2024. július 14. 21:00
Spanyolország
Anglia

Ki elől menekült ide az ukrán politikus?

2013.08.14. 00:05
Julija Tyimosenko után Viktor Janukovicshoz állt az itthoni letartóztatása után menedéket kért ukrán politikus, Alekszandr Sepeljev. Az ügyének az egyik koronatanúja klímaszerelés közben kizuhant az ablakon – októberben. Sepeljev esetleges kiadatása befolyásolhatja az EU és Ukrajna közeledését is.

Kijevi elemzők csak epizódszereplőnek tekintik azt az ukrán képviselőt, akit az Interpol körözése nyomán Budapesten tartóztattak le július elején, és aki elfogása után politikai menedékjogot kért Magyarországtól (ennek elbírálása hónapokig tarthat). A hazájában sikkasztásért és gyilkosságra való felbújtásért keresett 43 éves Alekszandr Sepeljev azonban a szerteágazó kapcsolatai és az ellene felhozott vádak súlya alapján befolyásosabbnak tűnik, mint amilyennek kevéssé látványos politikai szereplései alapján gondolható.

Mivel a bankkár-képviselőnek az ukrán politika minden oldaláról voltak pártfogói – ennek megfelelően ellenfelei is – nehéz megjósolni, hogy miként hatna Magyarország és Ukrajna kapcsolatára a kiadatási kérelem budapesti elutasítása.

Hintázó képviselők

„És ha nem fizet adót, amiért aztán eljárást indítanak ellene, az is politika? Elvégre valamilyen szinten minden üzletember érintett a politikában" – reagált az ügyre az Indexnek Dmitrij Vidrin. A politikus-politológus szerint azért sem állja meg a helyét a politikai bosszú vádja, mert nem világos, hogy melyik oldal imidzsét rombolná jobban Sepeljev ügye: a férfi ugyan 2006-ban, majd az előrehozott választáson 2007-ben is Julija Tyimosenko Blokkja (BJUT) listáján szerzett mandátumot, ám 2010-es kizárása után egy évvel már az elnökválasztást Tyimosenko ellenében megnyert Viktor Janukovicsot támogató Régiók Pártja (PR) soraiban ült. (Igaz, innen tavaly februárban kilépett, függetlenként folytatva munkáját.)

„Ebben semmi meglepő nincs, alig találni olyan képviselőt, aki csak egy frakcióban ült. Én is voltam a BJUT képviselője” – hozott egy közeli példát Vidrin, aki jelenleg Janukovics egyik elnöki tanácsadója.

Nem egy a sok közül

„Nem publikus figura, kevés hatása volt a politikai folyamatokra” – mondta szokatlan összhangban Vlagyimir Lanovoj egykori elnökjelölt, majd az államfői posztot 2010-ig betöltő Viktor Juscsenko gazdasági ügyekben illetékes tanácsadója, valamint Mihail Pogrebinszkij politológus. Vidrinhez hasonlóan az ügy nem túl nagy jelentőségére és épp ezért kevés információra hivatkozva rövidre zárták a beszélgetést.

Hogy ez az általánosan elterjedt vélemény Ukrajnálban, azt támasztja alá Jurij Butuszov cikke is a zn.ua portálján. „Nem kavart a hír nagy vihart. Nagy dolog, egy képviselő, aki korrupt” – írta Sepeljev magyarországi elfogásának ukrajnai fogadtatásáról. Az újságíró szerint azonban kiadatása esetén az ellene zajló per az ország legjelentősebb eseménye lesz, amely meghatározhatja a fő politikai erők egymáshoz való viszonyát és érinthetik a Ukrajna legfelsőbb politikai vezetését is.

Vallomás után kiesett az ablakon

Az ukrán ügyészség gyanúja szerint óriási pénzek mozogtak az elmúlt évtized során a számtalan bankkal kapcsolatban álló, és pénzintézeteket személyesen is birtokló Sepeljev közelében. Például az a 35 milliárd hrivnya (1 hrivnya most nagyjából 28 forint, az összeg akkori árfolyamon 3,1 milliárd euró volt), amit a Rodovid Bank megmentésére költött el a kormány 2009-ben.

Az akkori kormányfő, Tyimosenko – aki az EU fenntartásai ellenére tavaly óta hétéves börtönbüntetését tölti az előnytelennek ítélt orosz-ukrán gázszerződés jogosulatlannak tartott aláírása miatt – Sepeljevet bízta meg a bank konszolidációjának ellenőrzésével. Eközben a bank Sepeljev feleségétől egy irodát is bérelt, amelynek fiktívnek tűnő átalakítására 24 millió hrivnyát fizetett ki a bank. Az asszonyt ennek az ügynek a kapcsán szintén körözték.

Sepeljeven azonban nem a fenti összeget, hanem 315 millió hrivnyát keresnek, amit a korábban Belaruszban letartóztatott – és jelenleg is ott lévő – állítólagos üzlettársával, Pavel Borulkóval játszottak át az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) betétesek védelmére fenntartott alapjából. Az ügyészség szerint nagyjából ezerötszáz strómanszámlát nyitottak, így szereztek jogosultságot a kártérítésre.

A Rodovid Bank egyik pénzügyi vezetője egyébként 2011 októberében vallomást tett az Ukrán Nemzetbiztonsági Tanácsnál (SZBU). Ám a koronatanú, Gennagyij Piszkun másnap életét vesztette: a gazdag üzletember saját donyecki otthonának ablakából esett ki, miközben a légkondicionálót akarta megjavítani. Októberben.

Kicsi a világ

A donyecki központú kelet-ukrajnai térség Janukovics hátországának számít, innen származik Sepeljev és apósa is, Mihail Fridental nagyvállalkozó – aki egyébként másik lánya révén a PR színeiben politizáló parlamenti elnök, Alekszandr Ribak fiának apósa is.

De Sepeljev jól ismerte a szintén ebből a régióból indult Szergej Arbuzovot is, aki az Ukrán Nemzeti Bank elnöki posztját alig 34 évesen szerezte meg 2010-ben. A fiatal politikus tavaly vált meg posztjától, hogy elfoglalja a kormányfőhelyettesi posztot. Mellesleg Arbuzov is megjárta Janukovics ellenzékének sorait: a narancsos forradalom után 2005-ben a Viktor Juscsenko elnök vezette Mi Ukrajnánk (NU) tagja volt.

Ugyanakkor korábban a Janukovics legidősebb fiának, Alekszandrnak az érdekeltségébe tartozó donyecki Privatbank pénzügyeit intézte, és közreműködött abban is, hogy a családhoz kerüljön Sepeljev első bankja, az Ukrbizneszbank is. A „zsebbank” egyes források szerint fontos szerepet játszott Janukovicsék pénzügyeinek intézésében, különösen a narancsos forradalom ellenzéki éveiben.

Janukovics hátországa – még pontosabban Konsztantyinovka települése – sok más befolyásos vezetőt adott: innen származik a legfőbb ügyész, a belügyminiszter és a már említett Borulko is. De a térséghez köti előélete az SZBU januárban kinevezett új vezetőjét, Alekszandr Jakimenkót is.

Régóta jeleztek

Sepeljevet a pénzek elsíbolásában állítólag játszott szerepe mellett azért is keresik, mert az ügyészség szerint ő rendelte meg a Rodovid Bank korábbi tulajdonosának likvidálását. Igaz, Szergej Gyagyecsko szerencsésen megúszta az autóját ért fegyveres támadást.

Az SZBU már tavaly áprilisban bejelentette, hogy összegyűjtötték a bizonyítékokat Sepeljev ellen, ennek ellenére a mentességet élvező képviselő helyzete nem változott. Csak decemberben hagyta el az országot, egy nappal azelőtt, hogy körözni kezdték volna. Kézenfekvő volt, hogy Kanadába megy, mert bár Ukrajna tiltja a kettős állampolgárságot, Sepeljevnek volt kanadai útlevele is.

A férfi azonban Európában volt. Július elején Németországból utazott Magyarországra. Budapesten állítólag azon bukott le, hogy Ukrajnában lévő ismerősei köszöntötték őt születésnapján, és az ő lehallgatott mobiltelefonjuk révén kiderült, hogy Sepeljev épp merre jár.

Kinek az érdeke?

Ennyi barát mellett nem világos, hogy milyen csoport volt érdekelt a Sepeljev elleni ügy melegen tartásában. Kézenfekvő lenne, hogy Sepeljev letartóztatásával az ügyészség olyan információk megszerzésében bízik, amelyeket a Tyimosenko elleni újabb perek előkészítéséhez használhat fel. Jelenleg ugyanis egy gyilkossági per van folyamatban a volt kormányfő ellen. Eszerint Timosenko ölette meg 1996-ban Jevgenyij Scserbany üzletembert és parlamenti képviselőt. (A férfi mellesleg szintén Konsztantyinovkában született.) Egyelőre azonban megfenekleni látszik az ügy a bíróságon.

Ám épp a Janukovics családdal fenntartott üzleti, és a PR-rel meglévő politikai kapcsolat miatt kényelmetlenséget is okozhat a vezetésnek egy Sepeljev elleni per. Korábban ráadásul épp Tyimosenko kormánya idején merültek fel visszaélésekkel kapcsolatos vádak Sepeljevvel szemben: akkor a Prominvesztbank bedöntésével vádolta meg őt az SZBU vezetője. (Igaz, Nalivajcsenko nem feltétlenül számított akkor sem Timosenko szövetségesének, így Sepeljev akkori megávdolása nem állt okvetlenül a BJUT érdekében.) A Prominvesztbankot egyébként végül az orosz állami Vnyesekonombank (VEB) vette meg – őket Magyarországon is jól ismerjük a Malév-sztoriból és most a Dunaferr-leépítések apropóján is.

Moszkvának egyébként jól jöhet, hogy Sepeljevet egy EU-tagországban fogták el. A történet ugyanis tovább nehezítheti az EU és Ukrajna közötti társulási szerződés régóta húzódó aláírását. A Kreml rossz szemmel nézi, hogy Janukovics óvatosan ingázik Brüsszel és Moszkva között, ahelyett, hogy egyértelműen az utóbbit választaná, például az orosz-belarusz-kazah vámunióhoz való csatlakozással.

Mihez kezdjen Budapest?

Sepeljev minden irányban meglévő kapcsolatai miatt nehéz eldönteni, minek is örülne jobban Viktor Janukovics: ha a férfit kiadják, úgy a meginduló perben könnyen a jelenlegi vezetésre is terhelő információk is elhangozhatnak. Ha viszont túl sok titok lengi körül az eljárást, akkor a külvilág azzal vádolhatná Kijevet, hogy politikai alapon jár el, márpedig ez a vád Tyimosenko pere kapcsán is elhangzott. Egyelőre az EU épp erre hivatkozva igyekezett többször elodázni az EU és Ukrajna közötti társulási szerződés aláírását is, amire most a Keleti Partnerség novemberben esedékes vilniusi csúcsán kerülhetne sor.

Az aláírás további elodázásának szándékát sejtetheti az is, ha végül Budapest menedékkérelmet ad Sepeljevnek: ha a Tyimosenko elleni, Brüsszel szerint kézivezérelt bíróságon lezajlott per alkalmas hivatkozási alap volt a halasztásra, akkor egy ellenzéki pártot megjárt bankár politikai menedékkérelmének jóváhagyása legalább ennyire jó érv lehet.