További Külföld cikkek
-
Észak-Koreára kilátást nyújtó kávézót nyitott a Starbucks - Csalásra gyanakodnak, újraszámolják a román elnökválasztás szavazatait
- Okafogyott lett a munkájuk – hazatértek az albániai menekültközpontokból az olasz rendőrök és szociális gondozók
- Az Európai Parlament új állásfoglalásában nyomást gyakorol Magyarországra Ukrajna támogatásának ügyében
- Megszállhatja Ukrajnát a Nyugat, százezer békefenntartó érkezhet az országba
A kolera évszázadok óta ismeretlen volt Haitin, de 2010 végén, alig tíz hónappal a földrengés után felütötte a fejét. A járványban összesen 650 ezren betegedtek meg, és legalább 8300-an meghaltak. Több kutatás alapján egyértelműnek tűnik, hogy a helyreállításokban segédkező nemzetközi erők felelősek a kolerajárvány kialakulásáért, a vizsgálatok szerint a misszióban részt vevő nepáli egységek hurcolhatták be a kolerát 2010 októberében. A táborból kikerülő szennyvíz a közeli folyóba került, ami így eljutott Haiti városaiba.
Laurent Lamothe, az ország miniszterelnöke az ENSZ múlt heti közgyűlésén azt mondta, az ENSZ erkölcsileg felelős a járványért, és az eddigi lépései messze nem elégségesek. A felperesek az ENSZ-t súlyos félretájékoztatással vádolják. A vád szerint a szervezet képviselői hamisan állították, hogy a békefenntartók koleraszűrésen estek át, nem engedték be a haiti egészségügy képviselőit a táborokba, nem létező egészségügyi sztenderdekről beszéltek, a békefenntartók táborában létesített, a fertőzést továbbító szennyvízcsatornáról pedig azt állították, hogy csak konyhai hulladékot tartalmaz.
Az egyik felperes, a fertőzést túlélő Felicia Paule lányát, testvérét és más rokonait vesztette el a járványban. „Ők a felelősek, segíteniük kell. Rengeteg gyerek vesztette el anyját és apját” – mondta az NBC riporterének.
A pert az ENSZ New York-i székhelyén, egy manhattani szövetségi bíróságon nyújtják be szerdán az áldozatokat képviselő ügyvédek. Eredetileg peren kívüli egyezségre törekedtek, de az ENSZ tisztségviselői gyakorlatilag szóba sem álltak velük. Most az áldozatok családjainak egyelőre nem meghatározott összegű kártérítést követelnek, valamint azt, hogy az ENSZ 2,4 milliárd dollárnyi összeggel járuljon hozzá a haiti vízrendszer és csatornahálózat helyreállításához.
Kétséges azonban, hogy a bíróság befogadja-e az indítványt. Az ENSZ 1945-ös létrejötte óta széleskörű diplomáciai védettséget élvez. „Az általános nézet szerint az ENSZ és az ENSZ intézmények védettek a nemzeti joghatóságokkal szemben”, idézi a New York Times Jordan J. Paust nemzetközi jogászt.
Ban Ki Mun ENSZ főtitkár az „Egyesült Nemzetek szakosított intézményeinek kiváltságairól és mentességeiről szóló egyezményre” hivatkozva idáig mindig elutasította a kárpótlás lehetőségét, néhány hónappal ezelőtt a haiti vezetőket arról tájékoztatta, hogy nem fogadnak el semmilyen kártérítési igényt. A főtitkár szóvivője most azt hangsúlyozta, hogy szakembereik eddig is mindent megtettek a kolerajárvány megszüntetéséért, és már idáig is 118 millió dollárt költöttek.
Az ENSZ ellen még senki nem nyert pert, igaz, peren kívüli egyezségekben a nemzetközi szervezet már fizetett kártérítést, például a kongói békefenntartók hatvanas évekbeli brutalitásáért. A szegény karibi ország és a világszervezet konfliktusa egyenlőtlen erők küzdelme, Haiti most is nagyban függ az ENSZ támogatásától.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
