Bonifác
10 °C
17 °C

Obama késik a bizonyítékokkal

2013.08.29. 17:30

Hiába ígérte Barack Obama, hogy csütörtökön bemutatja azokat a bizonyítékokat, amelyek igazolnák, hogy Bassar al-Aszad szíriai elnök katonái vegyifegyvert vetettek be Szíriában a civil lakosság ellen, az amerikai elnök erre később kerít sort – közölte a Reuters.

Obama csütörtökön Angela Merkellel telefonon tárgyalt a beavatkozásról, annak érdekében, hogy biztosítsa a minél szélesebb nemzetközi támogatást, aminek híján van, miután az ENSZ BT-ben távol állnak a felek a konszenzustól. A német kancellárral folytatott beszélgetésről nem árult el részleteket a Fehér Ház, a német kancellári hivatal viszont igen: közlésük szerint Merkel és Obama egyetértett abban, hogy a Damaszkusz közelében augusztus 21-én elkövetett állítólagos vegyi támadás „a nemzetközi jog súlyos megsértését jelenti”. A német vezető kijelentette, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának foglalkoznia kell a gáztámadás ügyével, és hangsúlyozta a testületnek felelősségét a konfliktussal összefüggésben.

A Merkel szóvivője által kiadott közlemény szerint a kancellár hangsúlyozta, hogy az ENSZ-ellenőröknek – akik szombaton utaznak el Szíriából – idejében el kell készítniük jelentésüket a BT számára, hogy a testület fel tudjon lépni az ügyben. A felek egyetértettek abban, hogy a szíriai válságot politikai eszközökkel kell megoldani, és megállapodtak, hogy szoros koordinációban maradnak a bűncselekményre adandó lehetséges nemzetközi válasszal kapcsolatban. Merkel a francia elnökkel, Francois Hollande-dal korábban folytatott telefonbeszélgetése során is egyetértett abban, hogy valamilyen válaszra szükség van a szíriai vegyifegyver-támadások után.

A BT öt állandó tagja – az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, Oroszország és Kína – képviselői csütörtökön, ezúttal orosz kezdeményezésre, újabb tanácskozás tartottak New Yorkban, amelyen nem jutottak megállapodásra. A küldöttségek az egyeztetésről részleteket nem közöltek azt követően sem, hogy a találkozó befejeződött.

Oké, bombázzunk, de hol?

Itt egy alkalmazás, amely azt méri fel, tudjuk-e, merre fekszík Szíria fővárosa.

A Fehér Ház szóvivője rövid sajtótájékoztatón kijelentette: Obama a szíriai beavatkozással kapcsolatos döntését az Egyesült Államok nemzetbiztonsági érdekeinek megfelelően fogja meghozni. (Az elnök korábban elmondta, hogy a Szíriában véghezvitt vegyifegyver-támadás sértette Washington érdekeit.) „Az Egyesült Államok önállóan alakítja külpolitikáját" – tette hozzá Josh Ernest, utalva arra, hogy a londoni parlamentben kemény vita alakult ki az esetleges beavatkozás ésszerűségéről.

London hezitál

„Elképzelhetetlen volna a katonai beavatkozás abban az esetben, ha az ENSZ Biztonsági Tanácsában elsöprő volna az ellenzék" – nyilatkozta csütörtökön a brit kormányfő, nem sokkal azután, hogy kormánya közölte álláspontját, amely nem fedte teljesen David Cameron szavait. A közlemény szerint ugyanis a vegyifegyverek bevetéséről szóló egyértelmű bizonyítékok esetén akkor is lehetségesnek tartja London a beavatkozást Szíriában, ha az ENSZ BT – az intervenciót ellenző Moszkva és Peking vétója miatt – nem tud erről határozatot hozni. London szerint hivatkozási alapot a Szíriában kialakult humanitárius katasztrófa adhat és az a nemzetközi jogsértés, amit a szíriai vezetés követett el a vegyi fegyverek bevetésével. Ez az emberiség elleni bűncselekmény mindenképpen szükségessé teszi a humanitárius beavatkozást. Az intervencióról szóló újabb londoni szavazás kedden lesz.

Cameron kihagyná a BT-t, meg nem is

Nem egyértelmű az sem, mit értett Cameron „elsöprő ellenzék" alatt. Beszédes az is, hogy nem használta a konszenzus kifejezést sem, noha Oroszország és Kína ellenzi a lépést Ráadásul a kormányfő mindehhez azt is hozzátette, hogy nem csak a BT felhatalmazása szolgálhat jogalapot az intervencióra. Az óvatos sasszézás a BT fontosságának hangsúlyozása és a testület esetleges megkerülése között jelzi, hogy milyen súlyos következményei lehetnek a beavatkozásnak.

A csütörtöki londoni állásfoglalás előzménye, hogy a brit nemzetbiztonsági tanács szerdai ülésén egyhangúlag támogatta a Szíria elleni akció elindítását, de lázadozó konzervatív képviselők mellett a Munkáspárt is bekavart David Cameron miniszterelnök tervébe, és változtatott álláspontján. A brit kormány parlamenti vitára készített határozati javaslatából már az derül ki, hogy London addig nem kíván katonailag beavatkozni, amíg az ENSZ vegyifegyver-ellenőrei nem közlik vizsgálataik eredményét.

Brit kormányzati források ugyanakkor azt sem tartják kizártnak, hogy Obama a britek nélkül, Franciaország támogatásával is belevág már kedd előtt az akcióba.

Ki váltaná Aszadot?

Könnyű elkezdeni egy katonai akciót, ám annál nehezebb befejezni – derült ki Jack Straw szavaiból. A csütörtöki vitanapon felszólalt munkáspárti politikus saját tapasztalatára utalt ezzel, hiszen az iraki invázió 2003-as kezdetekor ő volt a munkáspárti kormány külügyminisztere. Straw szerint nem világos Nagy-Britannia stratégiai célja sem a beavatkozással, amelyet hol a „humanitárius katasztrófa enyhítésének fontosságával, hol Aszad rezsimjének valamiféle megbüntetésével indokolnak”. Részben egyetértett vele a konzervatívok korábbi védelmi minisztere. A tárcát 2010-től másfél évig irányító Liam Fox szerint egyátalán nem biztos, hogy Londonnak egyáltalán állást kell foglalnia a polgárháborúban, amelynek eredményeképp Aszad után egy Európa- és keresztényellenes hatalom jöhet létre. „De mit üzenünk azzal, ha nem lépünk?" – tette fel a kérdést a konzervatív politikus. Szerinte Damaszkuszban ezt úgy értelmeznék, mint a megbékélést a szörnyű rezsimmel és annak szörnyű tetteivel."

Foxszal ellentétben egy másik korábbi konzervatív külügyminiszter várna még a katonai beavatkozással. „Nem igazán értem, hogy néhány bombával és rakétával miként csökkenne a szíriaiak szenvedése. Ez inkább csak elmélyítené és kiszélesítené a háborút Szíriában" – idézte a BBC a parlamenti vitában felszólalt Douglas Hurdot, aki John Major kormányzása alatt, 1989-től 1995-ig irányította a külügyminisztériumot.

Washington tovább erősít

Az amerikaiak elszántságát jelzi, hogy csütörtökön a szíriai partokhoz vezényelt még egy rombolót, ideiglenesen ötre növelve ezzel a robotrepülőgépekkel felszerelt hadihajóinak számát a Földközi-tenger keleti medencéjében – közölte a francia hírügynökséggel csütörtökön az amerikai védelmi minisztérium egyik illetékese.

A forrás szerint „a Stout a Földközi-tengeren van, és kelet felé tart”. Mint közölte, ez az újabb katonai hajó a Mahan rombolóval együtt teljesít majd szolgálatot. Az amerikai rombolók határozatlan ideig maradnak a szíriai partok közelében.

Olaszország ellenzi a BT megkerülését

Nem csatlakozik Olaszország olyan katonai akcióhoz, amely nem élvezi az ENSZ BT támogatását – idézte a Reuters az olasz kormányfőt. Ugyanakkor Enrico Letta szerint a nemzetközi közösségnek válaszolnia kell azokra a bűncselekményekre, amelyeket a szíriai elnök rezsimje elkövetett.

Második Vietnamot lát Irán

Izrael azonnali lerombolásával fenyegetett az iráni forradalmi gárda parancsnoka arra az esetre, ha az Egyesült Államok katonai támadást intéz Szíria ellen.

Az iráni Tasnim hírügynökségnek adott, csütörtökön ismertetett nyilatkozatában Mohammad Ali Dzsafari megfenyegette az Egyesült Államokat is, hangoztatva, hogy az esetleges támadás egy "második Vietnamot" jelentene Amerika számára.

Dzsafari figyelmeztette Washingtont, hogy egy költséges és elnyújtott háborút kockáztat akkor, ha beavatkozik Szíriában. „Szíria veszélyesebb és halálosabb csatamezővé válhat az Egyesült Államok számára, mint a vietnami volt" – fogalmazott a hadseregtől függetlenül működő, több mint 100 ezer fős iszlám gárda parancsnoka.

Irán Szíria fő szövetségese. Teherán a szíriai felkelőket vádolta az augusztus 21-én történt, több száz halálos áldozatot követelő, állítólagos vegyifegyver-támadás végrehajtásával.