán egy, a kiszivárogtatóknak létrehozott portálnak tekinti-e.

Az amerikai titkos adatgyűjtési botrány főszereplője, a továbbra is a Seremetyjevói reptér tranzitjában tartózkodó Edward Snowden is azt mondta a példaként felhozott Manningről, hogy „embertelen módon” tartják fogva.