A cseh zöldek engednék a fenekelést
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Külföld cikkek
-
Ezeréves hagyomány szakad meg: bezárják a legrégebbi londoni hal- és húspiacot - Hiába a tűzszüneti megállapodás, nem nyugszanak a fegyverek Libanonban
- A Hamász videót tett közzé egy amerikai–izraeli túszról, aki Donald Trumpnak könyörög segítségért
- Néhány másodperc alatt két földrengés is volt Horvátországban
- Németország azonosította az Északi Áramlat felrobbantásának két gyanúsítottját
A cseh pártok választási kampányfilmjeiről szóló körképünket itt olvashatják!
Csehországban pénteken és szombaton parlamenti választást tartanak. Ötletekben, javaslatokban és néha egészen vicces vagy magyar fülnek szokatlan elképzelésekben persze nem volt hiány a cseh pártprogramokban sem. Egy kis ízelítő a választási ígéret cunamiból: Törvény tiltaná a gyerekek fizikai fenyítését, de a fenekelés megengedett lenne (Zöldek). Gyerekruhára, pelenkára, cipőre nulla legyen az ÁFA (LEV21). Minden faluba nagy sebességű internetet (ČSSD)! Az új sebességkorlátozás autópályán 150 km/h (ODS), a közigazgatási étkezdékben egy étel vegetáriánus legyen (Zöldek). Az alternatív gyógyászat költségeit is az egészségbiztosítási alapból fedezzék (Zöldek), a melegek adhassanak vért (Zöldek).
Legyen ingyenes a tömegközlekedés (Kalózpárt) és a személyvonatokat, csúcsidőn kívül, ingyen lehessen használni (Zemanék). Morvaország és Szilézia kapjon nagyobb önállóságot, autonóm tartományi parlamentet, legyenek erőteljesebbek a regionális határok (Cseh Monarchisták). Azok a megválasztott képviselők, akik eltérnek választásokon hangoztatott programjuktól, bíróság elé lehessen álltani, mandátumukról le kell mondani (KSČM). A büntetési tételek kivételével a ombudsman bármilyen kormánydöntést megvétózhat (Hajnal). A cseh állami tévé és rádió, illetve a Legfőbb ügyészt közvetlenül a nép válassza meg (Kalózpárt).
Vegyük sorra most azokat a kérdéseket, amelyek döntőek lehetnek Csehország jövője szempontjából. Az összeállítás elkészítésekor az érdekelt elsősorban bennünket ki és hogyan oldaná meg amennyiben felhatalmazást kapna a következő cseh kormány megalakítására.
1. Vezessük be az eurót?
Csehországban a gazdasági világválság következményeitől való félelemnek vége. A politikai pártok többsége szeretne belépni az euró-övezetbe, szeretné ha Csehországban is a közös pénzzel fizetnének az emberek. Konkrét időpontról azonban egyikük sem beszél. A szocdemek, a kereszténydemokraták és a Zöldek is azt mondják: akkor csatlakozzunk, ha az gazdaságilag is előnyös lesz az országnak, azaz, ha az eurózónában is stabilizálódik a helyzet, illetve a cseh átlagos életszínvonal is felzárkózik Nyugat-Európához. E pártok képviselői általában 2020-ról beszélnek. A TOP09 szerint az elkötelezettséget világosan meg kell tudni fogalmazni, ők 2018-at mondnak. Az ODS és a kommunisták népszavazás kiírásával döntenék el az euró bevezetését, míg a többi párt és mozgalom inkább az euró bevezetése ellen kampányol.
2. Áfamentesség, harmadik adókulcs alapvető élelmiszerekre, könyvekre?
A jobboldali pártok - ODS, TOP09 - nem szeretnék egyik terméken sem az adó mértékét megbolygatni. Nem úgy a szocdemek! Egyrészt ígérik, hogy az általános 21 százalékos forgalmi adóhoz nem nyúlnak, azt nem fogják csökkenteni a költségvetési bevételek esetleges csökkenése miatt. Másrészt tervezik, hogy egyes termékeket, gyógyszereket, könyveket, alapélelmiszereket felszabadítanának az adóterhek alól vagy egy harmadik adókulcsot hoznának létre. Baloldali kormány megalakulása esetén ez nyilván a korábban már létezett 10 százalék lenne. A tervekkel a kommunisták és a kisebb pártok is egyetértenek.
3. Hogyan integráljuk a roma fiatalokat?
Leghatározottabb elképzeléssel a Zöldek rendelkeznek: a gettóból való kikerülés egyetlen lehetséges útját a speciális iskolákból a hétköznapi, általános iskolákba való átmenetben látja, amelyben minden gyerek együtt tanulhat. Az ODS és a TOP09 Zöldek elképzelésével általánosságban egyetért, de szerintük az ún. speciális iskolákat továbbra is működtetni kell a mentálisan és fizikailag valóban sérült gyermekek számára. A szocdemek a nagycsoportos (utolsó éves) óvodai foglalkozáson való részvétel kötelezővé tételével szeretnék a problémát megoldani, elképzelésük szerint a szociálisan hátrányos családból érkező gyerekek ennyi idő alatt be tudnának illeszkedni a többségi társadalomból érkező gyerekek közé.
4. Hogyan tegyük hatékonyabbá az idegennyelv oktatást?
Jellemző helyzet Csehországban, hogy az általános iskolából idegennyelv-tudás nélkül kerülnek ki a gyerekek. A Zöldek és a TOP09 azt javasolja, hogy a tévében vetített gyermekfilmeket szinkron helyett feliratozzák, a nyelvtanároknak és a diákoknak pedig több lehetőséget kellene adni külföldi utakra. A Zöldek programjában szerepel, hogy bizonyos tárgyakat az iskolában, választható módon, angol nyelven is tanuljanak, a TOP09 pedig a nyelvtanárok képzését szeretné erősíteni a különböző főiskolákon. Az ODS sem aprózza: Eu-s alapokból anyagi támogatást remélve szeretné elérni, hogy az angol nyelvet már az általános iskola első osztályától kötelező üzemmódban tanítsák. A szocdemek még tovább mennek: ők már bevezetnék a kötelező angolt az óvoda utolsó évében, illetve a helyi nevelőket is megfelelő képzésben részesítenék.
5. Hogyan állítsuk újra növekedő pályára a gazdaságot?
A választások egyik legfontosabb kérdése lehetne, de a programok áttanulmányozása alapján kiderült, hogy a cseh pártok nem törik magukat megoldási javaslatokkal. A jobboldali pártok általában abból a tényből indulnak ki, hogy Csehország gazdasága szinte kizárólag az exportra épül, amelyet minden erővel támogatni kell. E pártok másik kedvelt frázisa a bürokratikus túlburjánzások elleni küzdelem. A szocdemek által kínált javaslat ismerős lehet: állami felügyelet alá helyeznék és kereskedelmi bankká alakítanák át a Hitel- és Fejlesztési Bankot. Ígérik: a hazai vállalkozásoknak jobb környezetet teremtenek, ösztönöznék a beruházásokat. A ČSSD az ötletek anyagi hátterét a nagy energetikai és telekommunikációs cégek megadóztatásából biztosítaná.
6. Hogyan változtassunk a kórházak és az egészségbiztosítás helyzetén?
Az egészségbiztosítás az a terület, ahol a cseh belpolitika végleg beleragadt az ideológiai birkózásba. Amíg a jobboldali pártok a magánbiztosítók működtetésére építik elképzeléseiket, addig a szociáldemokraták egy működő egészségbiztosítási rendszer esetén az államot és a megyéket helyezné kulcsszerepbe. A baloldali párt regionális kórházak láncolatát hozná létre a nagy speciális kórházi központok támogatásának rovására. A szocdemek beígérték a 300 koronás vizitdíj eltörlését és a kórházi napidíj 100 koronáról 60 koronára való csökkentését, amelynek maximális időtartalma egy hónap lehet. A ČSSD határozottan elutasítja az egészségbiztosítás piaci alapokra helyezését, velük ellentétben a Zöldek, a Babis-féle ANO és a kereszténydemokraták támogatnák.
7. Hogyan biztosíthatjuk a mai harmincasok nyugdíját?
A nyugdíjreform jelenlegi állapotával sem az ODS sem a TOP09 nem elégedett, hiszen a tervezett kötelező magánmegtakarítások mellett csak egy önkéntes alapú alternatíva létezik jelenleg a rendszerben. Választási programjukban a két jobboldali párt továbbra sem mondott le a kötelező járulékok ötletéről. A szocdemek ezzel szemben a nyugdíjak világát saját szavazótáboruk megerősítésére használják. Az eddig megtett jobboldali reformokat készek eltörölni, újításokat nem terveznek. Ráadásul a párt azt tervezi, hogy a reáljövedelmek növekedésének harmadával megemelik a nyugdíjak általános értékét is.
8. Korlátozható-e a köztársasági elnök hatásköre?
A TOP09 az egyetlen párt, amely komolyan felvetett a köztársasági elnök hatáskörének megnyirbálását. Javasolják, hogy egy rendkívüli kormányalakítás során ne az elnöké, hanem a parlamenté legyen az utolsó szó, a banki kinevezésekhez a parlament egyetértése is szükséges lenne, illetve új elemként szeretnék azt is elérni, hogy az elnök visszahívható legyen a parlament által. A javaslatokkal egyetértenek a Zöldek is, a többi párt egyelőre nem hozta nyilvánosságra álláspontját.
9. Hogyan harcoljunk sikeresen a korrupció ellen?
A baloldali pártok és a kereszténydemokraták legerősebb témája a korrupció elleni harc. E pártok szerint minden olyan embernek, aki egy éven belül jelentős vagyonra tett szert kötelező lenne vagyonnyilatkozatot tenni. Ami az összeghatárt és a vizsgálatok kivitelezését illeti, itt eltérnek a pártok javaslatai, de nagyjából 10 millió korona körül húznák meg a vonalat, ez kb. 120 millió forintnak felel meg. Amennyiben az illető nem tud elfogadható magyarázatot adni meggazdagodásáról, a vagyont elkobozhatják és az államra száll. Baloldali kormányalakítás esetén várható a Legfelsőbb Ellenőrzési Hivatal hatáskörének kiterjesztése is, ez utóbbival a TOP09 is egyetért. Az ODS választási programja nem foglalkozik a korrupcióval.
10. Hogyan csillapítható a romák és a többségi lakosság közötti feszültség?
Az ODS és a TOP09, az alkotmánybíróság döntése ellenére, tovább keresi a lehetőséget, hogyan tudnák megvalósítani, hogy a segély kifizetésének feltétele a „közmunka” legyen. E pártok szerint az emberek így nemcsak a munkavégzés élményére szokhatnak rá, de a dolgozó felnőttek gyerekei is többet járnának iskolába. A szociáldemokraták a kevésbé populista módszerekben hisznek: megerősítenék a falvakban már működő szociális munkát, megemelnék a terepen dolgozók fizetését, hatékonyabban és szorosabban együttműködnének a civil szervezetekkel, bezáratnák a játéktermeket. Legátfogóbb tervük a zöldeknek van, ők az oktatástól a szociális munkáig, a foglalkoztatottságtól az utcai közbiztonságig minden témában lépnének. A zöldek újra bevezetnék az Emberi Jogok Minisztériumát.
11. Fizessenek-e tandíjat a diákok?
Közvetlenül a választások előtt úgy tűnik egyik párt sem erőlteti a témát, nem kényszerítenék tanulmányaik finanszírozására a diákokat. Nem tenne így a TOP09 és az ODS sem, de a két párt mindig is a tandíj-kötelezettség mellett állt. A liberálisok szerint az iskolák dönthetnék el, akarnak-e tandíjat szedni, de csak azután, hogy létrejött a törvény, amely az anyagilag hátrányos helyzetben lévő gyerekek támogatásáról szólna. Tandíjmentességet hirdetnek a szocdemek, a zöldek, az ANO és Zémanék is.
12. Mi a különbség szocdemek és a kommunisták programja között?
A két párt programja nagyjából megegyezik. Nehezen rakható viszont össze adózási-, és külpolitikájuk. A szocdemek csak a legmagasabb keresetűek adóját emelnék meg, a kommunisták viszont így tennének a középosztály felső rétegével is. A szocdemek nem engednének több cseh katonát külföldi szolgálatba, a kommunisták viszont azonnal kilépnének a NATO-ból. Egyik pártnak sem tetszik az Eu gazdaságpolitikája, de a szervezetből nem lépnének ki.
13. Az Andrej Babis féle Igen (ANO) mozgalom most baloldai vagy jobboldali?
Inkább jobboldali. Csökkenteni szeretnék az adókat. A szocdemek ijesztgetik a lakosságot: minden szavazat Babisra egy új jobboldali kormánykoalíció létrejöttét jelentheti. A baloldali elemek kisebbségben vannak a mozgalom programjában, mint például az idősek egészségügyi támogatása. Nehéz megítélni mennyire fogja Babist befolyásolni az ideológiai háttér. A párt programjában szerepel a kis-, és középvállalkozások támogatása, de egy kiszivárgott pletyka szerint Babis az MF Dnes újságírójának annyit mondott, hogy ezek a támogatások szart sem érnek és az államnak a nagyvállalatokat kellene támogatni.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
