Bertalan
19 °C
32 °C
Index - In English In English Eng

USA: Merkel kis hal volt az NSA hálójában

2013.10.31. 21:30 Módosítva: 2013.10.31. 21:32

Három hónappal azután, hogy menekültstátuszt kapott, Edward Snowden elhelyezkedett egy nagy orosz weboldalnál – írja a The Times of India. Ügyvédje, Anatolij Kucserena szerint az amerikai férfi november 1-jétől fog dolgozni, egy orosz honlap fejlesztése lesz a feladata. Snowden korábban többször jelezte, hogy fogytán van a pénze, egy támogatója egyébként már majdnem 49 ezer dollárt, azaz 10 millió forintot gyűjtött neki egy honlapon.

Összepasszol-e

Az nem derült ki, hogy pontosan hol helyezkedik el, találgatások szerint az orosz Facebook, a Vkontakte lehet a titokzatos cég, melynek alapítója, Pavel Durov már augusztusban megpróbálta magához csábítani. A Mail.Ru csoport és a Yandex már bejelentették, hogy nem náluk fog dolgozni. 

Közben világszerte tovább gyűrűzik az NSA lehallgatási botránya: Németország, azaz az Egyesült Államok legfontosabb európai szövetségese csak kis hal az amerikai hírszerzés hálójában – írja a New York Times. „Óriási folyamatról van szó, ezer és ezer egyedi megfigyelési célponttal″ – mondta James R. Clapper, az amerikai hírszerzés feje a kongresszusi meghallgatásán kedden.

A kár, amit okoz

Az NSA 2002-ben kezdte lehallgatni Merkel magántelefonját, amikor még egyáltalán nem lehettek benne, hogy az egyre népszerűbb politikus kancellár lesz. Nem ismert, hogy pontosan mit tudott meg a titkosszolgálat Merkel hívásaiból, de senki meg sem próbálta tagadni, hogy megfigyelték. Clapper elmondta: az NSA azért hallgat le külföldi vezetőket, hogy „kiderüljön, hogy amit mondanak, összepasszol-e azzal, ami valójában történik.″

Németország közben azt próbálja elérni, hogy szorosabb hírszerzés-megosztó rendszert építsenek ki Amerikával, és az USA hagyjon fel a német vezetők lehallgatásával. „A Merkel-epizód felveti a kérdést, hogy vajon a szövetségesek megfigyelésének nagyobb haszna van-e, mint a kár, amit okoz, ha kiderül″ – írja a New York Times.

Az Egyesült Államokban egy úgynevezett „Nemzeti hírszerzési prioritás lista” rangsorolja a hírszerzési célpontokat fontosság szerint. Az élén terrorszervezetek tagjai vannak, utánuk orosz, kínai és iráni vezetők következnek, a szövetségesek csak utánuk jönnek. Egy korábbi amerikai hírszerző elmondta: az alacsony prioritású célpontokat is megfigyelhetik, ha „könnyű megcsinálni″.

Őrizze meg a nyugalmát

Nem minden telefonbeszélgetést tárolnak egyébként, és olyan is van, amit törölnek, miután kiderül, hogy nincs komoly információértéke. Szakértők szerint ha volt érdekes információ Merkel telefonbeszélgetéseiben, arról Obama elnök is értesült volna. Amerika biztosította a német kancellárt, hogy most nem hallgatják le és a jövőben sem fogják – a múltról diplomatikusan hallgatnak.

Az amerikai Nemzetbiztonsági Tanács (National Security Council, NSC) szóvivője a németekkel folytatott megbeszélésekről így nyilatkozott: „A szerdai megbeszélések alkalmat adtak, hogy meghallgassuk egymást, és közösen döntsük el, hogyan folytatódhat a párbeszéd.″

„Őrizze meg a nyugalmát″ – tanácsolta Merkelnek Helmut Schmidt, aki 1974 és 1982 között volt német kancellár, és aki már korábban azt nyilatkozta, hogy biztosan lehallgatják Merkelt.

Finn, spanyol, olasz, francia szál

Finnországban is kémkedési botrány tört ki csütörtökön: a külügyminiszter bejelentette, hogy hackerek törtek be a kormányzati kommunikációs rendszerbe. Erkki Tuomioja nem mondta meg, hogy ki kémkedett, de a hírt elsőként publikáló finn MTV3 magántelevízió szerint Oroszországot és Kínát gyanúsítják.

„Megerősíthetem, hogy komoly, hosszú ideig tartó kémkedés történt a minisztérium adathálózatában″ – jelentette ki Tuomioja, de azt mondta, hogy a legfontosabb információkhoz nem fértek hozzá az adatkalózok, mert azokat nem ott tárolták.

Közben csütörtökön arról cikkezett az El País, hogy a spanyol titkosszolgálatok rendszeresen nagy mennyiségű hívásinformációt adtak át az amerikai hírszerző ügynökségeknek. A lap szerint a spanyol Nemzeti Hírszerző Központ (CNI) gyakorlatilag minden nagy európai ország titkosszolgálatához hasonlóan rendszeresen nagy mennyiségű személyes adatot szolgáltatott az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökségnek. 

Mariano Rajoy spanyol kormányfő elmondta, hogy a spanyol törvényhozás alsóházának nemzetbiztonsági bizottsága szerdán hallgatja meg az ügyben Felix Sanz Roldánt, a CNI igazgatóját.

Keith Alexander, az NSA igazgatója korábban hamisnak nevezte a francia, spanyol és olasz lapokban megjelent állításokat, amelyek szerint az ügynökség mindhárom országban több tízmillió telefonbeszélgetést hallgatott le. Alexander azt állította, hogy a lehallgatásokat a partner hírszerzések végezték, és az adatokat ők adták át az illetékes amerikai hatóságnak. Szavait most az El País megerősítette.