Paulina
20 °C
35 °C

Amerika belebombázna a szíriai káoszba

2013.08.27. 17:07 Módosítva: 2013.08.27. 17:47
Miközben az ENSZ ellenőrei az előző heti állítólagos vegyifegyver-támadás helyszínén vizsgálódnak, folyamatos az egyeztetés, a Fehér Ház retorikája pedig egyre erősödik – Oroszország és Kína ellenkezése ellenére minden korábbinál közelebb került egy esetleges nyugati beavatkozás a szíriai polgárháborúba. Szíria ugyanakkor nemcsak a modern légvédelem miatt nem Líbia, a vegyi fegyverek is új dimenziót jelentenek, és a felkelők között sincs elég szövetségesük a beavatkozáson gondolkozó országoknak. Könnyen lehet azonban, hogy a káoszt csak elmélyíti a beavatkozás, hiszen nem világos, ki is venné át Aszad után a hatalmat. Az ország körüli vita ráadásul az 1945 óta kialakult világrendbe is belekavarhat, miután felmerült, hogy az ENSZ BT-ben vétójoggal rendelkező Oroszországot és Kínát megkerülve indítanák a beavatkozást.

Nagyhatalmi szakítópróbává vált a szíriai konfliktus, amely már az 1945-ben kialakult nemzetközi rendszert is fenyegeti, miután az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjai mindeddig nem tudtak konszenzust kialakítani a harmadi éve dúló polgárháború ügyében. A beavatkozást Oroszország és Kína ellenzi, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország mind határozottabban támogatja. A patthelyzetből a a nyugatiak szerint az ENSZ BT megkerülésével lehetne kiutat találni, ami viszont alááshatja a szervezet tekintélyét.

Keményen agyalnak

Habár rájuk lőttek út közben, ezért egyszer vissza is kellett fordulniuk, de az ENSZ szakértői hétfőn megérkeztek a helyszínre, amit állítólag vegyifegyver-támadás ért előző héten, 1300-an meghaltak. A keddi vizsgálatokat végül szerdára kellett halasztaniuk, egyelőre nem tudni, pontosan mikor adnak ki állásfoglalást.

ENSZ megfigyelők egy damaszkuszi kórházban
ENSZ megfigyelők egy damaszkuszi kórházban
Fotó: - / AFP

Ám néhány napos huzavona után hiába egyezett bele a szíriai vezetés vasárnap, hogy a szakértők másnap meglátogathassák a helyszínt. A Fehér Ház Reutersnek nyilatkozó forrása szerint már nem lehet hitelesen összegyűjteni a mintákat, és a szemtanúk beszámolói szerint egyébként is kevés kétség van afelől, hogy a támadás valóban megtörtént.

Erre utal az is, hogy az ENSZ jelentését meg sem várva az amerikai külügyminiszter azt nyilatkozta: tagadhatatlan és megbocsáthatatlan, hogy Szíriában a múlt héten vegyitámadást intéztek a kormányerők a felkelők ellen. John Kerry azt mondta, Barack Obama amerikai elnök mérlegeli a megfelelő válaszlépést. A szíriai rezsim azzal vádolta Kerryt, hogy hazudott, és semmibe vette az ENSZ-ellenőrök megbízatását. Szakértők szerint Kerry a CIA egyelőre még nem nyilvános saját vizsgálati eredményeinek áttanulmányozása után mert ilyen erős kijelentéseket tenni, és mindez arra utalhat, hogy már fel akarják készíteni a közvéleményt egy esetleges amerikai beavatkozásra.

A Wall Street Journal forrásai szerint Obama elsősorban a Biztonsági Tanács felhatalmazásával lépne, de Oroszország és Kína ellenkezése miatt az egyéb lehetőségeket is mérlegelik. Obama szombat este hosszasan beszélt Cameronnal is, majd vasárnap este Francois Hollande francia elnökkel egyeztetett összehangolt válaszról. A beavatkozáshoz feltehetően arra hivatkoznának, hogy Aszad humanitárius katasztrófát okozott a vegyi fegyverek bevetésével.

Bejelentették, hogy az amerikai erők készek lépni a szíriai vezetés ellen, a katonai erőiket pedig úgy helyezik el, hogy bármilyen döntést végrehajthassanak, drónokkal felszerelve négy rombolójuk van a Földközi-tenger térségében. A Washington Post szerint egy legfeljebb két napig tartó légi csapásról gondolkoznak, az NBC News szerint három napig tartana az akció. Egyelőre még a hírszerzés sem adta le a végső jelentését az előző szerdai támadásról, és a BBC szerint Obama megpróbálja a legnagyobb nemzetközi támogatást maga mögé állítani, mielőtt elszánná magát a beavatkozásra a lassan két és fél éve tartó szíriai polgárháborúba, amiben eddig közel 100 ezren haltak meg.

Egyes szakértők szerint addig sem valószínű amerikai csapás, amíg az ENSZ vegyifegyver-ellenőrei Szíriában vannak. Ehhez képest az NBC-nek egy amerikai tisztviselő arról beszélt, hogy már akár csütörtökön megkezdődhetnek a rakétacsapások. Eszerint a korlátozott akcióval elsősorban üzenetet küldenének Bassár el-Aszad szíriai elnöknek.

Ötmilliárd dollárnyi fegyver

Oroszország ugyanakkor provokációról beszélt, és már párhuzamot vont a 2003-as iraki invázió elrendelésével, amit később kiderült, hogy alaptalan vádak alapján indítottak meg. Oroszország és Kína vétójoga miatt több Szíriával kapcsolatos határozat bukott meg vagy puhult fel az ENSZ BT-ben.

Moszkva kategorikusan elutasítja olyan határozat elfogadását, amely lehetővé tenné a külföldi katonai beavatkozást a szíriai polgárháborúban. Moszkvának komoly érdekei fűződnek a szíriai rezsim fenntartásához: Aszad az egyik legnagyobb felvásárlója az orosz haditechnikának, 2020-ig több mint ötmilliárd dollár összértékre becsült szerződése van érvényben. A legérzékenyebb részt a C-300-as légvédelmi rakéták jelentik. A rendszerből négyet rendelt meg Szíria egymilliárd dollár értékben, még 2011-ben. Putyin júniusban azt mondta, hogy nem akarják megbontani a közel-keleti erőegyensúlyt, ezért a szerződést egyelőre nem teljesítették. Nemzetközi szankciók híján azonban semmi sem tiltja, hogy az egyezségnek eleget tegyenek.

A tizenkét Mig-29-es vadászgép eladására vonatkozó szerződés ugyanakkor az orosz fél kész teljesíteni. A hírek szerint így tett 2012-ben is, amikor 36 Jak-130-as oktató vadászgép leszállítását kezdte meg egy 2011-es szerződés alapján. Aszad az Izvesztyijában hétfőn megjelent interjújában kijelentette, hogy Moszkva nem állt el egyetlen szerződésétől sem, ami pedig a leszállításokat illeti, nem nyilatkozhat róluk, hiszen azok államtitkokat képeznek.

Ám a hadiipari megrendeléseknél és Oroszország utolsó ex-szovjet területen kívüli tengeri kikötőjénél – amely a szíriai Tartuszban van – sokkal fontosabb Moszkva számára, hogy Szíria területén keresztül ne épüljön gázvezeték, amely újabb Európa újabb energiaforrásává válna, tovább csökkentve az EU energiafelhasználásának negyedét – a keleti tagok, így Magyarország esetében akár 90 százalékát – biztosító orosz földgáz súlyát. Az orosz felet Szaúd-Arábia felkereste egy bőkezű ajánlattal, amelyben az olajmonarchia ígéretet tett volna arra, hogy nem építi meg a gázvezetéket, ám a múlt heti ajánlatot Moszkva elutasította.

Az ENSZ nélkül is léphetnek?

Miután az ENSZ BT-ben láthatóan nem jön létre olyan konszenzus, mint két éve Líbia esetében – Oroszország akkor tartózkodásával lehetővé tette az intervenciót jóváhagyó határozat elfogadását – a Nyugat alternatív megoldásokat keres. „Hogy lehetséges-e az ENSZ BT teljes egysége hiányában is válaszolni a vegyifegyveres támadásra? Egyértelműen igen, hiszen elfogadhatatlan volna, ha ilyen bűncselekményekre nem lehetne reagálni” – jelentette ki William Hague brit külügyminiszter a BBC-nek adott interjújában.

Hague szerint már rég véget lehetett volna vetni a szíriai háborúnak, ha egységesen lépett volna fel az ENSZ BT, ám ez Kína és Oroszország miatt meghiúsult. „Bárhogy is döntünk, lépéseink összhangban fognak állni a nemzetközi joggal” – tette hozzá a brit külügyminiszter. Az orosz külügyminiszter a brit nyilatkozatokra reagálva kijelentette: nem szabad a múlt hibáit megismételni. Szergej Lavrov szerint a nemzetközi jog megsértése volna, ha az ENSZ BT határozata nélkül avatkoznának be.

„Nem tekinthető jogszerűnek a katonai intervenció az ENSZ BT határozatának hiányában” – mondta a lehetőségekről az Indexnek Valki László. A nemzetközi jogász szerint a NATO 1999-es jugoszláviai beavatkozása miatt merült fel komolyan a kérdés, hogy humanitárius katasztrófa esetén mely jogosítványok szükségesek az intervencióhoz.

Az ENSZ közgyűlésének 2005-ben tartott csúcsértekezletén arra jutottak, hogy humanitárius intervenció esetében is szükség van a BT felhatalmazására. Ez viszont egyben azt is jelenti, hogy a mostanihoz hasonló véleménykülönbségek miatt akkor is elmaradhat a beavatkozás, ha az egyébként szükséges lenne. „A vezető országoknak időnként cselekedniük kell, de a mostani helyzetben a beavatkozás csak erkölcsileg és politikailag lenne igazolható, jogilag nem” – mondta Valki.

Obama feladta a labdát

Az amerikai elnök tavaly augusztusában beszélt arról, hogy a vegyi fegyverek bevetése az a határ, amelyet átlépve nemzetközi beavatkozással kell szembenéznie Aszadnak. Obama nyilatkozata után jelentek meg az ellenzéki hírek arról, hogy a szíriai hadsereg e tekintetben már rég átlépte a Rubicont, és civileket támadott ideggázzal. Egyértelmű bizonyítékot azonban nem sikerült találni, ám a nyugati politikusok mind határozottabban fogalmaztak Aszad vegyifegyvereit illetően. (Eközben Moszkva múltbeli hibák megismétlésének veszélyéről beszélt, vélhetően az iraki atomfegyverekre való hivatkozásra utalva, amelyekről kiderült, hogy alaptalanok voltak.)

Az amerikai elnök azonban egyre inkább kényszerpályán van: nyilatkozatai után könnyen értelmezhetnék megfutamodásnak a beavatkozás elmaradását, még akkor is, ha az ENSZ ellenőrei nem találnak megbízható nyomokat a vegyi támadásról. Az eredményt ugyanis úgy is értelmezheti a nemzetközi közvélemény, hogy Aszad csak ügyesen elodázta a vizsgálatot, hogy ne legyen bizonyíték. Az amerikai hátraarc emellett jelzést adhat más államoknak is, hogy – amennyiben Aszad valóban bevetette vegyifegyvereit – egy ilyen támadást meg lehet úszni nemzetközi következmények nélkül.

A legnagyobb probléma azonban a vegyifegyver körüli vizsgálatokkal éppen az, hogy annak eredményét nem fogadja el mindenki végső érvként: ha találnak nyomot, akkor Moszkva, Irán, Kína és mindenekelőtt a Szíriai vezetés azt mondhatja, hogy azok az ellenzéktől származnak mert a nemzetközi beavatkozás kiprovokálása érdekében maguk vetették be a fegyvert, ha viszont nem találnak nyomot, arra a nyugatiak mondhatják, hogy Szíria addig húzta az időt, amíg a nyomok eltűntek.

Az ENSZ részéről csupán egyetlen ember jelezte, hogy az ellenzéki provokációban lehet valami: a világszervezet szíriai ügyekben illetékes megbízottja, Carla del Ponte – a jugoszláv háborús bűnök ügyében eljáró hágai Nemzetközi Törvényszék egykori főügyésze – májusban kijelentette, közvetett bizonyítékok jelzik, hogy az ellenzék szarin gázt vethetett be. Állítását a Fehér Ház szóvivője, Jay Carney csekély valószínűségűnek minősítette. Del Ponte azóta nem nyilatkozott az ügyben.

A vegyi fegyver új dimenziót teremt

Az ENSZ BT megkerülése biztosan komoly bírálatot és kiszámíthatatlan lépéseket válthatna ki Oroszországból és Kínából is, Irán pedig már vasárnap is komoly következményekkel fenyegetőzött, amennyiben Washington átlépi a határt Szíria ügyében. Ugyanakkor még a külföldi reakciókat leszámítva sem egyértelmű a döntés a beavatkozásról, ugyanis számos kihívás merül fel.

A New York Times szerint a forgatókönyvek között szerepel a vegyi fegyvereket tároló bázisok lebombázása, valamint más katonai és kormányzati épületek támadása is. A szíriai rezsim már elismerte, hogy vannak vegyi fegyverei. Összesen öt katonai komplexum van, ahol vegyi fegyvereket gyártanak – al-Safirban, Hamában, Homszban, Latakiában és Palmirában. A vegyi fegyverek használatára vonatkozó korlátozást, a Vegyifegyver-tilalmi egyezményt (Chemical Weapon Convention, CWC) nem írták alá.

Nem tudni, mennyi vegyi fegyver lehet Szíriában, de Aszad uralma alatt kimondatlanul is megfelelt a külföldi országoknak, hogy ha meg nem is semmisítették ezeket, de biztonságban őrizték. Most sokan attól tartanak, hogy a polgárháborús káoszban a készletek szélsőségesekhez, vagy akár terroristacsoportokhoz kerülhetnek vagy akár már kerültek is. Simon Peresz izraeli elnök vasárnap már érintette a kérdést. Szerinte a vegyi fegyverek nem maradhatnak Szíriában, bármennyibe is kerül az elszállításuk vagy megsemmisítésük.

A líbiai bombázásokhoz képest a vegyi fegyverek egészen új dimenziót adnak egy szíriai beavatkozásnak, csak légi támadással nehezen lehetne ugyanis biztosítani a készleteket. A légi csapások hatékonyságát ráadásul csökkenti, hogy a többek között az oroszok által felszerelt szír légvédelem kifejezetten ütőképes és modern. A Washington Post úgy véli, hogy nem lehetne egy gyors támadással megrendíteni Aszadot, ezért elhúzódó légi háború alakulna ki. Azzal is számolni kell, hogy Martin Dempsey tábornok vezérkari főnök szerint már egy repüléstilalmi övezet felállítása is egymilliárd dollárba kerülne havonta.

Aszad nem készült bukásra

Ugyanakkor már a szíriai belső viszonyok miatt is borzasztó nehéz felvázolni olyan forgatókönyvet, ami kimerülne egy gyors beavatkozásban. Az Economist szerint az elmúlt időszak harcai lényegében a frontvonalak megszilárdulásáról, Szíria fokozatos három részre szakadásáról szóltak, ezzel mindenképpen számolniuk kell a külföldi hatalmaknak.

Tavaly még úgy tűnt, hogy szépen lassan elfogy Aszad mögül a hadserege, de az Economist szerint az elmúlt fél évben visszaesett a dezertálók száma. Mindent összevetve a rezsimnek nagyjából 240 ezer fegyverese lehet, míg a rendkívül vegyes összetételű ellenzék legfeljebb 150 ezer harcost tudhat a soraiban. Néhány külföldi légiósra is támaszkodhat Aszad, a libanoni Hezbollah és Irán is küldött katonákat Szíriába.

Ez azt is jelenti, hogy a kormányerők a még mindig jelentős felszerelésbeli előnyükkel sem tudják már teljesen felőrölni a felkelőket, akik viszont nem tudják megingatni Aszad erősségeit. A kormányerők előző szerdán, a vegyi támadás idején keményen bombázták a Damaszkusz körüli területet, de Aleppo környékén is katonai sikereket értek el az elmúlt időszakban. A felkelők augusztus elején elsősorban a szíriai elnök hátországot adó Latakia körzetében nyomultak előre, több települést is megszereztek.

Mivel nem számolhatnak azzal, hogy vissza tudják foglalni a felkelők irányítása alá került részeket, ezért a kormányerők az Economist szerint a nyugati, part menti területeken próbálják megszilárdítani uralmukat. Damaszkusztól Homszon és Hamán át Latakiáig a rezsim egy partmenti államot épít ki, lényegében ez a terület tartozna Aszad fennhatósága alá, amennyiben győztesen kerülne ki a polgárháborúból. Most az ország területének 30-40 százaléka tartozik valamennyire Aszad fennhatósága alá, itt él a lakosság 60 százaléka. Aszad nem számol bukással, jelezte, hogy készül a 2014-ben esedékes elnökválasztásra.

Megosztottak a felkelők

A felkelők az északi és keleti területeken, az Eufrátesz völgyében az iraki határtól a török határig vetették meg a lábukat. Aszíriai ellenzék legfőbb jellemzője ugyanakkor, hogy rendkívül vegyes csoportokból áll, amik lényegében csak abban értenek biztosan egyet, hogy Aszadnak mennie kell. Ugyan a legtöbb csoportot tömörítő Nemzeti Koalíció elnöke, Moaz al-Khatib márciusban már képviselte az országot az Arab Liga katari találkozóján, és helyet kaptak a csoportban Aszad rezsime helyett, mégis egyre hangsúlyosabbak a szélsőséges iszlamisták is a felkelők között.

Szaúd-Arábia és Katar már eddig is juttatott fegyvereket a felkelőknek, és az Egyesült Államoknak is az volt a célja, hogy megerősítse a mérsékeltebb csoportokat, ugyanakkor az nem véletlen, hogy ennyi idő alatt sem sikerült megtalálniuk azt a csoportot, amelyikkel tárgyalhattak volna a felkelők között. Oroszország többek között arra hivatkozva sem támogatja a katonai beavatkozást, mert úgy véli, hogy nincs meg az a megbízható, együttműködésre kész politikai erő, amely át tudná venni a hatalmat Aszad elmozdítása után.

A helyzetet bonyolítja, hogy az ország északkeleti csücskében a régóta elnyomott kurd csoportok kihasználták a polgárháborút, és egy kvázi autonóm területet hoztak létre. Július végén bejelentették, hogy alkotmányt készítenek és helyi vezetést választanának, ezt azonban a jelentős helyi kurd közösséggel bíró Törökország nagyon nem nézi jó szemmel. A közel 80 milliós Törökország lakosságának ötödét a kurdok adják, akiknek körében erős a szeparatista törekvés. A Kurd Munkapárttal – PKK – val szemben 30 éve vívnak a török erők kisebb harcokat az ország keleti részén.

Káoszba süllyedne a Közel-Kelet?

Egy korlátozott, bombázással járó beavatkozás önmagában nem borítaná fel teljesen a többek között vallási vonalak mentén is kialakult megosztottságot. Így viszont felsejlik egy több erőpólussal rendelkező Szomália rémképe, csak egy stratégiailag sokkal fontosabb régióban.

Ha a vegyi fegyverek bevetése bebizonyosodik, akkor a beavatkozásra készülő országok lépésre szánhatják el magukat. Sokan ugyanakkor attól tartanak, hogy nagyon könnyen káosz köszönthetne a 22 milliós arab országra és azon keresztül az egész közel-keleti térségre, túl sok játékos van ugyanis ezen a táblán. A több mint százezer áldozatot követelő polgárháború azonban már így is túlgyűrűzött Szíria területén, a két és fél év alatt már 1,7 millióan menekültek a környező országokba, újabb humanitárius válságot okozva.